Rapa Nui, vagyis a Húsvét-sziget nem véletlenül viseli nevét: 1722-ben, húsvét vasárnap fedezte fel Jakob Roggeveen holland tengerészkapitány. Izgalmas belegondolni, mit érezhetett, amikor először megpillantotta a szigeten sorakozó, különleges formájú szobrokat. A csaknem 1000 darab, 1100-1500 között készült moai szobor a Húsvét-sziget ősi kultúrájának hagyatéka, melyekkel az egykori őslakosok saját őseik előtt tiszteleghettek. Sziget, húsvét, táj, szobrok. Néhány, sziget, szobrok, húsvét, lesiklik. | CanStock. Magukat a szobrokat régészeti értékként, műalkotásként, kulturális jelentőségű emlékekként tekintik, a hely, ahol faragák őket, készítésük emberi oldaláról mesél. A műhely a Rano Raraku-vulkán szikláinak rejtekében található, és a mai napig is találhatók ott félbehagyott, befejezetlen szobrok. A húsvét-szigeti kőszobrok műhelye A területen fellelt munkák sokat meséltek a kutatóknak arról, hogyan bánhattak az őslakosok a felhasznált anyaggal, és miként dolgozhatták ki a kőfejeket.
A tizenegy kötőpont a szoborcsoport körül helyezkedik el, amely megjelölve és meghatározva DGPS technológiával készült, tehát a közös koordináta rendszer újraállítható miután megvannak a későbbi mérési eredmények. A részletes 3D modell háromszögeléssel készült a pontfelhőből. Ez a modell kiindulási adatként használható a későbbi eróziós tanulmányokhoz. A környezet szkennelése elegendő mind a térkép, mind a térmodell generálásához, feltéve, hogy tartalmazza a régészek nélkülözhetetlen alapvonalainak adatát a későbbi ásatási munkákhoz. A harmadik mért tárgy az egyedülálló Moai Ko Te Riku, az Ahu Tahai-n, mely a Hanga Roa partjánál fekszik, a sziget egyetlen településénél. Ennek a fejnek a tetején lévő vörös vulkanikus kőnek a szkennelése nem kivitelezhető csak a négy földi alappontról. Tehát ez egy probléma, hogy nem tudjuk a fejtetőt szkennelni, a földről. Húsvét-sziget kőszobrainak (moaik) 8 titka - Közel és távol utazás. A szkennelési feladat alatt a tudósok látták, hogy milyen fontos a helyes preparálás a helyi időjárási viszonyok függvényében. A meleg levegő (27-33 C°) miatt, a szkenner munka hőmérséklete általában 40 C° fölött volt.
Bármi, ami közelebb visz egymáshoz, erősebbé tesz és segít a túlélésben. Szerintem ez a Húsvét-szigetek titka " - hangsúlyozta Lipo. A szobrok helyszínválasztásának elméletével azonban nem mindenki ért egyet. - Jo Anne Val Tilburg, a Húsvét-szigetek szakértője, a Kaliforniai Egyetem tudósa rámutatott: eddig sem volt titok, hogy a partvidéken található friss víz a szobrok közelében volt, ám ezek az erecskék csekély jelentőséggel bírhattak. A Húsvét Szigetek-i Moai szobrok felmérése. " Nagyon valószínűtlen, nézetem szerint, hogy ezeknek a forrásoknak jelentős szerepe lett volna a szobrok elhelyezésében " - fűzte hozzá. Kép forrása: pexels forrás: MTI, The Guardian Mikroműanyagot találtak hús- és tejtermékekben Az amszterdami Vrije Egyetem (VUA) tudósai korábban már kimutatták emberi vérből a mikroműanyagok jelenlétét. Most hús- és... Folytatódik a kegyetlen hagyomány: újraindul a pamplonai bikafuttatás A koronavírus-járvány ideje alatt fellélegezhettek az állatvédők, ugyanis két évig nem szüneteltették a bikafuttatásról híres... Környezetvédő fiatalokat díjaztak Az MTA 2010-ben alapított azt a díjat, melyet minden évben három 35 év alatti kutatónak ítélnek oda, és amelynek célja, hogy a...
Az európai felfedezők arra lettek figyelmesek első látogatásukkor, hogy a sziget furcsán kopár, sehol sem találhatók fák. Valószínűleg ez kényszerítette az őslakosokat a távozásra, hiszen saját tevékenységünk borította fel az ökológiai egyensúlyt szigetükön – persze mindezek bizonyítékok nélkül csak találgatások… A projektről és további friss fejleményekről, fotókról, interjúkról a weboldalon olvashatunk, angol nyelven.
