A kérdés ilyen esetekben, hogy ki a felelős a rejtett hiba miatt? Valóban rejtett volt a hiba? A használt ingatlanok vásárlása során is a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ez adja meg a választ arra a kérdésre, hogy ki a felelős. A törvény szerint az eladó hibásan teljesít, vagyis az eladó felel, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. DE… és itt jön a kivétel! Akkor, ha a vevő a szerződés megkötésekor ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett, már nem felel az eladó, vagyis nem lesz hibás a teljesítése. Ez elég egyértelműnek tűnik, hol itt a kérdés, amivel a Kúriának foglalkoznia kellett? Mikor mondhatjuk, hogy a vevő ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett? A Kúria egy elvi bírósági határozatban adott támpontot a válaszhoz. Kimondta ugyanis, hogy "az ismert hibák körébe azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt. A hibás teljesítés sajátosságai az új Ptk.-ban – 1. - Jogászvilág. "
(A sorozat első, második, és harmadik része ezeken a linkeken érhető el - a szerk. ) De, másodlagosan kártérítés jogcímen is előterjesztheti a keresetét, mert így az öt éves elévülési időn belül - amely jóval több, mint a szavatossági igényérvényesítési határidő - követelhet kártérítést. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha valamely "rejtett hiba" miatt bizonytalan az igényérvényesítési határidő lejárati határideje. "Tapadókár és következménykár" A hibás teljesítéssel összefüggésben alapvetően kétféle kár különböztethető meg. Az egyik esetben a jogosult kárát az jelenti, hogy maga a szolgáltatás hibás (úgynevezett tapadókár). A másik esetben pedig a hibás teljesítés folytán további károsodás következik be (úgynevezett következménykár). Erre egy klasszikus példa az, hogy meghibásodik egy háztartási gép, ami miatt kigyullad a lakásom. Rejtett hiba szavatosság a b. Ebben az esetben az úgynevezett tapadó kár a hibás készülékben keletkezett kár, míg a lakásban keletkezett kárt nevezzük következménykárnak. Ezeket a fogalmakat a bírói gyakorlat honosította meg, a Ptk.
Ezekben az esetekben a jogosult igényét a szavatosság, illetve a kártérítés szabályai alapján kell elbírálni. A jótállás szigorúbb felelősséget eredményező szabályai ugyanis csak a jótállási igények elbírálása során alkalmazhatóak. A jótállási helytállás ezért nem hat ki azokra a szavatossági és kártérítési kötelezettségekre, amelyekre a jótállás tartalma nem terjed ki. Erre figyelemmel a Kúria a Legfelsőbb Bíróság 1/2004. (XII. 2. Használtautó kereskedőtől? Ismeri a jogi hátteret? - Dr. Cseszlai Ádám ügyvéd. ) PK véleményének mindezekkel ellentétes iránymutatást tartalmazó 5. pontját és az ahhoz kapcsolódó indokolást nem tartotta fenn.
5. ) Kormányrendelet állapít meg kötelező jótállási időket három év, öt év és tíz év időtartamban. Rejtett hiba szavatosság a la. A Kormányrendelet a mellékleteiben konkrétan megnevezi, hogy milyen vállalkozói, kivitelezői szolgáltatáshoz milyen jótállási idő tartozik. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a törvénynél fogva kötelező jótállásról az építőiparban csupán a lakásépítések vonatkozásában beszélhetünk. Kötelező jótállás tehát nem lakás építése esetén törvénynél fogva nem létezik, de a kivitelezési szerződésben kiköthető. Megrendelői pozícióban lévő ügyfeleinknek ilyen estekben mindig javasoljuk a jótállás kikötését, s az érvényesítés szabályainak rögzítését vagy e tekintetben utalást a hivatkozott Kormányrendelet érvényesítési szabályaira. A lakásokkal kapcsolatos jótállás vonatkozásában megjegyzendő, hogy még mindig igen sok esetben elmarad a megrendelők (tulajdonosok) számára a jótállási jegyek átadása, jóllehet a jótállás a Kormányrendelet szerint a jótállási jegyekkel érvényesíthetők.
