Napjainkban, amikor egyre nagyobb hangsúly kerül az energiahatékonyságra, a központi hővisszanyerős szellőztető remek megoldás lehet a megfelelő hatékonyság elérésén túl a helyiségek tiszta, allergénektől mentes levegőjének biztosítására is. Ezzel a megoldással egy egész lakás vagy iroda szellőztetését is megoldhatjuk, ráadásul úgy, hogy a berendezés speciális tulajdonságainak köszönhetően az áramoltatott közegben lévő hőt is képesek lehetünk hasznosítani. Nézzük is meg egy kicsit közelebbről, amit erről a technológiáról tudni érdemes. Mit jelent a központi hővisszanyerős szellőztető kifejezés? Hővisszanyerős Szellőztető Rendszer Kiépítése, Rekuperátor - Hőcserélős Szellőztető Rendszerek. Mint arra maga a kifejezés is utal, ezzel a megoldással nagyobb épületek szellőztetését tudjuk megoldani olyan módon, hogy annak során képesek vagyunk a hőt visszanyerni az áramoltatott levegőből. A központi, azaz centralizált szó pontos jelentésére pedig a decentralizált szellőztetővel összehasonlítva tudunk rávilágítani. A decentralizált típus lényegében egy egyhelyiséges berendezés, amelynek egyetlen feladata, hogy az adott helyiség levegőjét cserélje és tisztítsa.
Nyári üzemmódban az éjszakai hűvösebb kinti levegővel a (hőcserélőt kikerülve) hatékonyan hűthetjük vissza a nappal felmelegedett épületet. A hővisszanyerős szellőztetéssel egyszerre oldható meg a friss levegő biztosítása illetve annak az energiának visszanyerése, ami a kifújt és beszívott levegő hőmérsékletének különbségéből adódik. Mivel ez a rendszer akár 90-94%-os hővisszanyerési hatásfokkal is képes működni, rendkívül energiatakarékos és költséghatékony. Szellőzéstechnika pontos tervezéssel! - Épületgépészet. A hővisszanyerős szellőztető rendszer hatékony működése érdekében fontos a megfelelő szellőztető gép kiválasztása, illetve a teljes rendszer helyes megtervezése, ami nem könnyű feladat. Arról, hogy a választásnál milyen hibákat kerüljünk el, a következő cikkben foglalkozunk majd. A hővisszanyerős rendszer elemei Komplett hővisszanyerős rendszer kiépítéséhez elszívó és befújó pontokat kell telepítenünk illetve légcsatorna rendszerrel is számolnunk kell. Az elszívó pontokat olyan helyekre telepítik, ahonnan szag és páraelszívás szükséges.
Amennyiben kétsége van a megfelelő fürdőszoba vagy WC ventilátor kiválasztása esetén, kérje kollégáink segítségét! Nézze meg kapcsolódó cikkeinket a fürdőszoba szellőztető ventilátorokról, valamint ismerje meg a szellőzéstechnika eszközeit! Kövessenek minket a közösségi média oldalakon is!
Irodákban, tárgyalóhelyiségekben mozgásintenzitás-érzékelővel szabályozható a működés. Így a takarítónő nyugodtan tevékenykedhet, mert a nagy teljesítményű szellőzés csak akkor indul be, ha többen tartózkodnak a szobában. Konditeremben, öltözőkben illékony szerves anyag (VOC) érzékelő adhat parancsot a szellőztetésre. Entalpia hőcserélős berendezések Talán kevesek számára ismert még, hogy a passzívház-tanúsított "hagyományos" hővisszanyerős készüléknél is létezik még korszerűbb: az entalpia (hőtartalom) hőcserélős berendezés. A hőátadás egyébként is magas hatásfoka az entalpia hőcserélő alkalmazásával tovább javítható, a kondenzációs kazánokhoz hasonlóan, akár 100 százalék fölé. Természetesen ez a mutató is a kazánokéhoz hasonlatos számítási módszeren alapszik, valójában a tényleges hatásfok sosem lehet magasabb 100 százaléknál. Az egyes fórumokon, hirdetésekben megjelenő, akár 120 százalék vagy afeletti hatásfok nem feltétlenül valótlan, ha a levegő teljes entalpiáját vesszük viszonyítási alapnak.