Fahiány pusztította el a virágzó civilizációt Nem sokkal a holland Roggeveen érkezése előtt elfogyott a fa a szigeten. Az egyre gazdagabb civilizáció fafogyasztása megnőtt, viszont ültetni nem ültettek, a természet pedig képtelen volt tartani az iramot a kivágásokkal. Így nem tudtak több hajót építeni, csökkent a halászat eredményessége, behalt a kereskedelem, ráadásul még a szobraikat sem tudták mozgatni tradicionális szánjaikkal. A törékeny társadalmi rend összeomlott, a közösségek harcosai gyakorlatilag folyamatos hadiállapotot tartottak fent. A sziget addig békés és gazdag társadalma atomjaira hullott. Paradicsomból a pokolba A kutatók szerint az itt élők saját gazdagságuk csapdájába estek. A sziget erőforrásai szokatlan luxust biztosítottak, nem kellett az életben maradásért küzdeni, tehát a szigetlakók ráértek szobrokat farigcsálni és szállítani a szigeten felesleges energiáik lekötésére. A kőfaragókat szinte vallásos tisztelet övezte, a társadalom nagyon megbecsülte őket. Amikor egy-egy kőarc elkészült, egész törzsek fogtak össze, hogy a helyükre szállítsák őket.
Páskándiné Sebők Anna Született 1943. szeptember 27. Kolozsvár Elhunyt 2022. május 5. (78 évesen) Budapest Állampolgársága magyar román Házastársa Páskándi Géza Foglalkozása történész filmrendező író IMDb Páskándiné Sebők Anna, P. Sebők Anna ( Kolozsvár, 1943. szeptember 28. ) kultúrtörténész, író, filmrendező, Páskándi Géza felesége. Élete [ szerkesztés] 1970-ben végzett a temesvári egyetem bölcsészkarán, majd 1974-ig tanár volt egy középiskolában és tanítóképzőben, amikor férjével Magyarországra költözözött. 1976-tól az MTA kelet-európai kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Fő kutatási területe: összehasonlító kisebbségkutatás, elsősorban román–magyar viszonylatban. Könyv: Rozsdásszemű (P. Sebők Anna). Filmjei [ szerkesztés] [1] [2] 1999 A szalmabábuk lázadása, dramaturg 2004 Erdély 1956 (színes magyar dokumentumfilm) rendező, narrátor 2005 - 2006 A vélt szabadság ára, rendező, forgatókönyvíró, szereplő 2007 Búcsú (Az erdélyi magyar zsidó kultúra nyomában), rendező, narrátor, riporter 2013 Cselekvő hit (Járosi Andor emlékére), rendező Irodalmi munkássága [ szerkesztés] [3] Román Szocialista Köztársaság oktatási rendszere; OPKM, Bp., 1983 ( Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványai.
A június 7-i adás tartalmából. "A derűt bent kell tartani a házban! " – egy, küzdelmekkel, megpróbáltatásokkal teli életút üzenete ez. Az író, költő, esszéista Páskándi Géza életművét odaadó hűséggel ápoló özvegy maga is alkotó ember volt: filmeket készített, könyveket írt, Erdély közelmúltjának elhallgatott történelmével foglalkozott, a kisebbségi sorban élőket ért traumákat kutatta. Vita:Páskándiné Sebők Anna – Wikipédia. Saját életéről Rozsdásszemű címmel írt nagyon személyes, egyben kordokumentum-értékű könyvet. 78 esztendős korában elhunyt a Báthory István díjas Páskándiné Sebők Anna kultúrakutató, akit ma helyeztek örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. A néhány éve vele készült beszélgetéssel tisztelgünk emléke előtt. A beszélgetőtárs Csűrös Csilla. Nagyok – Kossuth Rádió – június 7., kedd, 19:30 Tovább a műsoroldalra >>>
Találatok: 1 Valaki közeledik a Végtelenhez
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt! a á b c cs d e é f g gy h i í j k l m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs Interjúk "A művészet természetéből adódik, hogy egy művész mindig ellenzékben van, mert kritikus" A Stúdió K Színház egy brand. Bárki, aki elmegy megnézni egy előadásukat, tudja, hogy nem igazán foghat mellé, mert a színészek, a közeg, az ottani légkör sugározza a professzionalizmust. Barna Zsombor 2022. május 31. Interjúk Miről álmodik a színigazgató? Megszoktuk, hogy a Játékszín előadásaira nehezen lehetett jegyet kapni, megkérdeztem tehát Bank Tamást, az igazgatót, hogyan látja a színház helyzetét napjainkban. Páskándiné sebők anna wintour. Lovas Ildikó 2022. május 30. Interjúk "A színházban a szakmaiság kell, hogy legyen a fő szempont, aztán otthon meg ki-ki gondoljon, amit akar" Molnár Piroskát senkinek nem kell bemutatni. A ma élő egyik legnagyobb színészünk. Kitüntetéseit és elismeréseit felsorolni is nehéz lenne. Mi hajtja mégis előre ennyi pályán töltött év és oly sok remekül megformált szerep után és honnan merít erőt minden este?