Ennek ellenére sem az idők végezetéig áll fenn az eladó szavatossági kötelezettsége. A szavatosság (ne felejtsd, mindvégig a kellékszavatosságról volt és van szó) elévülési ideje rendszerint 1 év. Fogyasztói szerződések esetében azonban 1 év helyett 2 év a határidő. Ingatlanoknál a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított 5 év alatt évül el. Mi minősül fogyasztói szerződésnek? Fogyasztói szerződés minden olyan szerződés, amit egy vállalkozás, vagyis az eladó egy fogyasztóval köt. Fogyasztó mindig csak személy lehet, jogilag úgy mondjuk, hogy természetes személy lehet. Cég, vállalkozás nem minősül fogyasztónak, így nem illeti meg a többlet védelem. További feltétel, hogy csak akkor minősül fogyasztónak egy személy, ha a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül köt szerződést. Jótállás és szavatosság az építőiparban – BALÁZS & KOVÁTSITS. Vagyis, ha valaki üzleti tevékenységként takarít, és ehhez porszívót vásárol, akkor ő nem fogyasztói szerződést köt a porszívó megvételekor. Szavatosság esetén a vevőnek is van kötelezettsége A vevő a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát közölni.
Ez azt is jelenti, hogy a dolognak nincs olyan hibája, ami a használatot megnehezíti vagy akadályozza. Rejtett és felismerhető hibák Egy ingatlan adásvétel esetén elvárható a vevőtől a vásárlást megelőző körültekintő vizsgálat. Ez persze nem jelenti azt, hogy röntgenszemmel kellene átvizsgálnia a falakat. Azonban kellően alapos bejárás és megtekintés mindenképpen szükséges. Ez adott esetben magában foglalja az egyszerű észleléssel felismerhető hibákról, azok okáról való tájékozódást is. Ismert hibáról van szó, ha a vevőnek valamely hibáról ténylegesen tudomása volt, akár az eladó tájékoztatása alapján, akár saját észlelés útján. Felismerhető hibáról beszélünk, ha a hiba kellő körültekintés mellett, egyszerű észleléssel felismerhető lett volna. Ide tartoznak az olyan hibák is, amelyeket az ingatlan tulajdonságai (kora, használtsága, állapota stb. ) és a szerződéskötés körülményei folytán kellett figyelembe venni. Felismerhető hibák az olyan hibák is, amelyek fennállására az ismert hibák alapján feltételezhető, várható.
"Szállj le, szállj a véres földre, szent karácsony éjszaka... " - Háborús karácsony c. december 13. január 15. Süssünk-főzzünk Kabai Erzsi fazekas Népi Iparművész kiállítása – 2014. november 27. január 9. Álom Mézes mézeskalács. Gyerkiczkiné Markovics Mária kiállítása – 2014. november 29. január 10. Előzetes: A Mágnás Elza-rejtély – 2015. január 15. március 15. A Pick szalámi és a szegedi paprika története - állandó kiállítás A tárlatok helyszíne: Szeged, Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum ( Felső Tisza-part 10. ) Ha kíváncsi vagy a részletekre itt meghallgathatod! Zenei betétek: Görbe Tükör - Sötét ló, Tükör dal Nyolc óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig Zenei szerkesztő: Király Hedvig Technikai munkatárs: Padi Géza A műsor a KKDSZ támogatásával készült.
A Pick szalámi Az ízletes Pick szalámi más néven a szegedi téliszalámi egy régi évszázados tradícicón alapuló magyar termék, melynek a fűszerezését a mai napig felfedhetetlen titok öleli körül. Amely sertéshús, sertésszalonna felhasználásával bélbe töltve, hidegen történő füstöléssel, majd szárításos érleléssel készül. Ezt a szalámi terméket nemespenész-bevonat fedi. A Pick szalámi kitűnő tulajdonságait, a páratlan ízét és a harmonikus illatát Szeged helyi sajátosságai, a Tisza közeli klimatikus viszonyok adják. A szegedi szalámigyártás története A szalámigyártás hagyományait őrző gyártástechnológia, a penészflóra jelenléte, a továbbadott ámde féltve őrzött mesterségbéli tudás, mind hozzájárult ahhoz, hogy a szegedi téliszalámi fenséges illatával és ízével meghódítsa az egész világkerekséget. 1869 derekán Pick Márk alapította meg a szalámigyártó vállalkozását, amelyet folyamatosan fejlesztett és 1883-ban olasz munkások foglalkoztatásával már nagy mennyiségben gyártott. 1885-ben indította be a nagyüzemi gyártást.
Nyitva tartás egyéni vendégeknek: keddtől-péntekig 15-18 óráig.