2006. június 16. 11:45 URL: A nándorfehérvári diadal emlékére, Hunyadi János és Kapisztrán Szent János halálának 550. évfordulójára emlékezik a Hadtörténeti Múzeum új kiállítása. Európa védelmében Európa védelmében - Kapisztrán János és a nándorfehérvári diadal címmel megnyílt tárlaton olyan ritkaságok, egyházi és magántulajdonban lévő relikviák láthatók, amelyeket eddig egyáltalán nem láthatott a nagyközönség. A nevezetsségek között látható a 15. századi, fából készült Kapisztrán-csésze (Magyar Ferences Rend); Marchiai Szent Jakab széke a legrégibb (15. Nándorfehérvári diadala festmény . századi) magyar ülőbútor (Nagytétényi Kastélymúzeum); az utolsó belgrádi pasa nyerge (Magyar Nemzeti Múzeum); Abdi Ahmed Arnaut pasa restaurálva először kiállított Koránja (HM HIM gyűjtemény); Pádár Gyula páncélverő mester több éves munkával alkotott viselhető teljes gótikus páncélzata; ereklyetartók, szakrális tárgyak a legkülönbözőbb egyházi gyűjteményekből. Különös figyelmet érdemel az 1380 körüli kéziratos kódex (MISSA ROMA címen jegyeztek be), amely eredetileg Harassi Herzan Ferenc koronabíboros tulajdonában volt.
A nándorfehérvári csata. Ismeretlen 19. századi festő munkája. A kép közepén kereszttel Kapisztrán János © Wikipedia Nekünk harangoztak? A Nándorfehérvárnál a török seregek felett aratott győzelem tiszteletére 2011-ben az Országgyűlés hivatalos emléknappá nyilvánította július 22-t. A megemlékezés hivatalos honlapján az áll, "ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja. Tudomány: Nándorfehérvár: egy nagyravágyó politikus hamisítása legendát teremtett | hvg.hu. Ez a nap a hazafiságnak, önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, európai összefogásnak és a kereszténységnek máig élő példaképe. Erre a győzelemre emlékezik azóta minden keresztény templom déli harangszója". A közhiedelem a déli harangszót is a nándorfehérvári diadalra való emlékezés jelképének tulajdonítja, azonban az igazság az, hogy a pápai rendeletet a július 22-i csata előtt egy hónappal adták ki, ám mivel ennek híre csak a diadal után érkezett meg Magyarországra, máig úgy él a köztudatban, hogy ezért szólnak délben a harangok, bár eredetileg nem is a déli harangozást rendelték el.
22/34 Felvonják a zászlót az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred aknamentesítő hajóján a Duna budapesti szakaszán az újpesti hadikikötőben a nándorfehérvári diadal emléknapján, 2015. július 22-én. 23/34 Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára beszédet mond a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartott központi ünnepségen a nándorfehérvári diadal emléknapján, 2015. július 22-én. A nándorfehérvári diadal – Köztérkép. MTI Fotó: Bruzák Noémi 24/34 Történelmi zászlókkal vonulnak be katonák a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartott központi ünnepségre a nándorfehérvári diadal emléknapján, 2015. július 22-én. 25/34 26/34 27/34 A HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala, a Rákóczi Szövetség és az Erzsébet program kirándulásán részt vevő gyerekek a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartott központi ünnepségen a nándorfehérvári diadal emléknapján, 2015. július 22-én. 28/34 29/34 30/34 Egy katona kongatja a harangot a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartott központi ünnepségen a nándorfehérvári diadal emléknapján, 2015. július 22-én.
Dugovics Titusz neve hallatán szinte mindenkinek Wagner Sándor festménye ugrik be, aki 21 évesen, első nagy műveként festette meg az önfeláldozó vitéz alakját a korszak történelmi-romantikus stílusában (a háttérben a megtépett, de mégis magasba tartott magyar trikolór nem kevés áthallást is mutatott a festő jelenkorára vonatkozóan). De hogyan jutottunk el odáig, hogy ez a festmény, és maga "Dugovics Titusz" az 1456. évi nándorfehérvári diadal egyik fő jelképévé váljon? Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása (Kép forrása: wikipedia) A múltunkkal sokszor jól megfogható és felismerhető jelképeken keresztül tudunk azonosulni. Ilyen jelképes esemény lett a március 15-i pesti forradalom kapcsán a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavaló Petőfi Sándor is. Az már mellékesnek tűnhet, hogy mindez meg sem történt valójában, hiszen egyetlen, jól vizualizálható képben jeleníti meg azt, amit már a szabadságharc leverése után éreztek az akkori napokról. Ilyen "jelképpé" vált maga Dugovics Titusz is. Egy mítosz nyomában – A sosemvolt nándorfehérvári hős, Dugovics Titusz - Ujkor.hu. Mint minden történetnek, ennek is van valóságalapja.
