Ezeket és több tucat más kérdést vizsgálnak – nem bemondásra. Az audit kell, hogy a vevő is bizonyítani tudja saját fenntarthatóságát saját vevőinek, akik szintén tanúsíttatnak, és ez egy hosszú, nagyon pozitív értékű láncolattá fejlődik, amelyből már nem sokáig lehet kimaradni, ha versenypiaci tevékenységet szeretne valaki végezni. Én legalábbis ezt látom az Egyesült Arab Emirátusoktól az Egyesült Államokig, Ausztriától Izraelig egy olyan globális piacon, mint az elektronikai gyártás, energetika vagy akár pénzügy. Tehát számomra nem az a kérdés, hogy hazudnak-e a vállalatok az ESG-ről, vagy hogy van-e rejtett érdek mögöttük. Tanulmány a vállalati társadalmi felelősségvállalási politikáról. A vállalati társadalmi felelősségvállalás nem egy kellék, amellyel magunk előtt hadonászunk, és ha már nincs szükség rá, a kulisszák mögé hajítjuk. Sokkal inkább esszenciális vállalati tevékenység, a kultúra része, cél, amely közös rendszerben működik a profit elérésével. Mehlhoffer Tamás a Tungsram PR és kommunikációs igazgatója A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
A munkavállalók vágya, hogy olyan szervezetnél dolgozzanak, amelynek értékrendje megegyezik a sajátjukkal fontos kritériummá vált, és még fontosabbá válik az új munkáltató kiválasztásakor. A munkaerőpiac átalakulását a pandémiás időszak felgyorsította, és mára már az újonnan felvett munkavállalók elvárják, hogy vállalatuk aktívan részt vegyen és hangot adjon társadalmi szerepvállalásának. Összességében elmondható, hogy az elmúlt két év eredményeként a munkáltatók nagyobb rálátást nyertek munkavállalóik magánéletére. Ennek köszönhetően a vállalatok fókusza a szervezeti kérdéseikről áthelyeződött a munkavállalóik jól-létének fenntartására. A munkavállalói jól-lét 7 alappillére - White Fox Consulting. A cégvezetők ma már nem kiegészítő juttatásként tekintenek munkavállalóik jól-létének fenntartására. A jövőt és a fejlődést szem előtt tartó munkáltatók pedig ebben lehetőséget látnak arra, hogy munkáltatóik támogatásával növeljék azok lojalitását, és elkerüljék a felmondási és elégedetlenségi hullámokat, melyek alapjaiban rengethetik meg működésüket.
Idén a tavalyinál is több cég pályázott az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díjára, melyet minden évben azok a példaértékű vállalati felelősségvállalási és fenntarthatósági programok nyerhetnek el, amelyek mérhető, kimutatható pozitív változásokat eredményeznek a társadalom és a környezet szempontjából. Az elismeréseket az Effekteam Egyesület október 1-jén megrendezett éves szakmai konferenciájának keretében vehették át a díjazottak, akik között szerepelt az Allianz, a Budapest Bank, a dm, az IKEA, az OTP Bank, a TESCO, a Tungsram, az UniCredit Bank és a Vodafone Alapítvány. Hátrányt jelent a cégeknek, ha nincsenek hiteles információk a fenntartható működésükről - Portfolio.hu. Effekteam 2030 Forrás: Szerző: Effekteam Egyesület Az Effekt 2030 díjjal az Effekteam Egyesület a hazai vállalatok példamutató, innovatív és hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjait ismeri el minden évben. A díjra az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival (Sustainable Development Goals, SDG-k) összhangban kialakított általános kategóriákban, illetve a járványhelyzetre tekintettel bevezetett speciális, COVID-19 megoldások a közösségért kategóriákban lehet nevezni.
Új munkamodell az Allianznál elnevezésű programja, a Budapest Airport Zrt. BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítvány pályázata, valamint az EXIM Zrt. #EXIM1000 kihívása. A szakmai zsűri által a döntőbe juttatott összesen 22 pályázatra a nagyközönség is szavazhatott és kiválaszthatta a számára legszimpatikusabb vállalati kezdeményezést. A legtöbb voksot az Allianz Hungária Zrt. Új munkamodell az Allianznál elnevezésű programja kapta, és ezzel elnyerte az idei közönségdíjat. Az Új munkamodell különlegessége, hogy nem csak hibrid (azaz részben irodai, részben távoli) munkavégzést tesz lehetővé, hanem lefedi a vállalat teljes működését. A társaság törekvése, hogy munkavállalói számára – személyes és virtuális berendezkedéssel – rugalmas munkahelyet teremtsen, ügyfeleinek pedig kiemelkedő minőségű ügyfélélményt, egyszerűsített és gyors szolgáltatást kínáljon. A célok között szerepel egy agilis és rugalmas munkaszervezetet kialakítása is, amely támogatja a gyorsabb döntéshozatalt és a folyamatok gördülékeny végrehajtását.
felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók jelentős százaléka érdeklődik az új típusú biztosítási termékek iránt. A legnagyobb érdeklődés a kórházi költségeket fedező biztosítások iránt mutatkozott (94% a fejlődő piacokon és 64% a fejlett piacokon), ezt követi az életbiztosítások olyan kiegészítő funkciója, amely vészhelyzet esetén hozzáférést biztosít a pénzeszközökhöz (91% a fejlődő piacokon és 56% a fejlett piacokon). Emellett érdeklődnek jövedelembiztosítási termékek iránt is, például olyan biztosításokon, amelyek az egyetemi tanulmányi költségeket, vagy a hitelkártya tartozásokat finanszírozzák a munkahely elvesztése esetén. Érdekes módon a pénzügyi nehézségekre adott fogyasztói válaszok is mutatják a piacok közötti különbségeket: a fejlődő piacokon a válaszadók 93%-a tervez legalább valamilyen pénzügyi megtakarítást, míg a fejlett piacokon ez az arány 61%. A fejlődő piacokon nagyjából minden negyedik fogyasztó, azaz 23% tervezi új biztosítások megkötését, és közel 42%-uk pedig tanácsadóhoz fordulna vészhelyzeti terv felállításával kapcsolatban.
2021. júl 14. 3:10 #Kádár János #évforduló #Temetés #Arcanum Kádár János integet a dísztribünről 1986-ban / Fortepan / Szalay Zoltán Hatalmától megfosztva, testileg és szellemileg leépülve hagyta el az élők sorát Kádár János, akit ma 32 évvel ezelőtt, 1989. július 14-én temették el a Fiumei úti sírkertben. Rövid hír, baljós jelent meg 1989. július 4-én, kedden a magyar lapokban. "Tegnap délelőtt kórházba szállították Kádár Jánost. A 77 éves politikust tüdőgyulladással, valamint heveny légzési és keringési elégtelenséggel kezelik. A beteg állapota súlyos. " ( A legfrissebb hírek itt) A korabeli sajtó és az államhatalom láthatóan alig tudott mit kezdeni a helyzettel a rendszerváltás előestéjén: az összes lap olyan szűkszavúan számolt be az elmúlt 33 év legnagyobb hatalmú magyar politikusának állapotáról, mintha egy járási altitkár került volna kórházba. Kádár János és felesége moszkvai útjukról hazatérve 1986 novemberében. Mindkettejük egészsége kisvártatva gyors romlásnak indult / Fortepan / Szalay Zoltán Pedig Kádár János addigra nem csak az egészségét, de a hatalmát is elvesztette.
A volt miniszterelnök ezt tartja a rendszerváltás egyik kulcsdátumának, mert ettől kezdve már nem az folyt a kormányban, amit a párt akart. "Bejött hét új ember a kormányba, s kifejezetten a szakmai rátermettséget tartottam döntő kritériumnak" – mondta Németh Miklós, megjegyezve: az új kormány már egymást segítő, egymást támogató "csapat volt". Kitért arra is, hogy egy nagyon szűk csapat zongorázta le, hogy mikor és miként engedik ki a nyugati határon az NDK-sokat. Megjegyezte: Horn Gyula, akkori külügyminiszter nem tartozott a "szűk csapatba. " Államadósság A volt kormányfő beszélt arról is, hogy 1981-ben valóságos csődhelyzetben volt az ország. Mint mondta: volt olyan helyzet, hogy felvetődött: "hétfőn ki tud-e nyitni a Magyar Nemzeti Bank (MNB)? ". Rámutatott: egy út maradt, felvetetni magunkat a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe; az IMF-be és a Világbankba. Németh Miklós szerint Fekete János, akkori MNB-elnökhelyettes "dumálta tele" Kádár János fejét, és miatta duplázódott meg 1985 és 1990 között a magyar államadósság.
Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy ő már 1981. december 3-án az MSZMP Központi Bizottságának ülésén kimondta azt, hogy az ország besétált az adósságcsapdába, amiben benne van egy államcsőd lehetősége. Ezt követően őt egy "rozsdás vágányra tolták, rozsdás vagonban", azaz a "döglődő és halálra ítélt" Hazafias Népfront főtitkára lett, ám ő életre keltette azt – emlékezett Pozsgay Imre. A volt államminiszter szerint 1985-ben Berecz János, az MSZMP KB titkára és ő is kapott jelölést a politikai bizottságba, és valaki felvetette, hogy "Berecz sokat iszik". Pozsgay Imre szerint Kádár János erre úgy reagált: Berecz lehet, hogy sokat iszik, de részegen sem mond olyanokat, mint a Pozsgay józanul. Nem látta előre Gyula A volt államminiszter kitért arra is, hogy Grósz Károllyal "nagyon rossz viszonyban volt", meg is lepődött, amikor 1988 márciusában egyszer csak beállított hozzá a balatonfüredi nyaralójába, és azt mondta: "Elfáradt az öreg, meg kéne' neki köszönni". Horn Gyula viszont 1988 februárjában még azt hangoztatta a párt központi bizottságának ülésén: "vegyék tudomásul az elvtársak, hogy Kádár elvtárs nélkül nincs kibontakozás, nincs magyar jövendő" – emlékezett Pozsgay Imre.
"Kiderül az is, hogy én nem lehettem szovjet ügynök, mert ha én ezt tudom, akkor nem hiszem azt, mint Pest megyei titkár, hogy imperialista balonok. – Tarsunk szünetet? – Tessék? – Szünetet? – Nem, mert én butább javaslatot akartam tenni, de most már nem. ' A jelenlévők legtöbbet a betegségéről és 1956-ról hallottak. "Egy erőtényezőt sem neveztem ellenforradalminak. Ezt sem. Csak azt mondtam, hogy kaput nyitottak az ellenforradalomnak. Hát, mit csináljak? Ennek ez a neve, nem tudok erre mást mondani. " Kádár János akkori terminológiával ellenforradalmi tüntetésként emlegette 56 októberét 57 májusában. Akkor már sokan ültek börtönben, és sokakat, százakat végeztek ki, mert 1956-ban az ország függetlenségért harcoltak. Köztük a forradalmi kormány miniszterelnökét, Nagy Imrét, aki kérte a szovjet csaptok távozását, és többpártrendszert hirdetett. Berecz János, az MSZMP KB Agitációs Propaganda Bizottság elnöke (1989): Bármit követeltek mások, külföldiek is, hogyha ő azt mondta volna, hogy nem, akkor nem végzik ki Nagy Imrét.
Persze a Terror Háza, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Veritas Történetkutató Intézet, a Magyarságkutató Intézet, valamint a kormányközeli sajtó munkatársai rendszeresen publikálnak írásokat az 1989 előtti korszak bűneiről, olykor magáról Kádár alakjáról is. Érdekes módon azonban ugyanilyen vehemenciával esnek neki olyan személyiségeknek is, akik Kádár ellenfelei voltak: ezek közül talán a Nagy Imre vagy ifj. Rajk László emlékezete elleni kirohanások a legismertebbek. Az ellenzéki oldalon igen népszerű a Kádár János és Orbán Viktor közötti történelmi párhuzamok felvázolása: ezek közé sorolhatjuk azt a kismillió internetes mémet, melyben a két politikus egymás mellé photoshopolva parolázik, a idézetfelismerő játékát, de hasonló kijelentést tett legutóbb Vona Gábor is. A jelenség azonban nemcsak az ellenzékre jellemző: tavaly a Mandiner is készített egy "Kádár vagy Orbán" tematikájú videót az utca emberével. Földes György, a Politikatörténeti Intézet egykori főigazgatója viszont óva int az ilyesfajta analógiáktól, mondván, hogy a liberálisok és a konzervatívok ezzel az összevetéssel szeretnék elkerülni a saját hibáikkal való szembenézést.
Azon az éjjelen ismeretlen tettesek leemelték a síremlék márvány fedlapját, kiásták a földet, felnyitották a koporsót: elvitték Mária asszony urnáját, Kádár több csontját, a medencétől fölfelé. A rendőrség nem bukkant a tettesek nyomára, 2007. november 29-én megszüntette a nyomozást. A csontok és a sírrablók azóta sincsenek meg, motivációjukra két magyarázat létezik: Esetleg valaki vagy valakik Kádár történelmi szerepe miatt gondolták, ily módon állnak bosszút. Ezt indokolhatja a márvány fedőlapra festett: "Gyilkosok 56" és a pantheon falára fújt: "Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat" felirat. Mások szerint inkább egy őrült Kádár-rajongó lehetett a megbízó, aki ily módon szerzett "relikviát". (Kiemelt kép: Fortepan/Magyar Rendőr)
Kádárnak mennie kell! Ennek magyarázatához a '70-es évekig kell visszanyúlnunk, amikor az olajválságokkal kezdődő gazdasági visszaesés hazánkba is begyűrűzött, és a hetvenes évek végétől itthon is megszorításokat kellett bevezetni. A társadalmi jogkorlátozások ellentételezéseként kínált viszonylagos jólét a kádári belpolitika szíve közepe volt, az életszínvonal "feladását" maga Kádár is nehezen viselte. Következményeként pedig népszerűsége csökkenni kezdett. Amikor pedig 1985-ben erőteljesebben próbált visszatérni a korábbi – számára sikereket hozó – jóléti politikához, a gazdasági helyzet olyan mértékben romlott, hogy 1987-re Magyarország a csőd szélére került – magyarázza a szakember. Ehhez jött Moszkvában a dinamikus pártvezető, Mihail Gorbacsov fellépése, aki egyre kendőzetlenebbül célzott rá: Kádárnak már csak kora okán is el kellene gondolkodnia az utódlás előkészítésén, lényegében a visszavonuláson. A harmadik tényezőt pedig, ami megalapozta a fotón látható hangulatot '87. június 25-én, a két héttel korábban, a Beszélő különszámaként megjelent Társadalmi Szerződés jelentette.