aszalt paradicsom receptek, cikkek | Keress receptre vagy hozzávalóra keresés Kategória Speciális étrend Tájak konyhái Esemény Elkészítési idő Nehézség Költség Friss Napi praktika: hasznos konyhai trükkök, amiket ismerned kell Válogatásunkban olyan konyhai praktikákból szemezgettünk, amiket ti, kedves olvasók küldtetek be, gondolván, hogy mások is jó hasznát veszik a kipróbált, jól bevált trükknek. Többek között lerántjuk a leplet arról, hogy nem folyik ki a rántott sajt, mitől lesz igazán krémes a gyümölcsleves, és hogy mitől lesz szupervékony, szakadásmentes a palacsinta.
A paradicsomokat mossuk meg jól, majd vágjuk félbe mindegyiket, kaparjuk ki a magokat, csepegtessük le a levet, hogy gyorsabb legyen a száradási folyamat. 2. Enyhén sózzuk meg a fél paradicsomokat, majd helyezzük az aszalógép tálcájára, egy sütőpapírral kibélelt sütőlapon a langyos sütőbe vagy kültéri szárításnál egy tálcára. 3. Az aszalt paradicsom készülhet a szabadban egy napos helyre kitéve. Az ily módon napon szárított paradicsom készítésénél fontos, hogy egy tüllruhával letakarjuk a paradicsomokat, így megóvhatjuk a finom csemegét meglátogató rovaroktól. Kihűlő, illetve a legalacsonyabb fokozatra állított sütőbe is helyezhetjük, a sütő ajtaját hagyjuk nyitva. Aszalógépet használva a tálcák behelyezése után kapcsoljuk be a gépet, illetve profibb gép esetén végezzük el a szükséges beállításokat. 4. Az aszalási folyamat alatt kísérjük figyelemmel a száradó paradicsomokat! Szükséges a forgatás, de aszalógépben a tálcák, illetve akár a paradicsomok áthelyezése is szükségessé válhat. A szabadban szárított paradicsomokat éjszakára tegyük szellős, száraz helyre, hogy ne nedvesedjenek vissza a harmattól.
Elmentem! Hozzávalók: 50 dkg sovány sertéscomb 1 szép fej hagyma 1/2 szál kolbász olaj 1 csapott ek. pirospaprika só, bors, őrölt kömény 25 dkg tarhonya 1 db kaliforniai paprika 1 db paradicsom 6-8 darab aszalt paradicsom Elkészítési idő: 1óra 30 perc Fogyókúrás: nem Költség: 1000-1500 FT Vegetáriánus: Adagok: 4 főre Gluténmentes: Nehézség: Egyszerű Laktózmentes: igen Elkészítés: A húsból pörköltet készítünk. Olajon megfonnyasztjuk a finomra vágott hagymát, meghintjük a pirospaprikával, rátesszük a kockára vágott húst. Átforgatjuk, majd kevés vizet öntünk alá. Fedő alatt felforralom, majd sózzuk, borsozzuk, kevés őrölt köménnyel ízesítjük. Beletesszük a cikkekre vágott paradicsomot. Majdnem puhára főzzük, hozzáadjuk a felkarikázott kolbászt, a tetszés szerint apróra felvágott piros húsú paprikát és készre főzzük. A tarhonyát egy másik edényben kevés olajon aranyszínűre pirítjuk. Hozzáadunk 4 dl vizet, sózzuk, lefedjük a fedővel, és addig főzzük, míg a víz majdnem elpárolog. Ekkor hozzáadjuk a pörköltet, a 3-4 darabba elvágott aszalt paradicsomokat és teljesen készre főzzük.
A receptben megadott 300 grammnyi aszalt paradicsomhoz nagyjából 2, 5 kilogramm nyers paradicsom szükséges. Ha kész a szárítás, készítsük el a levét is. Egy edényt töltsünk meg vízzel, adjuk hozzá az ecetet, majd forraljuk fel. Tegyük bele a szárított paradicsomokat és a szeletekre vágott fokhagymagerezdeket, és hagyjuk 4-5 percig benne, hogy kicsit kifakuljanak. Ezután szűrővel vegyük ki őket a fokhagymákkal együtt, majd egy papírtörülközőn szárítsuk meg. Kifertőtlenített üvegekbe tegyük a paradicsomot, a petrezselymet, az oregánót és a fokhagymát rétegezve, majd öntsük fel annyi olívaolajjal, amennyi ellepi. Szorosan zárjuk le az üveget és tegyük a kamrába, hogy összeérjenek az ízek. Minimum egy hétig kell érnie fogyasztás előtt, de minél tovább hagyjuk, annál ízesebb és finomabb lesz. Fotó: Getty Images
Mihez használható még? Salátákba, csak sajttal összekeverve, kenyérbe sütve, pizza feltétként, levesekben, krémlevesekben, gazpachoban is megállja a helyét! Forrás:, Ha tetszett, kedveld: | Ha nem tetszett, írd meg miért nem!
