Női nevek: Pirohta, Pirit, Szüga (barna, vö: szöghajú), Szürke, Szina, Szinta, Szinicsa, Színes. Egyéb testi tulajdonságra vagy fogyatkozásra utaló nevek Szerkesztés Férfinevek: Szép*, Szépe*, Csuda*, Csúnya*, Vak, Vaka, Csipa. Finta (fitos orrú), Fintor, Csorba (csorba fogú), Bal, Balog (balkezes), Sükete, Döge*. Íme a legkülönlegesebb magyar női név - Gondoltad volna? | Femcafe. Női nevek: Szépa, Szépasszony, Gyönyörű, Drága, Csunyus, Kandi, Topa (ügyetlen, hibás), Tompa (észbeli fogyatékosságra utalhat). Életkorra utaló nevek Szerkesztés Hős, Hőse, Hősed (ifjú), Legény, Vénes Jellemre, lelki tulajdonságra utaló nevek Szerkesztés Férfinevek: Égető, Szökő (szökevény), Késő, Későd, Váró, Várós, Hamard, Féltő, Tagadó, Bízó, Bizatlan (bizalmatlan vagy megbízhatatlan), Hisz, Nemhisz, Nemhű, Hitlen, Nyugalom, Hatalmas, Szerető*, Szerelmes*, Örömed, Örömes*, Szomorú*, Keserű, Haragos, Bosszú, Hazug, Hazuga, Álnok, Jód (jó), Jóember, Jámbor, Jólegény, Gonoszd, Buta, Tanács, Utáló. Női nevek: Jóleány (később Jolán alakban újították fel), Szentő, Szente (jámbor, vallásos), Csala (csábító, csalogató), Sebe (gyors), Játék, Csodáló.
Bóknevek Szerkesztés A bókneveket főleg úrnők viselték: Aranka, Gyöngy, Gyöngyöd, Gyöngyös, Sáfely (zafír), Balzsam, Bíbor, Tükör, Virág, Rózsa, Liliom, Viola.
Itt olyan magyar keresztnevek vannak összegyűjtve, amelyek olyan nyelvekből származnak, amely nyelvekből ritkán történt hatás valamely magyar keresztnév kialakulására (a ritkán egy-egy sorban maximum hét nevet jelenthet).
A távoli hegyvidéken történt földrengés a legsúlyosabb katasztrófa, amióta a tálibok tavaly augusztusban megragadták a hatalmat Afganisztánban. Akkora buli volt a Balaton Soundon, hogy földrengés volt Zamárdiban. Több ország segítséget ajánlott fel, a dél-koreai kormány például egymillió dollárnyi humanitárius segítséget küld, a szomszédos Pakisztán segélyszállítmányokat küldött a katasztrófa sújtotta térségbe. Afganisztánban gyakoriak a földrengések, elsősorban az eurázsiai és indiai tektonikus lemez találkozásánál fekvő Hindukus hegységben. 1998-ban mintegy 4500 ember halt meg Tahár tartományban egy 6, 1-es erejű földrengésben, 2002-ben pedig ezernyolcszázan lelték halálukat egy 5, 9-es erősségű rengésben az ország északi részében. Címlapkép: Sardar Shafaq/Anadolu Agency via Getty Images
Az utóbbi két évtizedben ez volt Afganisztánban a legsúlyosabb földrengés. Az országot irányító tálibok tájékoztatása szerint a túlélők utáni kutatás folytatódik, de még vannak holttestek is a romok alatt, és a sérültek száma is meghaladta az 1500-at. Mohamed Amin Huzajfa, a tartomány tájékoztatási hivatalának vezetője újságíróknak elmondta, hogy a mentést egyebek között az éjszakai esőzés és a rossz telefonkapcsolat is nehezíti. Megmozdult a föld: jeleztek a szeizmogramok Tihanyban a Balaton Sound miatt - EgészségKalauz. Helyszíni beszámolók szerint egyes területeken az emberek – munkaeszköz híján – kézzel próbálják eltávolítani a romokat, többen pedig arról számoltak be a sajtónak, hogy a földrengést földcsuszamlás is követte. A szerda hajnalban bekövetkezett 5, 9-es földmozgás középpontja a pakisztáni határ közelében fekvő Hoszt városától mintegy 50 kilométerre délnyugatra volt, 10 kilométer mélyen – közölte az amerikai földtani intézet. Az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet szerint a földmozgás erőssége 6, 1-es volt, és a rengéseket Pakisztánban és Indiában is érezték.
