2009. 04. 09. Május elsejét, a munka ünnepét 1882 óta ünnepeljük. Ez a nap a szerelem ünnepe is egyúttal, hiszen a legények ekkor állítanak májusfát azoknak a leányoknak, akinek udvarolnak. Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt! Május 1-e a munka ünnepe A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepség, hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. 8 óra munka, 8 óra pihenés Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a roppant hangzatos nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra egyéb tevékenység (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel. Május elseje, mint katolikus ünnep Később 1886. május elsején a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, amelyet május 4-én a Haymarketi zavargás zárt le, mikoris a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak.
Mit ünneplünk május 1-jén? 2015. május 1. 08:53 Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja. Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a munkások addig 10-14 órás munkaidejének nyolc órára csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már úgy fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján.
Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már úgy fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, amit egyes államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. Május 3-án összecsaptak a munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a sortűznek négy ember esett áldozatául. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze.
Úgy emlékszem, hogy Anyu sokszor mesélte rögtön az elsőt, "A tündér" -t. Lehet, hogy azért, mert én kértem, lehet, hogy neki tetszett jobban, lehet, hogy a hozzá tartozó szép illusztráció, egyből a könyv elején is meghozta hozzá a kedvünket. Amikor Apu olvasta az esti mesémet, akkor előszeretettel választotta a "Mese a kislányról, aki belepottyant a pocsolyába" címűt. (Érdekes, ezt nem is látom a könyvadatlap tartalomjegyzékében, lehet, hogy valamelyik kiadásban nincs is benne? ) Ez egy rövid mese, de végteleníthető:D Nagymamám ellenben nem este, hanem napközben mesélt belőle, róla pedig Petőfi "Falu végén kurta kocsma" jut eszembe, szerintem többször is hallottam tőle. Kisgyermekek nagy mesekönyve - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Összességében az a benyomásom, hogy a családom előszeretettel válogatott a könyv elejéből, itt majdnem minden mesét ismertem, míg a végén találkoztam olyanokkal, amik teljesen idegenek voltak, most, ugyanis gyerekeimmel szépen végigmentünk az egész könyvön. Az összbenyomásom az, hogy ez egy nagyon jól összevlogatott gyűjtemény, nem is nagyon találkoztam olyannal, amivel kapcsolatban nagy fenntartásaim lettek volna.
Az olvasáshoz és a közelgő gyermeknapra – kedvcsinálóként – összeállítottunk egy válogatás-csokrot a mesekönyvből Engler József (Teddyted) felolvasásában. Hallgassátok szeretettel. Tartalom: 11/01. Zelk Zoltán: A három nyúl 11/02. Szász Imre: A kislány és a kiskutya 11/03. Illyés Gyula: A kocsisok meg a grófok 11/04. Kolozsvári Grandpierre Emil: A két kicsi bocs meg a róka 11/05. Lipták Gábor: A madarak hálája 11/06. Móricz Zsigmond: János vitéz 11/07. Kisspista István: A varjú nyarat kiált 11/08. Szép Ernő: Mátyás három lustája 11/09. Móra Ferenc Könyvkiadó: Kis gyermekek nagy mesekönyve | antikvár | bookline. Zelk Zoltán: Az állatok iskolája 11/10. Gárdonyi Géza: Egérvadászat 11/11. Móra Ferenc: Télapó haragja
Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál. Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak. Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt. Kisgyermekek nagy mesekönyve - Cédrus Könyvkereskedés és Ant. 1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett. A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében. 1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg.
Kinek mihez van épp kedve. Gyakran lekerül a polcról most, hogy már a 2 kisfiamnak olvasok belőle, de a kedvencem továbbra is Csarusin: Tomka álma című meséje. Na, nem mert olyan maradandó szépirodalmi alkotás, sokkal inkább Hektor kutyánk és a maradandó emlékek miatt. Nem hiányozhat a könyvespolcról! Király_Dobos_Beatrix P >! 2020. június 22., 23:12 Nagyon kedves mesék vannak benne, sok nagyon mulatságos is, amikhez muszáj visszatérni, úgymint a A póruljárt kérő vagy Gárdonyi Géza: Mi újság, malac úrfiak? c. meséje. :) Érdekesek a láncversek is, amivel szerintem nagyon jól fejleszthető a gyerek memóriája. Kisgyermekek nagy mesekönyve. Még első osztályos bizonyítványosztás napjára is van benne egy helyes mese, A jó tündér ajándéka címmel, Hárs László tollából. Mindenképpen érdemes belőle olvasni a kicsiknek és kicsit nagyobbaknak! :) eeszter >! 2020. december 10., 22:47 Gyermekkorom könyve, melyről egészen élénk emlékeim is vannak, pedig ez azt jelenti, hogy több, mint 30 évvel ezelőttiek. Sokszor olvasták fel ebből az esti mesémet.
leírás: Előző tulajdonos neve a címlapon. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Bár nincsenek benne szép színes képek, de én mégis imádtam! Gyönyörű meséket tartalmaz, melyek segítettek kialakítani egy fantáziavilágot számomra! :) Egy szóval: ajánlom azoknak, akik szép meséket szeretnének felolvasni gyermekeiknek és mindazoknak, akik csak szeretik a mesék világát! :) readingsogood P >! 2021. december 11., 15:45 Toprongyosra olvastam ezt a mesekönyvet kiskoromban. Most elővéve, végig mosolyogtam, miközben olvastam. Azt biztos, hogy ez egy olyan könyv, amit bátran olvashat az összes gyerek. Ez az a könyv, amire nem lehet szerintem rosszat mondani. Imádtam, és a mai napig is imádom. Népszerű idézetek Vaklarma ♥ P >! 2020. augusztus 3., 00:57 – Mióta világ a világ, azért ragyognak a csillagok az égen, hogy örömet szerezzenek az emberi szíveknek, álmot szőjenek a szerelmeseknek, munkát adjanak a nagy szakállú csillagászoknak, utat mutassanak a tengeren eltévedt hajósoknak. Amelyik csillag csak azért ragyog, hogy fényével hencegjen, nem közibénk való. Tőle zátonyra futhatnak a hajók, neki közömbös a szerelmesek csókja, és ostoba irkafirka a csillagászok tudománya.
Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát. Neje Szalay Gizella volt. Benedek Elek művei Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17. ) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, "a nagy mesemondó". Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09).