2. / Az ÁRPÁD név első két tagja (Á és R) átirata, sorrendileg is megegyezik nemzeti kincsünk, Telegdi János 1598-as Rudimentája egyik lapjának (amely véletlenül éppen a "Miatyánk" rovásbetűs átiratát tartalmazza) első két jelével. A lapon található harmadik, egyben utolsó hieroglif jel megegyezik az Egyház teljes nevének átiratában felhasznált utolsó hieroglif jellel, a J-nek megfelelő aMB-vel. Azon már ne is csodálkozzunk, hogy ez a három jel nem képezi az imádság részét, csak úgy ott vannak, mintha Telegdi János tudta volna, hogy egyszer, ebben a sorrendben felhasználásra fognak kerülni. 3. / Az ÁRPÁD név utolsó, D betűjének megfelelője, véletlenül (annyi más jel lehetett volna! ) éppen ABC-nk egyik legvitatottabb tagja, a titokzatos TPRUS jel. ABC betűi és első szavaim -Írj rá és töröld le - Játéksziget.hu. Ez viszont csak az 1483-ból származó "nikolsburgi ABC" nevű ősnyomtatványon található, megjelenítve ez által mindhárom jelentős középkori rovásírásos emlékünket. Még egyszer leírom, sem Dr. Hosszú Gábor, aki a kódkiosztást megalkotta, sem az Egyház nevének átírója, aki csak egy sajátos elvet követett, ELŐRE NEM TUDHATTA, hogy közös munkájukban ennyi véletlenszerűség fog egyszerre megjelenni.
Miután rájöttem, hogy nem egyszerű átiratról van szó, elkezdtem gondolkodni, vajon mi lehet benne a rejteki üzenet? Előrebocsátom még, hogy a Dr. Hosszú Gábor által készített kódtáblázatot, ill. átírási eljárást eddig nem ismertem, soha nem használtam, bár jelent már meg egy-két tanulmányom a HunHí portálon (pl. az Anniviers-völgyi felirat értelmezése) rovásírásos emlékeink megfejtési kísérlete kapcsán. Lényegében ez volt a szerencsém, mert elkezdtem szükségszerűen más irányban gondolkodni, feltételezvén az átíróban a tudatosságot. A kódtáblában (most már tudom! Egyiptomi abc betűi 5. ) a jelkiosztás logikus rendszer szerinti, így az "átirat" is az, ezért hamar rájöttem, hogy: "a" helyett következetesen "á", "l" helyett "ly", "s" helyett "sz" stb. A napokban teljesen véletlenül akadtam rá az interneten az Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház honlapjára, amely iránt, az Egyház elnevezéséből következtethető, hozzám hasonló szellemi és lelki irányultság feltételezése keltette fel az érdeklődésemet. A honlapon, betű szerinti átírással szerepel az Egyház nevének rovásírásos változata is, amelyen azonnal feltűnt, hogy a jelek, a közismert hun - székely - magyar ABC betűi, de nem a megszokott, hozzárendelt jelentéstartalommal.
A Beleriandba áthozott tengwar azonban később leegyszerűsödött úgy, hogy mind a magánhangzókat, mind a mássalhangzókat egy idő után csak tengwákkal jelölték (megkönnyítve ezzel az olvasást). Ez azonban szinte kizárólag csak a sindarin nyelv írásának volt a sajátossága. A quenya, az értelmiség nyelve, megmaradt Fëanor örökségénél, a hagyományos tengwarnál. Számok: A számokat kezdetlegesebb formájukban csak egy a mássalhangzó fölé rakott pont vagy vessző különböztette meg a betűktől. A 36 betű 36 számot jelölt. Egyiptom - Hieroglifák. Később kialakult a számoknak egy kifinomultabb formája is, amely olyan jelekből állt, amelyek teljesen megkülönböztethetőek voltak a betűktől. Alapelvük azonban mégis ugyanaz volt, mint a betűké: hurokból és szárból álltak. Az esetleges félreértések elkerülése végett azonban továbbra is szokás volt pontot, vagy vesszőt írni a számok fölé. Érdekesség, hogy a tündék a számaikat jobbról balra írták, vagyis a legkisebb helyi érték volt baloldalt, a legnagyobb pedig jobboldalt (2006=6002).
