Mátyás király uralkodása és hadjáratai. A nemzet az 1458 jan. 23-iki országgyűlésen Hunyadi Mátyást választotta királylyá, a ki főleg uralkodásának első éveiben gyakran megfordult a vármegye területén. Arra a hírre, hogy a törökök Galambócz várát megvívták, Mátyás közfelkelést hirdetett és augusztus 25-én megindult Budáról Szerbia felé. Szept. 22-én Futakon találjuk, a hol a budai káptalanhoz parancsot intéz, a melyben Bálványos várának és tartozékainak elfoglalása miatt Geréb Jánost, Várdai István kalocsai érsek és fivére Aladár ellen megidéztetni rendeli. (Zichy Okmt. X. 5–6. ) Október 1-én Péterváradon, okt. 8-ától 24-ig Nándorfehérvárnál táborozott. (Teleki X. 603. ) Ez útjában a vármegyei nemesek közűl a királyt Báthmonostori Tőttös László is elkísérte, a kit a király Szegedről kelt levelében szólított fel a törökök elleni háborúra. Miután azonban Szilágyi Mihály, Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal szövetkezve, ármányt szőtt ellene, Mátyás a törökök elleni hadjárat folytatásáról kénytelen volt lemondani.
(Évkönyv X. 69. ) A sziléziai háború befejeztével Mátyás király végre teljes erejével a törökök ellen fordulhatott. 1475 nyarán nagyarányú előkészületeket tett. Október közepén kibontván a hadilobogókat, a Száva partján épült Szabács vára megvívását tűzte ki a hadjárat első feladatáúl. Nov. 3-án Péterváradról keltezi a pápához intézett levelét. 25-én Futakon találjuk, hol Keszi László részére megerősítő levelet állított ki. (évkönyv VI. 136. ) Nov. 30-án ismét Péterváradon tartózkodott, honnan csakhamar a Szávához vonult. Szabács bevétele után (1476 febr. 15. ) az események a királyt ismét Budára szólították. Mikor Mátyás 1475–76-ban a törökök ellen vonult, a dunai naszádosok, a kik a sziléziai háború folyamán a Felső-Dunára voltak rendelve, ismét visszatértek őrhelyeikre. 1476-tól kezdve Pétervárad lett a naszádosok főhelye. Mátyás uralkodásának utolsó idejében két nagy uradalom cserélt gazdát e vármegyében, a mi jelentékeny kihatással volt a további eseményekre. Az egyik a péterváradi apátság, mely martalékúl esett a politikai érdekeknek, a másik a futaki uradalom.
Ulászló uralkodása követte. Hódításai elvesztek, az 1526-os mohácsi csata után török hódítás, az ország három részre szakadása következett. Bár Mátyás saját korában erőskezű uralkodása miatt kevéssé volt népszerű, emléke gyorsan megszépült. Már a 16. században lábra kapott a szólás: "meghalt Mátyás király, oda az igazság". Alakja köré legendák szövődtek, népmesék hőse lett, amelyekben a király álruhát öltve vegyül el a nép között, hogy saját szemével lássa, mi történik országában, és ha kell, igazságot tegyen. Arcképe látható az ezerforintos bankjegyen, nevét közterek, intézmények viselik. Kolozsvár főterét Fadrusz János által készített emlékműve uralja, talán legtávolabbi és a királyt leghitelesebben ábrázoló szobra a németországi Bautzenben látható.
Fejezet: A VIRÁGZÓ ÉS A HANYATLÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON Lecke: MÁTYÁS URALKODÁSA I. Mátyás (1458-1490) útja a trónig - Hunyadi János halála után sorozatos összeütközésekre került sor fiainak (László, Mátyás) hívei és V. László hívei között. - 1457-ben a király elfogatta a testvéreket: Lászlót lefejeztette, Mátyást pedig magával vitte Bécsbe, majd Prágába. - 1457 végén a király meghalt és megkezdődött a harc a hatalomért, a koronáért. - 1458 elején, a budai királyválasztó országgyűlésen (Szilágyi Mihály támogatásával) Mátyást királlyá választották. - A főurak másik csoportja "ellenkirályt" választott III. Frigyes személyében (1459), aki csak 1463-ban adta vissza a Szent Koronát, jelentős engedményekért cserébe (bécsújhelyi megállapodás). - Az 1458-ban ünnepélyesen trónra ültetett (intronizált) Mátyást 1464-ben koronázták magyar királlyá. II. Mátyás, a hadvezér (1) Törökellenes harcok: - Igyekezett a törököket minél délebbre szorítani, elsősorban az ország védelme miatt (reális politika).
