Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Az a nap a miénk című 2002-es dokumentumfilmjével az 1956-os forradalom első napjának személyes emlékeit dolgozta fel. Az 1980-as évektől kezdve a magyar és nemzetközi filmszakma tevékeny alakja lett. 1987 és 1989 között a MAFILM igazgatója, 1990-től 2009-ig az Eurimages magyar képviselője, 1992-2001 között a Magyar Filmunió alapító-igazgatója volt. 1993-tól 1995-ig a Magyar Filmszemle igazgatója, 2000-től 2001-ig a Magyar Rendezők Céhe alelnöke, majd elnöke volt. Az 1990-es évek elején kezdte forgatni legnagyobb lélegzetű vállalkozását, az Erdély leírása című dokumentumfilm-sorozatot a neves néprajzkutató, Orbán Balázs a Székelyföld leírása című könyve nyomán. Erdélyt végigjárva mintegy 156 órányi anyagot forgatott stábjával, a sorozatból csak néhány rész készült el. Kézdi kovács zsolt. A leforgatott anyag a kelet-közép-európai multikulturális társadalom páratlan kordokumentuma. Utolsó éveiben egészen haláláig az anyag rendszerezésén és megformálásán dolgozott. A művész a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét (1998) és a Francia Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát (1998) is megkapta.
Kézdi-Kovács Zsolt Született 1936. június 1. Nagybecskerek Elhunyt 2014. szeptember (78 évesen) Állampolgársága magyar Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (-1960) Kitüntetései Balázs Béla-díj (1981) Sírhely Farkasréti temető (25-7-30) [1] IMDb Kézdi-Kovács Zsolt ( Nagybecskerek, 1936. – 2014. szeptember) Balázs Béla-díjas (1981) filmrendező, forgatókönyvíró. Életpályája [ szerkesztés] 1947–1948 között a Piarista Gimnázium diákja volt. 1951–1955 között a zuglói I. István Gimnáziumban tanult. BAMA - Újabb ügynökügyek: Kézdi-Kovács Zsolt. [2] 1956–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatója volt Máriássy Félix osztályában. 1961–1964 között a Budapest Filmstúdió filmrendező-asszisztense volt. 1964–1989 között a Mafilm asszisztense ( Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Fehér Imre), majd rendezője volt. 1975–1977 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja volt. 1979-ben tagja volt a Cannes-i filmfesztivál zsűrijének. 1987–1989 között a Mafilm igazgatója volt.
Kézdi-Kovács Zsolt 1989 decemberében sokkhatásként érintett valamennyiünket a romániai forradalom híre, a televíziós nyilvánosság előtt zajló véres események. Akkor már jó ideje nem jártam Erdélyben: nem volt kedvem megtapasztalni a legszörnyűbb elnyomást, megvolt nekünk a sajátunk. Meghalt Kézdi-Kovács Zsolt. Néhány hónapra rá elindultam – egyelőre csak turistaként – hogy megtapasztaljam egy ország magához térésének drámai útját. Sok ezer magyar családdal együtt kerestem távoli rokonaim, de tágabb értelemben őseim földjét, amely annyi titkot, annyi nosztalgiát, annyi kötődést jelentett számomra. Turistaút volt ez mindaddig, amíg valahol a Sóvidéken, Háromfalun áthaladva meg nem álltunk az út szélén, egy fa-tornácos, kékre festett magyar ház előtt. Elsétáltam a kocsitól, és egyszerre megszállt a megmagyarázhatatlan érzés: ezek a házak, ezek az utcák, ezek a hétköznapi parasztemberek beszippantanak maguk közé, akár egy örvény ereje Hirtelen megnyílt ez a tudat alatt, nagyon mélyen ismerős világ, és abban a pillanatban éreztem: nekem vissza kell jönnöm ide, mert dolgom van még itt.
1987-89 között a MAFILM igazgatója, 1990-től 2009-ig az EURIMAGES magyar képviselője, 1992-2001 között a Magyar Filmunió alapító-igazgatója volt. 1993-tól 1995-ig a Magyar Filmszemle igazgatója, 2000-től 2001-ig a Magyar Rendezők Céhe alelnöke, majd elnöke volt. A 90-es évek elején kezdte forgatni "legnagyobb lélegzetű vállalkozását", az Erdély leírása című dokumentumfilm-sorozatot a neves néprajzkutató, Orbán Balázs a Székelyföld leírása című könyve nyomán. Kézdi kovács zsolt baumgartner. Erdélyt végigjárva mintegy 156 órányi anyagot forgatott stábjával, a sorozatból csak néhány rész készült el. A leforgatott anyag a kelet-közép-európai multikulturális társadalom páratlan kordokumentuma. Utolsó éveiben egészen haláláig az anyag rendszerezésén és megformálásán dolgozott. Kézdi-Kovács Zsoltot a Filmalap nemzetközi részlegeként működő Magyar Filmunió saját halottjának tekinti. Kitüntetései: A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998) A Francia Nemzeti Érdemrend lovagi fokozata (1998) Ezüst Piramis életműdíj (Kairó, 1996) A Francia Irodalom és Művészetek Rend tiszti fokozata (1992) Balázs Béla-díj (1986) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998) Ügynökmúltja Kézdi-Kovács Zsolt 2006-ban, a Szabó István-ügy után az Élet és Irodalom hasábjain számolt be arról, hogy őt is beszervezte az állambiztonság.