1886-ban tervpályázatot írtak ki az 1889-es párizsi Világkiállítás ra. A kiállítás megfogalmazott célja az ipari fejlődés bemutatása volt. Százan pályáztak, a munkák közül végül is Eiffelét választották ki, s azt a feltételt szabták, hogy a tornyot alig két év alatt kell felépítenie. Az Eiffel-torony építésének munkálatai A kezdeti munkák A torony építésének terve heves ellenkezést váltott ki. Eiffel torony rajz könnyű. Eiffel torony | Vezess Miért nem jó a kenguru car Eiffel torony rajz könnyű Last minute bögrés mézeskalács - rögtön süthető Recept képpel - - Receptek Simson összeszerelési rajz To product Mindegy, hogy párban vagy csoportban jön, a kedves fogadtatás után megkezdődik a sétahajókázás, beszállás az Eiffel-torony lábainál. Ahogy a túra elkezdődik, egymás után csodálhatja meg a rangos műemlékeket, miközben a szívet melengető 'I love Paris in the summer' című nótát hallgatja. A történelem megismeréséhez, kapcsolja be az audio-kommentárt, majd válasszon nyelvet (13 nyelv közül). Az Ön hostess-e kevésbé ismert történeteket is el fog mesélni, például híres szeretőkről, akik rendszeresen találkozgattak bizonyos városi házakban.
Lájkolj minket a facebookon Kövess minket Instagram oldalunkon! Hétvégén és hétköznap júniusban, júliusban és augusztusban: 10:00-tól 23:00-ig. (Július 14. -én az utolsó indulás időpontja 14:00) Októbertől márciusig: 10:30-tól 22:00-ig, óránként legalább egy indulás Kivéve: december 24., december 25., január 1., december 31., január 14. Indulás helyszíne: Bateaux Parisiens, Eiffel-torony lábánál (beszállás a 3-as mólón) Port de la Bourdonnais, 75007 Paris Azt minden bizonnyal még maga Gustave Eiffel mérnök sem gondolta volna, hogy a róla elnevezett monumentális acéltorony Párizs jelképe lesz. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. Eiffel Torony Rajz. Csak azért menekült meg, mert az akkoriban újnak számító távíróhoz szükség volt az antennák elhelyezésére, amire a torony kiváló lehetőséget adott. A I. világháborúban innen fogták el a rádióadásokat és fejtették meg a kódolt üzeneteket. Eiffel munkatársaival közösen már 1884 végére elkészítette egy 300 méter magas torony tervét, a kidolgozásban részt vállalt partnere, Maurice Koechlin is.
Gustave Eiffel mérnök talán nem gondolta, hogy a róla elnevezett hatalmas acéltorony egyszer majd a francia főváros ikonikus jelképévé válik. A tornyot az 1889-es párizsi világkiállításra készítették, az eredeti tervek szerint pedig a kiállítás után le is bontották volna. Érdekes, hogy végül azért is menekülhetett meg, mert az akkoriban újdonságnak számító távíróhoz antennáinak az elhelyezésére megoldást. A I. világháború során a torony "segítségével" csípték el a rádióadásokat és fejtették meg a kódolt üzeneteket. Az Eiffel-torony építése Eiffel és munkatársai már 1884 végére elkészítették egy 300 méter magasságú torony tervét. Majd 1886-ban tervpályázatot írtak ki az 1889-es párizsi világkiállításra. Az esemény célja az volt, hogy átfogó képet adjon az ipari fejlődésről. Száz pályázat érkezett, végül a beérkezett munkák közül Eiffelét választották ki, és azt a feltételt szabták, hogy a tornyot alig két év alatt kell felépítenie, így igazi kihívássá vált a kivitelezés. A torony építése igencsak heves ellenkezést váltott ki egyesekből.