A kert bal oldali fala mentén az egykori konyha, cseléd- és katonalakások, a kovácsműhely és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali fal mellett álló emeletes épület az Asszonyok-háza, ahol a vár úrnői laktak. Gyergyószárhegy - Lázár kastély régen és most... (A XV. századi udvarház rekonstrukciója) - YouTube. Az udvar közepén található kicsi épület a kastély föld alatti pincetömlöcének lejárataként szolgált. A bejárattal majdnem szemközt található a tatarozott lovagterem, ami leginkább tanácskozások színhelye volt, de itt szállásolták el az ide érkező vendégeket is.
Gyergyószárhegy - Lázár-kastély Románia, -, Gyergyószárhegy Gyergyószárhegy, 2007. szeptember 1. Múzeum a reneszánsz Lázár-kastély belső udvarában, amelyben a helyreállított lovagterem is megtalálható. Az épületegyüttes 1450 és 1631 között, több szakaszban épült. Falai közt nevelkedett Bethlen Gábor, a későbbi erdélyi fejedelem. MTI Zrt. / Bizományosi: Jászai Csaba Készítette: Jászai Csaba Tulajdonos: MTI Zrt. / Bizományosi Azonosító: MTI-FOTO-1428823 Fájlnév: ICC: Nem található Model: D300 Orientation: 0 Resolution: 300. Gyergyószárhegy lázár kastély. 000 ResolutionUnit: 2 Date and Time: 2004:04:12 12:14:31 Exposure Time: 1/170 Sec F Number: 7. 2 Flash: No Quality: Unknown Zoom Length: 6 mm Exposure Program: Manual Shutter Speed: 1/125 Sec Aperture: 5. 6 Exposure Bias: 21474835. 580 Metering Mode: Pattern Light Source: Unknown ColorSpace: 1 Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
A gyergyószárhegyi Lázár kastély építéstörténete a székely Lázár családhoz köthető. A várkastély területén végzett régészeti kutatás az alábbit állapította meg: " A kastély területén a középkort megelőző korokból csak szórványos leletek tanuskodnak, ezek közt bronzkori, dák és IV. századi anyagot találunk. Kevés számú 12-13. századi kerámia és valamivel nagyobb számú Anjou- illetve Zsigmond-kori lelet, továbbá földfelszínre épített ház nyomai, tűzhelyek és több tapasztott boronafalas ház részletei képezik a Lázárok Mátyás- és I. Ulászló-kori építkezései előtti településnyomokat. Lázár-kastély | Gyergyószárhegy. Az északkeleti épület alatt feltárt ház falának agyagtapasztását nyolcágú, csillagszerű bepecsételésekkel díszítették, a keleti várfalon kívüliben pedig mély, edény alakú kályhaszemeket is magában foglaló tüzelő állt. " Szárhegy első írásos említése Zsigmond király idejéből, 1406-ból való, ekkor Lázár Bernát nemes birtokolta. A 15. század második felében, amikor Szárhegy vált a Lázár család legfontosabb birtokává, a mai kapuépület helyén megerősített lakótornyot/udvarházat építettek, amelyet az 1970-es években tártak fel.
Published on 21 April 2020 by Erdély és Székelyföld Views: 6, 998 Duration: 10:20 Kiránduljunk Székelyföldön - Lázár kastély, Gyergyószárhegy Bejártuk a Lázár kastélyt! Székelyföldön kevés olyan várkastélyt találhatunk, mint a Gyergyószárhegyi, most ezt a szép helyet mutatjuk be nektek a filmünkben! Kövess minket az Instagrammon is: ami Erdély és Székelyföld, a Kárpátok. Szép utazások, kalandos túrák, Erdélyi városok, falvak.
Sajó Sándor: A magyar nyelv Köszönöm, édes anyanyelvem, Te gyönyörű, egyetlenegy, Hogy nekem adtad hangjaid zenéjét S megengedted, hogy szívem dobogását Magyarul muzsikáljam; Hogy a hangszer lettél szent érzéseimben: Áhítatomban búgó orgona, Búbánatomban síró hegedű, S hogy könnyebb kedvem halk fuvalmait A te tilinkód zendítette dalba. Köszönöm édes anyanyelvem, Hogy fészket raktál hallgatag szívemben: Sasfészket büszke álmaimnak Szent magyarságom sziklaormán, Turbékos hangú gerlefészket Szerelmes lelkem lombos ágán S hogy örömeim pipacsos mezőit Pacsirtaszóval zengetted teli… Ó, boldogító sokszavúság, Te lélekbűvölő varázs: Te gordonkázó szomorúság, Vagy füttyös kedvű vigadás: Te ezerszínű hangszivárvány Egy kicsi kerek ég alatt: Tanultalak egy élet árán És kincsemmé tanultalak! Te vagy az áhítat zenéje, Szerelmes szív ha csillagokba néz S megcsordulsz, szívből ajkra érve, Mint édes tiszta méz; Te vagy a zengő őserő, Ha keservekből törsz elő, Mint bús igazság, szent harag, S e búsan búgó szent kesergőt Úgy zúgatják itt vizek, erdők, Hogy magyarul visszhangzanak!
