A hivatkozott források tartalmazzák a Forbes Magazin, az Index, a vagy a The New York Times írásait is, és azt a véleményt hangsúlyozzák, amely szerint nincs elég bizonyíték a bevezetendő technológia veszélyességére nézve. Az elektromágneses sugárzásról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság oldalán is találtok összefoglalót, az elektroszmog miatti aggodalmak tisztázása céljából pedig az NMHH ingyenes szmogmérő szolgáltatást is kínál, amelynek részleteiről ezen a linken tájékozódhattok. Bízunk abban, hogy a döntéshozók kellő körültekintéssel fognak eljárni az egymásnak ellentmondó kutatási eredmények értékelésekor, illetve további megbízható vizsgálatok fognak készülni a témában még a technológia bevezetését megelőzően.
Magyarul Miért veszélyesek az elektromágneses mezők? Elektromágneses sugárzás – Wikipédia Nem véletlen, hogy a tornyok közelébe eső ingatlanok ára 20 százalékkal csökkent az utóbbi években. Ezek nemcsak ritkán lakott területeken fognak felépülni, hanem az állampolgárok közvetlen szomszédságában, a munkahelyeiken, az otthonaikban. A tervek szerint utcai lámpákon, szeméttárolókban, buszmegállókban és az épületek falán is lesznek antennák. A központi akarat és a nagyhatalmi érdekek miatt úgy tűnik, az embereknek semmilyen beleszólásuk nem lesz ebbe a folyamatba. Lehet, hogy a háztartási gépeink össze lesznek kötve egy szuper hálózat segítségével, de az is biztos, hogy eddig nem látott mennyiségű sugárzásnak leszünk kitéve nap mint nap. Sok ezer új torony fog épülni az elkövetkező években. Talán a te környékeden is lesz egy Fotó: Lv4260 / Getty Images Hungary #4 Miért nem véd meg minket senki? Arjun Walia, a Collective Evolution című portál újságírója szerint az 5G bevezetésének jelensége ékes példája annak, ahogyan a nagyvállalatok a markukban tartják a politikusokat.
Néhány napja írtam az 5G mobil technológia (5G wifi) veszélyeivel és az ellene való védekezéssel foglalkozó nemzetközi konferenciáról. Most a tanácskozás egyik előkészítő tanulmányának azt a részét ismertetem, amely az elektromágneses sugárzásnak (EMF) a legfiatalabb korosztályra gyakorolt hatását és az 5G technológiai egészségügyi kockázatait ismerteti. A hivatkozásokkal, szakmai irodalomjegyzékkel bőségesen ellátott, terjedelmes tanulmányt dr. Martin L. Pall, a Washingtoni Állami Egyetem professzor emeritusa jegyzi. A szerző fizikai, biokémiai, valamint genetikai tudományos fokozatot is szerzett (Johns Hopkins Egyetem, Caltech). Károsodott DNS Régóta ismert, hogy a szakemberek szerint az EMF elsősorban a kisebb méretű koponyájuk és vékonyabb koponyacsontjuk miatt veszélyezteti a gyerekek agyát. Újabb vizsgálatok alapján azonban elmondhatjuk, hogy más okokból is megnő a legfiatalabbak veszélyeztetettsége. Az egyik ilyen ok az embrionális őssejtekre gyakorolt hatás. Ezek az őssejtek legnagyobb számban a magzati korban vannak jelen, de később, vagyis kisgyermekkorban is nagyobb a számuk, mint a felnőtteknél.
Adójogszabályban adókötelezettséget csak egyértelmű norma megfogalmazásával lehet meghatározni, annak tartalmát értelmezéssel bővíteni nem lehetséges. Egy önkormányzati rendelet a helyi adó tárgyának meghatározása körében többfajta módszerrel is eleget tehet a normavilágosság követelményének (pl. utalhat övezeti besorolásra, az érintett ingatlanok egyenkénti felsorolásával, vagy olyan területi körülhatárolással, amely pontosan meghatározza az érintett területbe tartozó ingatlanokat). A meghatározásnak azonban a szabályozásból egyértelműen ki kell derülnie. § (3) bekezdés d. ) pontjának megfogalmazásából azonban nem derül ki egyértelműen, hogy az emelt adómérték csak az ott felsorolt helyrajzi számok alatti ingatlanokra vonatkozik-e vagy másokra is, a jogszabályi egyértelműség hiányát azonban nem lehet jogértelmezés útján pótolni. Mindezekre figyelemmel nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság akkor, amikor adózó keresetének helyt adva az önkormányzati adóhatóság határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az országban jelenleg három különleges gazdasági övezet található: Mosonmagyaróvár különleges gazdasági övezet, Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet, Gödi különleges gazdasági övezet. Az övezeteket egyes nagyberuházásokhoz (például a gödi Samsung-gyár) kapcsolódóan jelölték ki, a helyi adóbevételek megyei szintre csatornázását pedig azzal indokolta a Fidesz, hogy ezek a nagyberuházások nem csak az adott települést érintik, ellenben jelentős adóbevételt generálnak az adott település önkormányzatának. Szerintük éppen ezért a bevételt a település környezetében indokolt jobban szétteríteni, ezt a feladatot pedig a megyei önkormányzatokra bízták. Hozzá kell tenni, a megyei önkormányzatokban a Fidesz kivétel nélkül többségben van, míg a különleges gazdasági övezetekkel érintett helyi önkormányzatokra ez nem igaz.