Annak érdekében, hogy a közvélemény számára érthető, és világosan nyomon követhető legyen a jegybank politikája, az MNB az "Inflációs jelentés" című kiadványában számol be az infláció korábbi és várható alakulásáról, és értékeli az inflációt meghatározó makrogazdasági folyamatokat. 2011-től februárjától a Magyar Nemzeti Bank évente négyszer (márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben) készíti el egymással egyenrangú inflációs jelentéseit. Inflációs jelentés mnb. A jelentések - a legjobb nemzetközi gyakorlattal összhangban - a Monetáris Tanács kamatmeghatározó ülése után két nappal, délelőtt 10 órakor kerülnek publikálásra. Az Inflációs jelentés itt érhető el.
Az első félévben a sávos kamatozású preferenciális betétekhez, a második félévben pedig a fokozatosan végrehajtott kamatemelésekhez köthetően a forint kamatráfordítások jelentősen nőttek. A forint kamat- és kamatjellegű eredmény csökkenéséhez a hitelintézetekkel kötött kamatcsere-ügyletek – lejáratok miatt csökkenő állományok és emelkedő piaci forintkamatok mellett bekövetkező – alacsonyabb nyeresége is hozzájárult. A deviza kamat- és kamatjellegű eredmény 2, 6 milliárd forint veszteség volt. A nemzetközi tartalékok utáni kamatbevételek az alacsony, részben negatív nemzetközi kamatkörnyezetben tovább csökkentek, amihez hozzájárult a tartalék szerkezetének változása is. Inflációs jelentés. A tartalékok kockázatának fedezésére kötött határidős ügyletek eredménye szintén alacsonyabb lett. Az év utolsó hónapjaiban meginduló hozamemelkedés csak késleltetve, az értékpapírok cserélődésének ütemében érvényesül a kamatbevételekben, ezáltal 2021- ben még nem növelte azokat – hangsúlyozta az MNB. A pénzügyi műveletek eredménye a forint és deviza értékpapírok piaci árváltozásából származó – az értékpapír eladásakor keletkező – realizált eredményt tartalmazza.
Hangsúlyozta: a kamatemelés mindaddig folytatódni fog, ameddig nem látszik fordulat az inflációban.
Az év második felében is kétszámjegyű inflációt vár Magyarországon a jegybank. Virág Barnabás alelnök ismertette, hogy az év egészében 5 százalék körüli növekedés is benne van a magyar gazdaságban, de a következő években ez lassulhat. A magas inflációnál egy rosszabb dolog van, az elhúzódóan magas infláció - mondta Virág Barnabás MNB-alelnök a keddi kamatdöntés után. Ennek megfelelően a jegybank minden döntésével az infláció ellen fog harcolni. Kitartó, határozott monetáris szigorítási ciklusra van szükség a helyzet kezeléséhez, ezt folytatni fogják - mondta. Mnb inflációs jelentés 2021. Az inflációs várakozások horgonyzását kell letörni, hogy tetőzzön az inláció Magyarországon. A monetári tanács az alapkamat és az egyhetes betéti kamat összezárását tartotta szükségesnek - húzta alá, az összezárás pedig ezt követően fontos eleme lesz a monetáris politikának. Csütörtökön az egyhetes betéti kamata 50 bázisponttal nő. Az év egészében 5 százalék körüli növekedés is benne van a magyar gazdaságban, 2023-ban pedig már csak 2-3 százalékos, 2024-ben pedig 3-4 százalékos növekedéssel számít a jegybank.