Az épületekről teljeskörű szakmai előkészítés készült a program jóvoltából, majd megkezdődött […] A Teleki László Alapítvány által is támogatott Nagyapám Háza-program keretében idén nyáron is rendeznek táborokat. A Nagyapám Háza-program hagyományos házépítő mester-inas képzésébe illeszkedő alkalmak egy-egy feladat, technika köré épülnek; a táborokban a résztvevők a népi építészeti módszereket tanulhatják meg gyakorlott vezetők segítségével. A programokhoz tartozó plakátok és részletes tájékoztatók Nagyapám Háza honlapján és Facebook-oldalán; […] A mezőgazdasági szempontból különösen értékes, hajdan rendkívül gazdag bácskai régió anyaországban maradt egyik legjelentősebb települése Jánoshalma. Itt áll a Bognár Józsefné-féle szélmalom, melynek rehabilitációja a Népi Építészeti Program szakmai és anyagi támogatásával indulhatott el. A szélmalmok egykor országszerte a tájkép meghatározó elemei voltak. Ez az épülettípus napjainkban is folyamatosan pusztulóban van. Ennek oka elsősorban a […] A Szigetköz kivételes módon őrzi annak a kornak az emlékét, mikor még a középső országrészt jelentős kiterjedésű lápos-ligetes erdők és mocsárrétek borították.
A Parád, Sziget utcai tájház együttes tizennyolcadik századból származó tájtípusú emlék. Az archaikus használatot képviselő lakóépület egyedi és ritkaság, a keretvázas, palló vázkitöltésű, füstlikas tetős házak utolsó példánya. Ebben a korban Észak-Magyarország lakó- és gazdasági épületei még helyben található, természetes anyagokból épültek, fából, szalmából; emiatt a falvakban leginkább a tűztől tartottak. Ezt igazolja a szomszédos […] Tovább olvasom → A Teleki László Alapítvány május 25-én konferenciát rendez a csíkmenasági művelődési házban Népi építészeti program a Kárpát-medencében címmel. A konferencia célja, hogy feltérképezzük a Népi program Kárpát-medencei kiterjesztésének lehetőségét. A rendezvényen Dr. Diószegi László, a Teleki Alapítvány igazgatója bemutatja az anyaországban a magyar kormány támogatásából, az alapítvány szervezésében működtetett Népi Építészeti Programot. A program szakmai […] A magyar kormány által létrehozott és finanszírozott, a 2019 óta a Teleki László Alapítvány lebonyolításában működő Népi Építészeti Programban részlegesen vagy teljeskörűen felújított épületekre kis tábla kerül, amely azt hirdeti, hogy az adott ingatlan a program keretében újulhatott meg.
A magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Népi Építészeti Programot 2019 óta a Teleki László Alapítvány szervezi. Az elmúlt bő két év eredményei bizonyítják: a kormány azon törekvése, hogy minél több épített értéket mentsen meg a magyarországi népi építészet emlékeiből, a tulajdonosoknál – magánszemélyeknél és szervezeteknél – egyaránt kedvező visszhangra talál. A program éves támogatási kerete 1, 5 milliárd forint, amelyet az első, "csonka" év, 2019 után (ebben az évben a program átvétele, korszerűsítése, beindítása kötötte le a kezdeti energiákat), 2020-ban már ki is merítettek a benyújtott kérelmek, sőt, az igényeket látva még ennél több pénzre is bőven akadna érdeklődő. A program értelmében visszatérítendő támogatást kérhetnek olyan szervezetek vagy magánszemélyek, akik helyi vagy országos védettségű, népi építészeti emléknek minősülő épületet birtokolnak. Külön programelemet jelentenek a tájházak. A támogatás igényelhető szakmai előkészítésre (ebbe beletartozik a későbbi építési támogatáshoz szükséges szakvélemények, árajánlatok beszerzése), illetve részleges vagy teljes felújításra.