chevron_right Iparűzési adó: a nettó árbevétel meghatározásának problémái hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 04. 21., 06:12 Frissítve: 2017. 20., 09:18 Közeledik az iparűzési adó bevallásának határideje, ezért nem árt áttekinteni, hogy a törvény mit is tekint nettó árbevételnek; a nettó árbevétel ugyanis nem ugyanazt jelenti a különböző adóalanyoknál. Az iparűzési adót szabályozó, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény az iparűzési adó alapjának kiszámításakor a nettó árbevétel összegéből indul ki. Emellett a törvény 39/A. §-ában megfogalmazott egyszerűsítés is a nettó árbevétel nagyságától teszi függővé ezen lehetőség választását. Ezen szabályt ugyanis csak azon vállalkozás alkalmazhatja – függetlenül a vállalkozási formától –, amelynek éves szinten számított nettó árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot. Mivel közeledik az iparűzési adó bevallásának határideje, így nem árt áttekinteni, hogy a törvény mit is tekint nettó árbevételnek.
Nyilatkozni az alábbi feltételeknek való együttes megfelelésről kell: a Rendelet szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként a Korm. rendelet 1. §-a szerinti intézkedés külön kormányrendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összegét; december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr. ) 6. § (4a)-(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak (a továbbiakban: nehéz helyzetű vállalkozás) vagy nehéz helyzetű vállalkozásnak minősül, de nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt és esetében az Atr. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn; nincs olyan, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti telephelye, melyet legkésőbb e nyilatkozat benyújtásáig nem jelentett be az állami adó- és vámhatósághoz. Nagyon fontos a nyilatkozat és a határidő betartása, mert az elektronikus nyilatkozat nélkül a kedvezmény nem jár, illetve aki elfelejti azt beküldeni a megadott határidőig, nem veheti igénybe a kedvezményt és automatikusan a teljes iparűzési adót kell megfizetnie.
2. § (1) bekezdéséből következő normavilágosság követelményének az önkormányzati rendeletek vizsgálatához kapcsolódó érvényesítése során figyelembe kell venni, hogy a nem megfelelően értelmezhető normatartalom kihat-e és miként hat ki a normaalkalmazásra, jogbizonytalanságot okoz-e a jogértelmezés során. Hasonló elvárást fogalmazott meg az önkormányzati rendeletekkel a Köf. I. 5010/2013/4. szám alatti határozatában foglalt indokolásban is. Az adójogi jogszabályok rendelkezéseinek értelmezése körében más határozatában (Kfv. 35. 198/2015/4. ) a Kúria azt hangsúlyozta, hogy a jogszabály egyértelműen taxációs tartalma jogértelmezés útján nem bővíthető. Értelmezés útján nincs jogszerű lehetőség a tényállási elemek jelentésének kiszélesítésére még abban az esetben sem, ha azok összességükben adott esetben esetlegesen hézagos, hiányos szabályozást alkotnak is. A fenti jogszabályi rendelkezések és a bírói gyakorlat alapján helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság akkor, amikor azt állapította meg, hogy az önkormányzati rendelet vitatott pontja rendelkezésének értelmezéséből nem következik egyértelműen és világosan az, hogy adózó tulajdonában álló ingatlanra az alkalmazott adómérték vonatkozik.
Azon vállalkozók, akik a Számviteli törvény hatálya alá tartoznak, nettó árbevételüket a Számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele alapján határozzák meg. A nettó árbevételt azonban csökkenteni kell a Tao. tv. szerinti jogdíjból származó árbevétellel. Szintén csökkenti a nettó árbevételt a ráfordítások között elszámolt – jövedéki adó, – regisztrációs adó, – népegészségügyi termékadó is, de utóbbi csak annyiban, amennyiben alkoholtartalmú termék után állapították meg. A fenti adófizetéssel kapcsolatos ráfordítások csak akkor csökkentik a nettó árbevételt, ha azokat a számvitelben a nettó árbevétel részeként könyvelték. A felszolgálási díj szintén csökkenti a nettó árbevételt. A személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó és az őstermelő az alábbi módon határozza meg a nettó árbevételét az iparűzési adó szempontjából: A nettó árbevétel esetükben megegyezik a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékkel.