Vers születik - Csokonai versformái Csokonai Vitéz Mihály rendkívül sokszínű életművében a felvilágosodás korának minden stílusiránya előfordul. " Verselési gyakorlata pedig kétségkívül minden kortársáénál kitűnőbb, precízebb, elannyira, hogy szinte különválik tartalmától, s játékos önállósággal érvényesül". (Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete) A "magyar Horatius" mestere Milyen a jó vers Horatius szerint? Mennyiben más az ő vers-ideálja, mint a mai, modern költészet darabjai? Ami bizonyos: Berzsenyi szinte minden költészeti elvében a mester Ars poeticáját követte. Csokonai szerelmei Költőnk nemcsak arról volt híres, hogy mint karizmatikus tanáregyéniség rótta a katedrát, s nem vetette meg a szép szót és a jóbort: ráadásul nemegyszer tanítványai társaságában élvezte "mindkét" isteni nedűt. Nagy tisztelője volt azonban a " fehérnép nek" is... Berzsenyi és Lolli Berzsenyi Dániel legszebb és legmegrendítőbb szavainak tartják az emberi mulandóságot megverselő "Sem béhunyt szememet fel nem igézheti/ Lollim barna szemöldöke! "
Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (elemzés) – Jegyzetek VERSELEMZÉS CSOKONAI - Csokonai Vitéz Mihály Az estve Konstancinápoly Ennek a két versnek az elemzésében szeretnék segítséget kérni. Köszö... Érettségi tételek - Csokonai és Berzsenyi | Sulinet Hírmagazin Csokonai Vitéz Mihály A Magánossághoz című verse 1798-ban keletkezett Kisasszondon, a komáromi eseményeket követően. Vajda Juliannával kapcsolatos reményeinek szétfoszlása és létbizonytalansága nyomasztóan hatott a költő kedélyére, így költészetéből is eltűnt a rokokó idill és boldogságfilozófia. Ekkor került előtérbe lírájában a szentimentalizmus érzékenysége és stílushatása, amely A Magánossághoz című versében is érvényesül. Csokonai ekkor csak 25 éves volt, de már belefáradt a rossz tapasztalatokba, a hiú reményekbe, a semmi jóval nem kecsegtető kilátásokba. Távol volt az otthonától (Debrecentől) és barátaitól is ekkor: a Dunántúlt járta, hogy támogatókat keressen versei kiadatásához. Így került Sárközy István főszolgabíró somogyi házába is.
Tüdõgyúladásomról – Csokonai Vitéz Mihály Fenn lengõ hold! nézd, mint kínlódom, Mondd meg nekem, hol fekszem én? Ágy-é, amelyben hánykolódom, Vagy a koporsó az szintén? Nem? Csónak ez, mely, jaj, a kétes Remény és biztos félelem S az élet és halál setétes Hullámjain lebeg velem. Fojtó szirokkóknak hevétõl Asznak tüdõhólyagjaim, S a kriptáknak fagyos szelétõl Borsódznak minden tagjaim. Szívem megett egy láthatatlan Kéznek nyila bélõve áll, S mellem csontboltján irgalmatlan Sarkával rúgdos két halál. Hová ütõdöm a habokba? Haj! mely szörnyû hányattatás! Most a cupressusos partokba, Hol rémlet ûl s jéghallgatás; Majd a túlsó part lejtõjébe, Honnan barátság szózatit Hallok a plátánok berkébe, S örömszerszámok hangzatit. Innen savanyú ázótjokkal Pusztás barlangok fojtanak; Amonnan kerti balzsamokkal Hígabb szellõk újítanak. Fúlok, lehellek; fázom, gyúlok, Vagy egy kivégez már, vagy más, Ájúlok, érzek és ocsúlok: Haj! mely szörnyû hányattatás! … Ki vagy te, ki hószín leplekbe Felém mosolyogva közelítsz S a partról e szagos berekbe Áldott jobbodon felsegítsz?
Sőt, szerintem még a tihanyi Ekhóhoz című versével kimutatható intertextualitás, mert a záróképben ezt írja: "Zendűlj, ekhózz, esti csendesség! ". VERSELEMZÉS CSOKONAI - Csokonai Vitéz Mihály Az estve Konstancinápoly Ennek a két versnek az elemzésében szeretnék segítséget kérni. Köszö... Érettségi tételek - Csokonai és Berzsenyi | Sulinet Hírmagazin Csokonai V. M. : A vidám természetű poéta Tebenned úgy csap a poéta széjjel, Mint a sebes villám setétes éjjel; Midőn teremt új dolgokat S a semmiből világokat. Óh, kedves istenasszony! én is érted Gyakorta mint sohajtozom, Mert szívemet baráti módra érted, Midőn veled gondolkozom. Ártatlanúl kecsegtetel magadba, Hív vagy, nem úgy, mint a mai Színes világ barátai. Lám, mely zavart lármák között forognak A büszke lelkek napjai, Kőről kövekre görgenek, zajognak, Mint Rajna bukkanásai. – De ránk mikor szent fátyolid vonúlnak, Mint éji harmat, napjaink lehúllnak, Tisztán, magába, csendesen: Élünk, kimúlunk édesen. Sőt akkor is, mikor szemem világán Vak kárpitot sző a halál: Ott a magánosság setét világán Béhúllt szemem reád talál.
Síromba csak te fogsz alá követni, A nemtudás kietlenén vezetni: Te lészel, ah! a sírhalom Vőlgyén is őrzőangyalom. Áldott Magánosság! öledbe ejtem Ottan utólsó könnyemet, Végetlen álmaidba elfelejtem Világi szenvedésemet. Áldott Magánosság! te légy barátom, Mikor csak a sír lesz örök sajátom. De ez napom mikor jön el? 100% Ez a verse pályájának utolsó szakaszába tartozik, amikor szembesül halálos betegségével. Bár hosszan, részletesen leírja - egyfajta lírai realizmussal - betegségének tüneteit ("Asznak tüdőhólyagjaim", "Borsódznak minden tagjaim"), a mű igazi esztétikumát a kétségbeesés és a remény közötti ingadozás, vergődés adja. Éppen ezt a változékonyságot képviseli a hold, amelyet a vers legelején megszólít: "Fenn lengő hold! nézd, mint kínlódom, Mondd meg nekem, hol fekszem én? ". Egyetlen metaforát hoz létre, és ez a költői kép vonul végig a műben: a csónak-metafora, amely a halálba hanyatlás útját jelképezi, ahogy lebeg a vízen. A láz miatt úgy érzi, mintha csónakban "lengene", tehát amiben hánykolódik az a csónak, koporsójának a szimbóluma, ahogyan lebeg a csónak, úgy szenved a gyógyulással és a halállal kapcsolatos kétségeitől, és ez a két fogalom is szimbólumként jelenik meg: az egyik parton "réműlet űl s jéghallgatás" (a halál víziója), a másik parton a barátság szózatai, az életkedv (gyógyulás, remény víziója), majd egyszercsak szertefoszlanak a látomások, és visszatér a rideg valóságba, orvosához, Sándorffyra, eközben is a költészetére gondolva: "A hálá engem dalra ránt".
De nem talált állást, reményt, biztos megélhetést költőként (első költőnk, aki költészetéből próbált élni). Ráadásul meghiúsult házassági terve is az 1797-ben megismert komáromi lánnyal, Vajda Juliannával, akit apja férjhez adott egy kereskedőhöz. 100% Ez a verse pályájának utolsó szakaszába tartozik, amikor szembesül halálos betegségével. Bár hosszan, részletesen leírja - egyfajta lírai realizmussal - betegségének tüneteit ("Asznak tüdőhólyagjaim", "Borsódznak minden tagjaim"), a mű igazi esztétikumát a kétségbeesés és a remény közötti ingadozás, vergődés adja. Éppen ezt a változékonyságot képviseli a hold, amelyet a vers legelején megszólít: "Fenn lengő hold! nézd, mint kínlódom, Mondd meg nekem, hol fekszem én? ". Egyetlen metaforát hoz létre, és ez a költői kép vonul végig a műben: a csónak-metafora, amely a halálba hanyatlás útját jelképezi, ahogy lebeg a vízen. A láz miatt úgy érzi, mintha csónakban "lengene", tehát amiben hánykolódik az a csónak, koporsójának a szimbóluma, ahogyan lebeg a csónak, úgy szenved a gyógyulással és a halállal kapcsolatos kétségeitől, és ez a két fogalom is szimbólumként jelenik meg: az egyik parton "réműlet űl s jéghallgatás" (a halál víziója), a másik parton a barátság szózatai, az életkedv (gyógyulás, remény víziója), majd egyszercsak szertefoszlanak a látomások, és visszatér a rideg valóságba, orvosához, Sándorffyra, eközben is a költészetére gondolva: "A hálá engem dalra ránt".
Egyes kutatók úgy gondolják, hogy a Naprendszer külső tartományában, a Kuiper-övben egy egyelőre azonosítatlan bolygó rejtőzik. Bár az égitestet közvetlenül nem tudják megfigyelni, feltételezett gravitációs hatásai kimutathatóak bizonyos objektumoknál. Korábban hasonló módszerrel, az Uránusz pályájából kiindulva sikerült felfedezni a Neptunuszt. A kilencedik bolygóra utaló bizonyítékokat, a Kuiper-övben gyanúsan csoportosulú objektumokat elsőként Mike Brown és Konstantin Batygin mutatták be 2016-ban. Az évek során több szakértő is cáfolta a rejtőzködő égitest hipotézisét, sok kutató arra jutott, hogy az elmélet megalkotásához túl kevés adatot gyűjtöttek, és rosszul szelektáltak a megfigyelésekkor. Brown és Batygin most újabb tanulmánnyal támasztják alá felvetésüket – írja az IFLScience. Ron Miller / Leemage via AFP A szerzők szerint az általuk megfigyelt csoportosulás nagy bizonyossággal létezik. Naprendszer új bolygó együttállás. Friss számításaik alapján a feltételezett kilencedik bolygó a véltnél közelebb fekszik, és fényesebb.
2000. február 17. A címben szereplő szám természetesen úgy értendő, hogy ennyi évvel ezelőtt fedezték fel a Naprendszer legtávolabbi bolygóját. Az "ünnepelttel" azonban gondok vannak: nem biztos, hogy valóban ő a legtávolabbi, és még az sem biztos, hogy bolygó. Ettől függetlenül - vagy talán éppen ezért - különleges égitestről van szó. Dr. Naprendszer új bolygó neve halál. John Murray, az angliai Open University csillagásza szerint végre megtaláltuk a régóta áhított 10. bolygót a Naprendszerben. A hír megerősítéséhez azonban további kutatómunka szükséges.
Jelenleg nyolc bolygót tart számon a tudomány a Naprendszerben, ezenkívül a Neptunuszon túl keringenek a törpebolygók és folyik a vadászat a kilencedik bolygó (Planet 9) után. Egy új elmélet szerint azonban lehet a Földnek egy olyan kőzetbolygó-testvére, amely jelenleg valahol a Kuiper-öv fagyos környékén kering.
Arról nem is beszélve, hogy a több darabból álló, úgynevezett "kozmikus kőrakás" szerkezetű objektumok kis méretük és tömegük ellenére is közel gömb alakúak lehetnek (pl. az Ida kisbolygó Dactyl nevű holdja). A nehezen használható új definíció szerint a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz mellett bolygó maradt volna a régóta már csak az egyik legnagyobb ismert Kuiper-objektumnak tekintett Plútó is (lásd a cikk elején). A szakemberek igazi felbolydulását azonban az okozta, hogy a bolygó státuszba emelkedett volna a legnagyobb kisbolygó, a Ceres, a Plútó holdja, a Charon (a magyarázatot lásd a következő bekezdésben) és a 2003UB313 jelű Kuiper-objektum. Ezzel tehát máris 12-re emelkedett volna a bolygók száma a Naprendszerben, ami a közeljövőben várható újabb felfedezések nyomán még magasabb lenne. Bolygótár – Naprendszer – planetology.hu. Az eredeti javaslat szerint máris 12-re ugrott volna a bolygók száma. A kép nagyobb méretű, feliratozott változatának letöltése (forrás: IAU) Az új bolygó-definíció mellett egyéb kiegészítő kategóriákat is javasolt a bizottság.