Hahner Péter, a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének vezetője 100 történelmi tévhit című könyvében a déli harangszó és a nándorfehérvári csata kapcsolatáról is ír. "1456 nyarán III. Nándorfehérvári diadal festmény galéria. Calixtus pápa segítségül a törökök Európából való kiűzéséhez útnak indította Ostiából aprócska flottáját, majd június 29-én kiadta Cum his superioribus annis kezdetű bulláját, amelyben különleges bűnbocsánatot ígért mindazoknak, akik imáikkal segítik a kereszteseket. " Azért, hogy minél többen imádkozhassanak egy időben, elrendelte, hogy minden templomban a napi egy helyett háromszor harangozzanak. Így harangoztak reggel, a nona nevű harangozásra délután 3 órakor került sor, a vesperas nevűre pedig 6 órakor, tehát kezdetben nem is délben kellett harangozni – írja Hahner. Ráadásul a flottán ülő keresztesek meg sem érkeztek Nándorfehérvárra. A harangozás időpontja csupán 1457-ben, egy évvel a nándorfehérvári csata után került át délre, a brixeni zsinat már arról szólt, hogy milyen imákat kell mondani a déli harangszóra, hivatalosan viszont csak 1501-ben, VI.
A festmény Barabás Miklós életművében fontos szerepet töltöttek be a főúri és polgári megrendelésre készült egyéni és társas portrék, közülük való gróf Nádasdy Ferencné, született gróf Zichy Ilona (Pozsony, 1849 – Agárd, 1873) megörökítése. A gyászruhát viselő, tiszta tekintetű, szép fiatalasszonyt ábrázoló egészalakos festmény, ahogy a jelzete mutatja, a grófné halála után négy évvel, 1877-ben készült. A gyermekek bekeretezett fényképe valószínűsíthetően ugyanebből az időből való. A kép előtörténete csak részben ismert, még újabb művészettörténeti kutatásra vár, az azonban szinte bizonyos, hogy szorosan kötődik gróf Zichy Ilona férjéhez, nádasdi gróf Nádasdy Ferenchez (Pest, 1842 – Budapest, 1907), és általa a nádasdladányi Nádasdy-kastélyhoz. Nándorfehérvári diadal festmény aukció. A modell Gróf Zichy Ilona gróf Zichy Nepomuk János (1820 – 1911) és felesége, Kray Irma bárónő (1830 – 1913) első gyermekeként 1849. augusztus 28-án született Pozsonyban. Gyermekkorát szülővárosában és a Zichy-család Alsóbogát-pusztai klasszicista kastélyában töltötte, ahol magyar szellemben nevelték.
Ez a cikk is gyorsan visszhangra talált, és 1832-ben már "Körmendi János" helyett "Titus Dugovits" címmel írtak romantikus balladát a hősről. Szépirodalmi és történeti említések mellett 1859-ben Wagner Sándor már említett fiatalkori műve "vizualizálta" is Tituszt, aki így kitörölhetetlenül beírta az 1821-ben szerzett nevét a magyar hősi panteonba. Szőcs Tibor Ezt olvastad? A Sáros megyében a 16. század közepén feltűnő Mihálypéterházi Ormányi Demeter életéről a különböző történeti kiadványokban található néhány bizonytalan adatot
Világhírű színészek, rendezők, írók vesztették el a pénzüket Bernard Madoff 50 milliárd dolláros kárt okozó piramisjátékán. Voltak közülük néhányan, akiket magyarokhoz, Magyarországhoz is fűznek olykor tragikus, olykor kedves emlékek. Magának Madoffnak a családjáról viszont megdöbbentő dokumentumok kerültek elő az utóbbi napokban. Ha csak az elmúlt hetek híreit vesszük, megint csak szédületes nevekkel bővült Bernard Madoff áldozatainak száma. A gazdaságtörténet egyik legnagyobb csalását elkövető - és beismerő - üzletember nemcsak a korábban már sokszor említett Oscar-díjas Steven Spielberget, a Nobel-díjas Elie Wieselt, illetve alapítványaikat verte át, hanem azóta kiderült, hogy valószínűleg vesztett pénzt vele Larry King, a CNN sztárja, akárcsak a színész Kevin Bacon és Golden Globe-díjas felesége, Kyra Sedgwick színésznő. A házaspár egyébként nem árulta el, mennyi pénzt dobtak ki Madoff miatt. A spanyol rendező, Pedro Almodóvar és a hollywoodi botrányhős, Gábor Zsa Zsa szintén a károsultak között van.
