2018. január 3., szerda, 18:04 Január elejétől a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet - közölte az Európai Bizottság szerdán. Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta, az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében. Kiemelte, az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében - tette hozzá az uniós biztos. A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét.
Valletta csodás látképe A vallási épületek mellett érdemes meglátogatni a Felső Barakka Kertek et is, ahol kellemes sétát tehetünk a növények hűsítő árnyékában, valamint az itt található teraszról megcsodálhatjuk a tengert és a kikötőt. A múzeumok kedvelőinek remek választás lehet a Nemzeti Hadtörténeti Múzeum, vagy a Játék Múzeum. További jelentős turisztikai célpontnak számít a Casa Rocca Piccola palota, és az új Parlament épülete, melynek építése néhány évvel ezelőtt fejeződött csak be és amely a modern építészetet képviseli a több száz éves templomok és paloták közt. A parlament épülete Vallettában (Málta) Idén, azaz 2018-ban Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet – ennek megfelelően gazdag programkínálattal vár minden kedves érdeklődőt. Kihagytunk valamit? Vagy a te listád máshogy festene? Facebook oldalunkon kommentekben várjuk a javaslatokat!
Kulturális fővárosként számos olyan kezdeményezést indítanának, melyek nemzetközi tapasztalatcserére és kulturális partnerkapcsolatokra nyitnának lehetőséget, többek között cserekapcsolatokat és tehetségkutatókat szerveznének hazai és külföldi művészek számára. Debrecen jelképei. Fotó: Lehet bármennyire jól kitalált egy koncepció, ha az EKF év úgy múlik el egy város felett, hogy a lakók néhány jó koncertet leszámítva észre sem veszik, hogy mi történt, vagy idegennek érzik a programok mögötti gondolatokat, semmit sem ér az egész. Győr EKF koncepciójának alapgondolata az áramlás. Csíkszentmihályi Mihály flow-elmélete alapján céljuk, hogy közös áramlás-élményt teremtsenek, ahol a helyi lakosok megérezheti a közösség erejét. Arra törekednek, hogy a közönség elsősorban ne pusztán passzív befogadója, hanem tevékeny résztvevője legyen az EKF programoknak. A kultúra mint stratégiai ágazat Az EKF program nemcsak arról szól, hogy egy város figyelmet és fejlesztési forráshoz jut, hanem a város továbblépésének új modellje születhet.
A történelmi hangulatnak itt még nem kell búcsút intenünk, inkább keressük fel a Szűz Mária-templomot, mely a város Dómhegyén (Toompea) található. A középkorban emelt templom mind a mai napig büszkén és méltóságteljesen áll és várja a látogatókat. Alexander Nyevszkij katedrális, Tallinn Természetesen várakat és palotákat is találunk itt, melyek közül a legizgalmasabb a Kadriorgi palota, melyet I. Péter orosz cár építtetett barokk stílusban. A 18. században emelt építészeti alkotás napjainkban az Észt Szépművészeti Múzeumnak ad otthont. Kadriorgi palota Egy európai ikon: Berlin, Németország Németország fővárosa jelentős és viharos történelmi múlttal rendelkezik. Szinte mindenki tudja, hogy a második világháború során Berlin nagy részét lebombázták, azt követően pedig kettéosztották. A Berlini fal leomlása után ismét egyesült a két rész, így mára az ország legnagyobb városává vált. Napjainkban Európa egyik legjelentősebb központja, mind politikai, gazdasági és kulturális tekintetben. Ehhez mérten sok szép látnivalót tartogat, amelyeket érdemes felkeresni.
: idült orrnyálkahártya-gyulladás esetén), a műtét viszont csupán az orrsövény ferdeségéből adódó panaszokat képes megszüntetni. Joggal felmerül a kérdés, hogy milyen költségei vannak egy ilyen beavatkozásnak. Sajnos nem áll rendelkezésünkre olyan módszer, amellyel előre pontosan mérhető lenne a panaszokban az orrsövény-ferdeség okozta rész, így a műtét eredményessége elméletileg 0 és 100% között van, ideális esetben 100% természetesen minél ferdébb egy orrsövény, és minél kifejezettebbek az ezzel összefüggő panaszok, annál jobbak az esélyek a műtét utáni teljes panaszmentességre). Orrsövény műtét elvégzését javasolta orvosa? Sanitatem. Az esetek döntő többségben normál lefolyású műtét és műtét utáni időszakot követően a javult orrlégzés kárpótolja Önt minden kellemetlenségért!
A rossz helyzetben összeforrt csontok és porcok későbbi helyreállítása mindig nehezebb feladat. Orrsövény műtét után. A törésvonalak helyén a csont gyakran erősebb callussal gyógyul. A csont és a porcok pontos helyreállításhoz ezeknek a callusoknak a mentén kell a rossz helyzetben rögzült darabokat részeire bontani és jó helyzetben rögzíteni. Számos esetben az orr porcos része összeesik és légzési panaszokat okoz. Ezt esetleg máshonnan (orrsövény..