Írta: Schildmayer Ferenc 15 évvel ezelőtt 1985. augusztus 15-én reggel szokatlan jelenséget tapasztalhattunk. Mint a rádió reggeli híreiből kiderült földrengés rázta meg régiónkat, Berhida epicentrummal. A város épületeit viszonylag kisebb mértékű károsodás érte, bár az első rádióhírekben azt hallhattuk "Balatonalmádiban a községháza súlyosan megsérült", de szerencsére ez nem így volt. Két jelentős régi épület került lebontásra, hivatkozással a földrengés okozta károkra. Az egyik a "Boór villa", helyén ma a Jókai u. 1 sz. alatti szolgáltatóház áll, a másik a "Sirály Panzió" épülete volt. Mindkét épület lebontása sajnálatos dolog, de a Sirály panzió eltűnése településtörténeti szempontból nagyobb kár, mert az Almádi Kör építtette, és olvasókörként volt ismert az eredetileg földszintes épület. Az 1896. szept. [origo] Hírmondó. 14-i balatonmelléki földrengés rengési területe és szeizmotektonikai vonalai "A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei" című hatalmas munka (30 kötetből áll), egyik 1912-ben megjelent kisebb kötete "Földrengések a Balaton környékén" címet viseli, szerzője Dr. Réthly Antal és 1038-tól 1912-ig foglalkozik térségünk földrengéseinek ismertetésével.
Németh Péter, a CLB biztosítási alkusz cég értékesítési és kommunikációs igazgatója azt közölte az MTI-vel szerdán, hogy a legtöbben betört ablakokról, leesett és megrongálódott ingóságokról, ritkábban pedig a lakás falán keletkezett kisebb, nagyobb repedésekről számoltak be. Olvasóink több dél-balatoni helyszínről is jelezték, hogy megremegett a föld nem sokkal 12 óra után. Balatonfenyvesről, Siófokról és Balatonszárszóról, Buzsákról és Ságvárról is hívták szerkesztőségünket. Elmozduló bútorokról, kilengő csillárokról, csörömpölő üvegtárgyakról számoltak be. Lengyeltótiban volt ahol a plafon is megrepedt. Bővebben… Magyarországon is lehetett érezni a hétfő reggeli horvátországi földrengést. A Magyar Tudományos Akadémia Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleménye szerint helyi idő szerint 06. 28-kor hat kilométeres mélységben 5, 4-es magnitúdójú földrengés volt Horvátországban. Kedden újabb földrengés volt, a mit a Balatonnál is éreztek. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium adatai szerint az 5, 5 magnitudójú földrengés epicentruma Horvátországban volt.
259 éve, 1763. június 28-án döntötte romba Komáromot az eddigi legnagyobb erősségű ismert magyarországi földrengés, amely a Richter-skála szerint 6, 2–6, 3-as magnitúdójú volt. A földmozgás következtében 63 ember lelte halálát, és száznál is többen szenvedtek kisebb-nagyobb sérüléseket. A gazdag dunai kereskedővárosban az emberek a másnapi, Péter-Pál-napi vásárra készültek, amikor hajnali fél 6-kor megremegett a lábuk alatt a föld. A korabeli krónikás az elemi csapásról ezt írta: "akik azon időkben, mellyben harmadnapja reggel hatod fél órakor a Dunán alúlis, felűlis jöttek, látták Komáromot mintegy három ölre meg emelkedni, s ismét le szállani, mellyre olly nagy por következett, hogy egészlen szemek elől el tűnt. " A templomok tornyai ledőltek, a városház tornya az órával együtt a piactérre zuhant, a leomló falak sok embert maguk alá temettek. A szerzetesek lakhelyéül szolgáló kolostorok falai, a még épülőfélben lévő városi kórház, valamint a Szent Anna és a Szent József ápolóház annyira megrongálódtak, hogy életveszélyessé váltak.