Beszervezéséről és néhány évig tartó ügynöki tevékenységéről ír Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező az Élet ÉS Irodalom (ÉS) című hetilap pénteken megjelenő számában. A filmrendező Jelentek című cikkében elmondja: 1957 februárjában vitték el Szabó Istvánnal együtt, majd a beszervezést követően egy éven át írt jelentéseket. A most megjelent írás a szerző szerint már 2002-ben elkészült. Kézdy-Kovácsot 1957 februárjában a Petőfi színházból vitték el "bőrkabátos alakok" Szabó Istvánnal és Kardos Ferenccel együtt a Deák téri rendőr-főkapitányságra. ORIGO CÍMKÉK - Kézdi-Kovács Zsolt. Két társától elkülönítve, három napig tartották bent. Huszonegy éves sem volt, rettentően félt és elképzelni sem tudta, hogy nem járhat többé a filmművészeti főiskolára: "Én sosem voltam nagyon bátor, de itt hiába is lett volna a bátorság" - írja. Fedőnevet ő választott magának: akkoriban írt egy novellát, a főhős neve, Léva Béla jutott hirtelen eszébe. Mint írja, igyekezett kikerülni a konkrétumokat, mindig általánosságban írt a hangulatról és arról, hogy semmi különös politikai megnyilatkozással nem találkozott.
Jason Todd, vagyis Robin halála után Batman visszavonult, és ennek már tíz éve. Rossz idők járnak: a hősök kikoptak a világból, Gotham mocskosabb és veszélyesebb, mint valaha, a hidegháború forráspontjához közelít, a kormány egyre keményebb, fasizmus felé hajló módszerekkel próbálja fenntartani a rendet – mindhiába. Így a Sötét Lovag kénytelen még egyszer, immár öregemberként visszatérni, hogy szembeszálljon a világ romlottságával és saját démonaival. A '80-as években sokan a '60-as évek infantilis sorozatából ismerték Batmant, így nem kis meglepetést jelentett, amikor Miller A Sötét Lovag visszatérben olyan sötétre vette figuráját, mint még soha: visszaterelte őt Bob Kane eredeti koncepciójához, a bűn ellen kőkeményen, olykor megkérdőjelezhető módszerekkel harcoló megszállotthoz, és erre még rá is tett egy lapáttal. Batman itt már a szenilitás, a skizofrénia határán áll. Szülei halála még oly sok év után is gyötri, így nem lel békét nyugdíjas éveiben, mint Bruce Wayne, és hiába próbálja elzárva tartani magában a denevért ( amire külön személyiségként utal) – az újra kitör, és magáénak deklarálja a vérbe és káoszba fojtott utcákat.
(2013) DC Comics | Warner Premiere | DC Entertainment | Sci-Fi | Akció | Animációs | Rejtély | 8 IMDb A film tartalma Batman: A sötét lovag visszatér, 2. rész (2013) 76 perc hosszú, 10/8 értékelésű Sci-Fi film, Peter Weller főszereplésével, Batman / Bruce Wayne (voice) szerepében a filmet rendezte Frank Miller, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. A sötét lovag és oldalán a bátor és ifjú Carrie Kelly mint Robin végre helyreállították a rendet Gothamben, és a rettegés ködét, amelyet a mutánsok borítottak a városra, reménysugár töri át. Ám az, hogy Batman ismét reflektorfénybe került, és tele van vele a média, haragra gerjeszt egy sokkal veszélyesebb gonosztevőt az Arkham elmegyógyintézetben - Jokert! A Batmant halálos ellenségének tekintő Joker ördögi tervet eszel ki, amely Batmant az őrület legmélyebb bugyraiba taszíthatja. Eközben egy globális katasztrófával fenyegető rakéta száguld az égbolton Gotham felé, és vele jön egy ismerős arc is, az Acélember, ám ezúttal azért, hogy végezzen Batmannel.
Az "Eredet" után Christopher Nolan ismét együtt dolgozik Joseph Gordon-Levitt-tel, akinek igencsak felfelé ívelőben van a csillaga. Természetesen Bruce Wayne-t, azaz Batman-t Christian Bale formálja meg harmadszor is. És itt az ízelítő a filmből: {youtube width="560″ height="349″}ss25hr9sqTc{/youtube} Amit pedig még érdemes megemlíteni, az Michael Caine közelgő születésnapja, ugyanis az angol színészlegenda 1933. március 14-én született London Rotherhithe részében Maurice Joseph Micklewhite néven. 15 évesen kimaradt az iskolából, mert dolgoznia kellett, egészen a seregbe vonulásig. A koreai háborúban szerzett harci tapasztalatokat, majd hazajövetele után egy színházban kezdett dolgozni asszisztensként. Az 1954-ben készült "Zendülés a Caine hadihajón" c. film után vette fel új vezetéknevét ügynöke tanácsára. Több mint 60 éves pályafutása alatt száznál is több televíziós produkcióban, mozifilmben játszott. Első, híresebb szerepe 1964-ben köszöntött rá. A "Zulu"-ban egy angol katonát alakított, aki többedmagával kell, hogy felvegye a harcot a helyőrséget támadó zulu harcosokkal szemben.