A pályázat célja a hiteles népi építészeti értékek továbbélésének segítése azon hagyományos népi építészeti emlékek példaképként történő széleskörű ismertté tételével, ahol a jelenkori használat, a hasznosítás, és a népi építészeti értékek megőrzése kiemelkedő színvonalon valósult meg. A pályázatra […] Hegymagas, ez a Szent György-hegy lábánál lévő kistelepülés a 18. században élte fénykorát, amit leginkább az akkoriban itt folyó intenzív szőlőművelésnek köszönhetett. A településen található az úgynevezett "Gólyás ház", amely a katonai felmérések tanúsága szerint a 19. század közepén már biztosan állt, de az építéstörténeti kutatások alapján feltehetően a század első felében épült. Az épületet […] December 9-én adtuk át Budapesten, a Teleki László Alapítvány székhelyén a Vargha László-díjakat. Az eseményről számos sajtótermék beszámolt. Többek között az alábbiak: Építészfórum Épülettá Webrádió Az eseményről készült vágott videofelvételt itt nézheti meg: 2021. november 19-én 11. 00 órától kerül sor a Sajóládi Tájház ünnepélyes átadására, amely a magyar kormány támogatásával a Népi Építészeti Program keretein belül újult meg.
A forrás felhasználása ezen elsődleges célja mellett támogatja a területi védelem alatt álló együttesek meglévő egyedi történeti értékeit hordozó (jellemzően külső, homlokzati) elemeinek értékőrző-megújító kezdeményezéseit is. A forráson keresztül a kiíró célja a hagyományos építészeti értékek megőrzése és helyreállítása a hagyományos építési technikák újraélesztésével. Az ingatlan építészeti értékeinek azonosítása céljából lehetőség van támogatási kérelmet benyújtani csak a szakmai előkészítésre. A támogatás igénybevételére jogosultak köre: A népi építészeti emlékek helyreállításához igényelhető támogatásra kérelmet nyújthatnak be a védelem alatt álló népi építészeti emlékek természetes és jogi személy tulajdonosai, vagyonkezelői, használói (a továbbiakban: Kérelmező). Egy védelem alatt álló épített örökségi elemre ingatlanonként csak egy Támogatási Kérelem nyújtható be. Támogatás összege és mértéke Az odaítélhető vissza nem terítendő támogatás összege kérelmenként minimum 500 ezer – maximum 20 millió Ft. A támogatás mértéke természetes személyek esetén a beruházás megvalósítása során felmerülő összköltség legfeljebb 80%-a, önkormányzatok és szervezetek esetén legfeljebb 50%-a.
A népi építészeti emlékek helyreállítását megelőző szakmai dokumentációk elkészítéséhez igényelhető támogatásra kérelmet nyújthatnak be a védelem alatt álló népi építészeti emlékek (magyar állampolgárságú) természetes és jogi személy tulajdonosai, valamint ezen tulajdonosok vagyonkezelői, használói. A támogatási kérelem a következő típusú népi építészeti emlékekre nyújtható be: a) népi építészeti emlék: a parasztság életformájából adódó, azt szolgáló, a 20. század közepéig egykori falvakban, falusi környezetben épült lakóházak, gazdasági épületek, kismesterségek műhelyei és a falusi közösségek építményei (pl. malom, csárda, tanítói/lelkészi lak, tűzoltószertár, szakrális kisemlékek). b) egyedi védelem alatt álló épített örökségi elem: a Miniszterelnökség által a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § (1) bekezdés d) pontja alapján vezetett központi, közhiteles műemléki hatósági nyilvántartásban egyedi műemlékként (M, NyiMÉ) nyilvántartott örökségi elem, vagy helyi önkormányzati rendeletben 2020. december 31-ig jogerősen megállapított helyi egyedi védelem alatt álló építészeti emlék.
Több mint egymilliárd forint jut a Tanyafejlesztési programra Meghirdette az Agrárminisztérium a jövő évi Tanyafejlesztési programot, a rendelkezésre álló 1, 23 milliárd forint három célterület között oszlik meg - mondta Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár kedden sajtótájékoztatón, Budapesten. 150 milliárd forinttal indul a Magyar Falu Program Legalább 150 milliárd forintot fordít a kormány a Magyar Falu Program intézkedéseire már 2019-ben a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely kiemelte: a kormány célja, hogy a vidéken, kistelepüléseken élő emberek életminősége a lehető legmagasabb legyen, a közszolgáltatások elérhetősége a legkisebb településeken is lényegesen javuljon. Ennek érdekében a kormány 150 milliárd forintot különít el a Magyar falu program három célterületére. Jelentkezés előminősítésre, bővebben alább!