"Én a testemmel szerződést kötöttem. " Grecsó Krisztián első közönségsikere, Aegon Művészeti Díjas regény, tizenvalahány kiadáson túl, egy családregénynek álcázott én-keresés, önismereti mélyfúrás. Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben minden talányt földerít, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A először 2011-ben jelent meg, és megkapta az év legjobb könyvének járó Aegon Művészeti Díjat.
Sátoros ünnepéknél játszották el, mint valami rituálét, hogy belekezdtek a történetükbe, és pontosan ugyanazokkal a szavakkal mondták el, mint legutóbb. És mi, a család, ugyannál a résznél nevettünk, esetleg valamelyik nagynéném mondott valamit – persze ugyanazt. Azon is nevettünk. Kamasz voltam, úgy hittem, öregek, szenilisek. Nem tudtam, hogy a tüzet őrzik, a hagyományt, a családi emlékezet morzsáit söprik össze. Talán utoljára. Ha akartam, ha nem, hallottam a meséiket. Azóta is ebből élek. Csak már kénytelen vagyok magam továbbkölteni őket. De szerencsére azt megtanultam, hogy üres ember, aki mellett nem fér el a múltja. " Grecsó Krisztián
Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz 2011. 03. 15. Míg előző regényében az ördöggel, mostani művének első mondatában csak a testével köt szerződést az elbeszélő-főhős. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. E meglepő kijelentés hátterében, mint később megtudhatjuk, az áll, hogy a három nemzedéket bemutató családregény formateremtő tengelyében egy genetikai indíttatású, az időben újra ismétlődő lehetőségek labirintusa lapul, ahol az egyed hiába is lázadna sorsa ellen, a végén rá kell ébrednie: képtelen kitörni biológiai determináltságú cellájából. Minden ilyen megkötés eleve ellentmond ugyan a regény szellemének, hiszen inkább a tragédia műfajára jellemzőek az efféle elháríthatatlan belső akadályok, amikor a főhős felőrlődik lassan a belülről támasztott morális és az őt körül vevő lehetséges világok között, ám mindenképpen figyelemre méltó gesztus ez, olyan kísérlet, amely önmagában felértékeli a mű ambiciózus témaválasztását. Ehhez képest a kerettörténet eléggé szokványos: egy elszármazott vidéki fiú vergődését látjuk a főváros hatalmas gyomrában, szerelmi csalódását, amely éppen csak fel van skiccelve, a rosszlányokkal folytatott kétértelmű kalandjait, amelyek kukkolós műpornónak hatnak, egy kis munkahelyi ezt-meg-azt a hatvanas évek irodalmának elcsépelt modorában.
Mellettem elférsz Grecsó Krisztián új regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól. "Mindig ugyanazt szajkózták, szórakozott vénembernek gondoltam őket: az anyai nagyapámat meg az apai nagymamámat.
Összefoglaló Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő - egy harmincas éveinek közepén járó férfi - aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben minden talányt földerít, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel - a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz először 2011-ben jelent meg, és megkapta az év legjobb könyvének járó Aegon Művészeti Díjat. Azóta tucatnyi új kiadást ért meg, harmincezer példányban kelt el, az elmúlt évek egyik legolvasottabb könyve Magyarországon.
2012. október Több, alapvetően méltató írást elolvastam Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regényéről, de egy idő után meguntam. Nem mintha nem éreztem volna találónak egynéhány megállapításukat, mégis nemegyszer tapintható volt bennük a kényszeresség. Valaki azt kifogásolta, hogy a kötet szereplői az évtizedekkel előtte történt eseményekre túl pontosan emlékeznek – miért ne lehetne egy regény regényes? S mert a könyv emlékezői legtöbbször idős emberek: ki nem tapasztalta még a saját családjában, hogy mennyire élesen, érzékletesen képesek öregjeink régi történeteiket elbeszélni? Mintha minden csak tegnap történt volna. Más azon töprengett, hogy a Mellettem elférsz vajon regény-e vagy sem, merthogy a regényt a fikció teszi. Ugyan melyik regény nem tartalmaz több-kevesebb önéletrajzi elemet? S ha már itt tartunk: ezer oldalakat írtak már tele az emlékezet megbízhatatlanságáról, torzító hatásáról. Mennyire felel meg egy megélt, majd megírt élmény a valóságnak, és mennyi benne a képzelet?
Az egyetlen dolgot, ami még a falura emlékezette volna: a faragott diófa nagyszekrényt. " Olyan kötet ez, amelyben mindenki felismerheti a családját, mindenki ráismerhet olyan részletekre, amelyekről úgy gondolja, valami eltitkolt eseményhez tartoznak. S majd egyszer mi is hozzátesszük a magunk részletét.
2021. július 22. 25 indonéz hallgató tölti az őszi szemesztert a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Egyetemünk elnyerte az indonéz kormány kiválósági ösztöndíj programjába való részvételt. A programra a világ 240 egyeteme pályázott, melyből az indonéz kormány összesen 60 egyetemet választott ki. Nemzetközi viszonylatban a magyar egyetemek közül csupán két hazai egyetem képviselteti magát, az SZTE és a Pécsi Tudományegyetem (PTE). Az indonéz kormány első ízben idén hirdette meg a kiválósági ösztöndíjprogramot ( Indonesian International Student Mobility Awards - IISMA), amely egy szemesztert biztosít az indonéz hallgatók számára a világ legrangosabb egyetemein. Felvételi 2022 | Szegedi Tudományegyetem | Pestiként is vár téged a Szegedi Tudományegyetem!. A 2021/2022-es tanév első szemeszterében 25 indonéz diák folytathatja tanulmányait egyetemünkön. A kiválósági ösztöndíj célja, hogy a program kezdetén 1000, majd az azt követő tanévtől kezdve, évente 10. 000 indonéz hallgató juthasson el multikulturális környezetbe. A nemzetközi mobilitás jegyében kezdeményezett tanulmányutak célja, hogy a résztvevők a világ legkiválóbb egyetemein gyarapíthassák szakmai tudásukat, multikulturális ismereteiket, javítva ezzel munkaerőpiaci helyzetüket.
Az első ünnepélyes tanévnyitót követően Szeged szellemi potenciálja és az akkori állami dotáció újabb és újabb felsőoktatási intézményeket hívott életre. A szegedi felsőoktatás infrastruktúrájának létrehozásában nagy szerepe volt egykori kultuszminiszterünknek, gróf Klebelsberg Kunónak, aki bizonyos volt abban, hogy a nagy múltú kolozsvári egyetem méltó otthont kap Szegeden, és a "Tisza-parti Göttinga" hamarosan a tudományos élet jelentős képviselője lesz. Tervei valóra váltak, amikor 1937-ben az Orvosi Vegytani Intézet professzora, Szent-Györgyi Albert szegedi kutatásaiért átvehette a nemzetközi tudományos élet máig legnagyobb elismerését, a Nobel-díjat. Szeged.hu - A Szegedi Tudományegyetem is tagja az első európai egyetemi szövetségnek. 1940-ben, a II. bécsi döntést követően az egyetem kettévált, a Ferencz József Tudományegyetem egy része visszament Kolozsvárra, ám a tanári kar, a diákok jelentős része, a laboratóriumok és a teljes könyvtár Szegeden maradt, és Horthy Miklós Tudományegyetem néven folytatta munkáját. Ezért az akkor Ferenc József Tudományegyetem nevet viselő intézmény 1921-ben Szegedre költözött.
Sok embert lehet megismerni az évfolyamotokról és a felsőbbévesek közül is, ami hasznos lesz később, ha kell egy jegyzet, vagy társaság a partyhoz. Ne féljetek ismerkedni, bátran mutatkozzatok be egy vadidegennek (állapottól függően akár többször is. ) Ha a kari gólyatáborba pedig nem sikerült eljutnotok valami okból, akkor se csüggedjetek, mert ott van még az összegyetemi, ami ha másért nem, az ingyen sörért megéri és a kolis is, ami szintén fergeteges buli volt tavaly. Én albérletes révén fogtam magam és a már az előző táborokban megismert bentlakó barátaimhoz belógtam és nagyon jól tettem. Istennyila A SZOTE –szerintem – hivatalos itala. Én a gimis időkben hírét sem hallottam az isteni nedűnek, de azóta lelkes támogatója vagyok a fogyasztásának, mert nem csak finom, de a szomjat is oltja! Szegedi Tudományegyetem Híres Diákok - A Legkalandosabb Sorsú Egyetem – A Szegedi Egyetem. SZOTÉS buli Ha nem is vagy egy partyállat, párra akkor is érdemes elmenni, mert általában nagyon remek hangulatú kis összejövetelek ezek. Egy standard csütörtökön az ilyen buli a Pulzus kávézóban kezdődik, ahol az előbb említett italból párat megkóstolsz és utána a JATE-ban vagy a Retroban folytatódik, attól függ, hogy a kari kártyával melyikbe tudsz ingyen bemenni.
Városunknak évszázados törekvése valósult meg így, hiszen Dél-Magyarország tudományos- kulturális centrumává válhatott. Az első ünnepélyes tanévnyitót követően Szeged szellemi potenciálja és az akkori állami dotáció újabb és újabb felsőoktatási intézményeket hívott életre. A szegedi felsőoktatás infrastruktúrájának létrehozásában nagy szerepe volt egykori kultuszminiszterünknek, gróf Klebelsberg Kunónak, aki bizonyos volt abban, hogy a nagy múltú kolozsvári egyetem méltó otthont kap Szegeden, és a "Tisza-parti Göttinga" hamarosan a tudományos élet jelentős képviselője lesz. Tervei valóra váltak, amikor 1937-ben az Orvosi Vegytani Intézet professzora, Szent-Györgyi Albert szegedi kutatásaiért átvehette a nemzetközi tudományos élet máig legnagyobb elismerését, a Nobel-díjat. 1940-ben, a II. bécsi döntést követően az egyetem kettévált, a Ferencz József Tudományegyetem egy része visszament Kolozsvárra, ám a tanári kar, a diákok jelentős része, a laboratóriumok és a teljes könyvtár Szegeden maradt, és Horthy Miklós Tudományegyetem néven folytatta munkáját.
A köznevelésben, a szakképzésben, illetve az egyéb szakmai és funkcionális munkakörökben, nem akadémiai területen dolgozók bérrendezése is megindult. Ennek részleteit az SZTE a szeptemberben megtörtént, 15 százalékos béremelésen túl - a munkakörök különbözősége miatt - az érdekképviseletekkel történő egyeztetés után véglegesíti. A közleményben kitérnek arra is, hogy nőnek a hallgatói támogatások: jövőre a START ösztöndíj keretösszege duplájára emelkedik, ezt több mint ezer elsőéves kaphatja meg.