Elie Wiesel, a magát holokauszt-túlélőnek tartó író rendszeresen hazánkban haknizik, a parlamentben is felszólalt. Fasisztákról, újnácikról és náci újjászületésről ábrándozott az ország házában. Ahogy a világ sok más táján is ugyanezt tette és teszi. Egy idős holokauszt-túlélő a sajtóban nem kevesebbet állít, mint hogy Wiesel egy közönséges csaló, lopott identitással. Elie Wiesel máramarosszigeti származású, magát amerikai zsidónak valló "író, politikai aktivista és egyetemi tanár". A hivatalos verzió szerint holokauszt-túlélő. 57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól. Műveiben az erőteljes és költői irodalmi, teológiai hozzászólások/véleményezések, valamint az általa sajátos módon artikulált zsidó spiritualitás fedezhetőek fel. 1986-ban Elie Wiesel Nobel-békedíjat kapott. A norvég Nobel-díj Bizottság az "emberiség hírvivőjének/hírnökének" nevezte megjegyezve, hogy a "Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének" feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a "béke érdekében végzett gyakorlati munkája" mind "a béke, a jóvátétel/megbékélés és az emberi méltóság" erőteljes üzenetét közvetítik az emberiség felé.
Megjárta Auschwitzot, Buchenwaldot. A karján a tetovált szám: A-11104. Most ő ítélkezik Elie Wiesel fölött. Joga van hozzá. A Malmőben élő Grüner Miklós szerint a Nobel-békedíjjal kitüntetett, saját bevallása szerint 1928. szeptember 30-án született Elie Wiesel csaló, szélhámos: azt állítja magáról, hogy egykori auschwitzi rabként ő viseli a karján az A-7713-as tetovált számot. A tények azonban ezt cáfolják: az A-7713-as számot az a Wiezel Lázár viselte, aki 1913-ban született – ezt hiteles auschwitzi dokumentumok bizonyítják. Amikor 2009 decemberében a magát Elie Wieselnek nevező ember hazánkba látogatott, Grüner Miklós azzal a kéréssel fordult a magyar hatóságokhoz: tartóztassák le az Elie Wiesel nevet viselő, amerikai állampolgárságú szélhámost, amint hazánk területére lép. Persze a hatóságok nem léptek… Grüner többek között Auschwitzból, illetve Buchenwaldból származó dokumentummal bizonyította, hogy a magát Elie Wieselnek nevező, amerikai állampolgárságú személy soha nem volt Auschwitzban (pontosabban szólva: csak a háború után járt ott, turistaként), s hazudik, amikor azt állítja: az ő karjára tetoválták az A-7713-as számot.
– A bátyámat nem sokkal apám halála után átvitték Mauthausenba, egyedül maradtam. – nyilatkozta a sajtónak Grüner Miklós. A máramarosszigeti Wiesel-testvérekkel, Lázárral és Ábrahámmal ekkor ismerkedtem meg, pártfogásukba vettek. Lázár Wiesel száma az A-7713-as volt, míg Ábrahámé az A-7712. 1945 hideg és hófúvásos januárjában gyalog kellett a 36 kilométerre levő Glivicéig (Gleiwitz) mennünk vékony ruhában, Lázár ekkor mentette meg az életemet. Rengetegen meghaltak a menetelésben. Három hónap múlva nyitott marhavagonokba zsúfoltak minket, de mire elértük Buchenwaldot, az emberek több mint fele meghalt, köztük Ábrahám is, 1945. január 26-án. A vagonban utazó 115 főből ötvenen érkeztünk meg. Buchenwaldban voltunk 1945. április 8-ig, itt szabadítottak fel minket a bevonuló amerikai csapatok. Én rajta is vagyok azon a fényképen, amelyet a táborról készítettek és bejárta a világot. Ekkor találkoztam Lázárral utoljára. Szabadulásom után, mivel nagyon beteg lettem, egy svájci szanatóriumban kezeltek, majd Ausztráliába kerültem, éltem többek közt Sidney-ben, Brisbane-ben, Adelaide-ben.