Sütés előtt és sütés után is ízesíthetjük őket, szárított fűszert inkább előtte, frisset utána szórjunk rá. Ha nem használjuk el rögtön a szárított paradicsomot, akkor olívaolajban tegyük el, így 2-3 hónapig is eláll a hűtőben. Hozzávalók 6 adaghoz 500 gramm koktélparadicsom ízlés szerint só, bors ízlés szerint zöldfűszerek (kakukkfű, rozmaring) opcionális olívaolaj Előkészítési idő: 10 perc Elkészítési idő: 2 óra Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 90-100 fokra. Vágjuk félbe a megmosott paradicsomokat, és helyezzük őket vágott felükkel felfelé egy sütőpapírral bélelt tepsire. Hagyjunk köztük helyet. Sózzuk-borsozzuk, fűszerezzük. Tegyük a paradicsomokat kb. két órára a sütőbe, de ha picit nagyobbak, akkor több ideig hagyjuk benne. Akkor van készen, ha állagra olyan, mint a mazsola, nincs benne nedvesség, de nem is ropogós. A kész paradicsomokat tegyük (zöldfűszeres vagy sima) olívaolajba. A lényeg az, hogy légmentesen zárható üvegbe kerüljenek és az olívaolaj ellepje őket.
Etyek-Budai borvidék A Dunántúl északi részén fekvő öt, kisebb területű borvidék (Etyek–Buda, Mór, Neszmély, Pannonhalma és Sopron) a Felső-Pannon Borrégiót alkotja. Napjaink borkedvelőinek az ötös fogat minden tagja kedves ismerősként köszön vissza, a Törley-pezsgők okán talán a főváros szomszédságában fekvő Etyek–Budai borvidék a legismertebb. Történelmi vonatkozások Bár ez a terület borvidéki rangot csak 1990-ben kapott, a szőlőtermesztésnek több évszázados hagyománya van itt. Elsősorban a pezsgő alapbor termelése volt jellemző a vidékre, a híres Törley-pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Megtekintésre érdemes körpincék, valamint szép sváb házak maradtak fenn Etyek környékén, sokban még ma is láthatók értékes, régi borászati eszközök. A borvidék a főváros közelségét kihasználva fejlődik tovább. ETYEK-BUDAI BORVIDÉK - 10 szállás. Az egykori Buda környéki borvidék valaha a Szentendrétől Tétényig a Duna partvonalában elterülő hegy- és dombvidék szőlőit foglalta magába. Ez a vidék a történelem előtti időkben is lakott volt.
Ide tartozó borvidéki települések még: Bicske, Budajenő, Budakeszi, Csabdi, Páty, Telki és Tök. A hegyközséghez közigazgatási eljárások ellátásában tartozó, nem borvidéki települések: Budakalász, Mány, Óbarok, Perbál, Szár, Tinnye, Újbarok és Zsámbék. [2] [3] Velencei-tó Körzeti Hegyközség – a borvidék déli része, mely a Velencei-tó környéki, szőlőterülettel rendelkező településeket öleli fel. Legészakabbi települése Pázmánd, a legdélebbi Gárdony; a legnyugatabbi települése Pákozd, a legkeletibb Kápolnásnyék. Etyek-budai borvidék éghajlata. Ide tartozó borvidéki települések még: Nadap, Sukoró és Velence. A hegyközséghez közigazgatási eljárások ellátásában tartozó, nem borvidéki települések: Adony, Baracska, Besnyő, Ercsi, Iváncsa, Kulcs, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Ráckeresztúr, Vereb. [4] Hegyközségi Tanács [ szerkesztés] név: Etyek-Budai Borvidék Hegyközségi Tanácsa cím: 2091 Etyek, Alcsúti út 1. e-mail cím: [ [1]] Klímája és borai [ szerkesztés] Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb, az évi középhőmérséklet 9, 5 - 10, 5 °C.