Pásztor Péter, Felvidé {iarelatednews articleid="42636, 36540″} Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás. A gyűjteményben látható a páratlan szerencsével megmenekült, s egy budai pincéből kalandos úton előkerült Sajó Sándor családi hagyaték, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai és természetesen a legszebb Sajó költemények. A hazafias és irredenta költemények szerzőjeként ismertté vált Sajó Sándor előbb tanár, majd a kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója volt. Ő volt az Országos Középiskolai Tanáregyesület főtitkára és a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke is. 1917-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1932-ben választotta levelező tagjává. Népszerűségét magyarságtudatának, nemzetszeretetének és nemzetnevelő költőiségének köszönhette. Magyarnak születtem című (1904) versében így vall: "Taníts meg, én Uram, milyennek kell lennem, Hogy igazabb, hívebb, jobb magyar legyek" 1920 után valamennyi verseskötetének (Tegnaptól holnapig, 1920; Magyar versek, 1922; Muzsikaszó, 1925; Gyertyaláng, 1930; Sajó Sándor Válogatott versei, 1937) központi témája a magyarságélmény és a trianoni döntést követő kétségbeesés.
Bővebb ismertető Kevés olyan magyar költőnk van, aki ennyire mélyen és szívbemarkolóan ragadta volna meg azt a lelkiállapotot, amit minden magyar érez, ha meghallja ezt a szót: Trianon. o Ki is volt Sajó Sándor? o Miért nem hallottuk a nevét az iskolákban, amikor hazafias verseket tanultunk? A válasz egyszerű és egyben igazságtalan: mert szavai Trianon fájdalmáról is szólnak. Verseivel visszaköveteli az elszakított magyar területeket, és olyan húrokat pendít meg a szívünkben, amelyre csak kevés költő volt képes a magyar történelemben. Dr. Domonkos János ny. iskolaigazgató, szaktanár így írt erről "Trianon és Sajó Sándor költészete" című írásában: "Elhallgatták, elfelejtették, betiltották Sajó Sándor verseit is, kinek költészetében ott tükröződött Trianon minden szomorúsága és embertelen igazságtalansága... " 1945 után nem volt szabad még csak az asztalfióknak sem megismerkednie ezekkel a gondolatokkal, és még az irredenta jelzőt is kerülték a magyar irodalom nagyjai, félve az akkori rendszer ilyen irányban mindent és mindenkit eltipró módszerei miatt.
Az Emberre emlékezünk Az emlékező közösség végezetül a Szent István király téren található Sajó Sándor szobornál tisztelgett a méltatlanul elfeledett költő emléke előtt. A mellszobor mellett Duray Miklós, közíró, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke tartott ünnepi beszédet. 1868, a költő születésének az évében a világ igen változó volt, mindezen társadalmi átalakulások hatással voltak Sajó Sándorra is. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke a Sajó Sándor köztéri szobra előtt tartotta meg a beszédjét (Fotó: Pásztor Péter/Felvidé) Mint kifejtette, tanítójellegű versei a tanárságából is fakadtak, ezzel akarta a közösségét is tanítani. "Sajó Sándornak nem a költői nagyságára emlékezünk, hanem az Emberre. Arra az emberre, aki szívén viselte a nemzetének a sorsát, a nemzet ügyét" – hangzott el a katolikus templom előtt tartott megemlékezésen. Duray Miklós hozzátette: "Sajó a múltból táplálkozva a jövő felé tekintett. Mindig is érdekelte a nemzete sorsát, félve a magyarság kilátástalanságától. "
Előjegyzem
Pattogva, zúgva ég a magyar erdő, Az éjszakába rémes hang üvölt, Lehullt az égből a magyar jövendő, Milljó göröngyre omlik szét a föld; De bánatomnak dacra-lázadása – Mint őrület, mely bennem kavarog – Fölrebben most is egy-egy szárnycsapásra, Még nem haltam meg, – élni akarok! A mindenségbe annyi jaj kiáltson, Ahány magyar rög, innen elszakad; A tíz körmömmel kelljen bár kiásnom, Kiásom a földből a holtakat: Meredjen égnek körül a határon Tiltó karjuknak végtelen sora, S az ég boltján fönt lángbetűkkel álljon Egy égő, elszánt, zordon szó: soha! Soha, soha egy kis göröngyöt innen Se vér, se alku, se pokol, se ég – Akárhogy dúl most szent vetéseinkben Idegen fajta, hitvány söpredék: E száz maszlagtól részegült világon Bennem, hitvallón egy érzés sajog: Magyar vagyok, a fajomat imádom És nem leszek más, inkább meghalok! Uram, tudd meg, hogy nem akarok élni, Csak magyar földön és csak magyarul. Ha bűn, hogy lelket nem tudok cserélni, Jobb is, ha szárnyam már most porba hull: De ezt a lelket itt hagyom örökbe S ez ott vijjog majd Kárpát havasán És belesírom minden ősi rögbe: El innen rablók, – ez az én hazám!