Az 1872-ben egyesült főváros óriási terjeszkedésnek indult, amelynek áldozatává váltak az egykoron Budafokon virágzó szőlőültetvények. 1986-ban került sor az épület és a park teljes felújítására. A több száz éves borászati hagyományokkal rendelkező, egyben bormúzeumként is szolgáló budafoki György-Villa pincéjében érlelődnek a cég gasztronómiai borcsaládja, a György-Villa Selection különös gonddal válogatott és kezelt borai. A György-Villa borkülönlegességei a fehérborairól ismert etyek-budai borvidékről és a vörösborairól méltán híres villányi borvidékről származnak. A György-Villa válogatás szép fajtajelleges boraival a gasztronómia egyik legkedveltebb borcsaládja. A festői környezetű György-Villában bormúzeum található, ezenkívül sorozatos rendezvények, művészeti estek és borászati előadások kerülnek megrendezésre. * Etyek-Budai borvidék (Borok) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. A cég gasztronómiai borcsaládjának örök otthont és nevet adó épület szeretettel várja a jó bor és a kultúra barátait. Az Etyeki Kúria, a Haraszty Vallejo és a Kertész Pince is olyan borászat, amelyeket nem szabad kihagyni, ha a térségben járunk.
Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén, itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő, dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki. Történelme Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott itt a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Az Etyek-Budai borvidék bemutatása - hír, bejegyzés, aloldal. Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. 1830 körül a nagyvárosokban a lakosság inkább a fehérbort kereste, így a budai vidéken is arra kényszerültek, hogy egyre több fehérborszőlő fajtát szaporítsanak. A 19. század végétől a Törley-család híres pezsgőihez szükséges fehérbort is e térségben termelték. Körzetei Etyek Buda Velence Klímája és borai Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb. A vidék viszonylag szeles, csapadékellátása megközelíti az országos átlagot.
A filoxérajárvány és a rendszerváltás közötti megközelítőleg száz évben a Buda-környéki területek nem számítottak hivatalosan elismert borvidéknek, mert a filoxéra szinte minden szőlőt kipusztított itt, helyette a lakosság jelentős részben a gyümölcstermesztésre állt rá, szőlőt pedig kevés kivétellel csak háztáji vagy kisüzemi viszonyok között termeltek, azok is főleg gyenge minőségű, bár a filoxérának ellenálló direkttermő fajták voltak. A terület 1989 -ben nyerte vissza a bortörvény szerinti borvidéki besorolást, nagyrészt Báthori Tibor és Gombai Nagy Tibor borászok személyes kezdeményezésének köszönhetően. Hegyközségei [ szerkesztés] Etyeki Hegyközség – ide tartoznak a borvidék középső részének települései, Etyek és közvetlen környéke. Legészakabbi települése Biatorbágy, a legdélebbi Martonvásár; a legnyugatabbi települése Vál, a legkeletibb Budafok. Ide tartozó borvidéki települések még: Gyúró és Kajászó. A hegyközséghez közigazgatási eljárások ellátásában tartozó, nem borvidéki települések: Budapest összes kerületének adóraktárai, Budaörs, Diósd, Érd, Sóskút, Tabajd és Tárnok [1] Nyakas Hegyközség (vagy Budai körzet) – a borvidék északi része mintegy 400 hektárnyi szőlőterülettel, legdélebbi települése Alcsútdoboz, a legészakibb Pilisborosjenő; a legnyugatibb Felcsút, a legkeletibb Üröm.
Kilépve a fővárosból Budakeszi a következő borvidéki település, ahol a Vadaspark a felkapott látnivaló. Ha innen Budaörs és a repülőtér felé megyünk tovább, máris keresztülmegyünk az egykor hatalmas szőlőterületeken. Csodás túrákat lehet innen tenni a főváros irányába elterülő sziklás dombvidéken! Ellenkező esetben tarthatunk Telki irányába is, a szomszédos Budajenő ma már szinte egybeépült Telkivel, pincesorán ma is készülnek borok, temetőkápolnája pedig az Árpád-kor óta felszentelve áll. Ebben az irányban az utolsó borvidéki település Tök, ahová Perbál érintésével juthatunk el. Válon a középkori torony, az Ürményi mauz óleum, a romos kastély és az ország kilencedik legnagyobb temploma késztet megállásra, no meg iskolás korunk emlékei Vajda János költőről, aki megénekelte a váli erdőt. A martonvásári Brunszvik-kastélyt a helyi Beethoven legenda, a kastélykert és persze a (Tudor stílus) kinézete miatt érdemes felkeresni, a park bejáratával szemben található Óvoda Múzeumot pedig mosolyra késztető tárlata miatt.