Michele Melchiorre, a BMW Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a közlemény szerint kijelentette: "a létesítményünket építő csapat és Debrecen városa kiváló munkát végez. Együttműködésünk a városvezetéssel és Magyarország kormányának képviselőivel rendkívül professzionális, minden megállapodásunk határidőre teljesült. Megcsapta a változás szele a készülő debreceni BMW-üzemet | Alapjárat. Nagyon elégedett vagyok a telephelyünkön zajló építési munkálatok előrehaladásával is". A BMW Group a Neue Klasse modellgeneráció számára Debrecenben építi fel első gyárát, amelynek gyártósoráról az évtized közepétől olyan elektromos járművek gurulnak majd le, amelyeket a kezdetektől a kompromisszumoktól mentes, tisztán elektromos meghajtás sajátosságai szerint terveznek a mérnökök - írták. Beszámoltak arról is, hogy a hamarosan kezdődő építési szakasz kapcsán újabb karrierlehetőségek nyílnak meg, elsősorban olyan munkaterületekkel a középpontban, mint például a humánerőforrás, a létesítményüzemeltetés, a pénzügy és a beszerzés. Az álláslehetőségeket a BMW Group debreceni gyárának karrieroldalán () teszik közzé.
A miniszter aláhúzta, hogy Európában Németországon kívül egyedül Magyarországon lesz mindhárom nagy német prémium autóipari vállalatnak gyára. Rámutatott, hogy hazánk világszinten is éllovas az elektromos autóiparra történő átállásban, és a BMW-gyár megépítésével az ország pozíciója még tovább erősödik. Jövőre kezdődnek a debreceni BMW-gyár építkezési munkálatai. Szijjártó Péter végül szerencsés fejleménynek nevezte Magyarország szempontjából, hogy Oliver Zipse lett a BMW Csoport elnök-vezérigazgatója, akivel a kapcsolatát barátinak nevezte, miután ő vezette korábban a vállalat tárgyalási delegációját, és a két éven keresztül zajló egyeztetésekről egyetlen mondat sem szivárgott ki. Kitért arra is, hogy a márka tavaly, 16 százalékos növekedéssel, értékesítési rekordot döntött Magyarországon. A BMW Group az MTI-hez eljuttatott közleményében Milan Nedeljkovicot, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagját idézve kiemelte: a Magyarországon épülő új gyár kulcsfontosságú szerepet játszik majd a BMW Group és nemzetközi gyártási hálózata elektromos mobilitásra történő átállásában.
Új igazgató kerül az épülőfélben lévő debreceni BMW-gyár élére. Az 56 éves Hans-Peter Kemser 2022. január 1-től tölti be az üzemigazgatói posztot, attól a naptól kezdve ő felügyeli a magyarországi üzem építését, olvasható a BMW hivatalos közleményében. A debreceni BMW-gyár építési területe (Fotó: BMW) A BMW eredetileg 2023 körül kezdte volna meg a termelést hazánkban, azonban a koronavírus-járvány ebbe a projektbe is belerondított. Jelenleg a csapadékvíz-elvezető árkok, a vízvezetékek és a különböző infrastruktúra-berendezések telepítési munkálatai zajlanak a helyszínen, közölte november elején a német cég. Kemser 2015 óta irányította a lipcsei üzemet, ahol a BMW 1-es és 2-es sorozatú modelljeinek, valamint az i3-nak a gyártásáért felelt. A mostani állás szerint a debreceni BMW-gyárban 2025-ben startolhat el a Neue Klasse architektúrára épülő elektromos autók gyártása. A tervek szerint halad a BMW debreceni gyára | Autoszektor. Az üzemben évente 150 ezer gépkocsit gyártanak majd, és több mint ezer új munkahelyet teremtenek. A magyar kormány 12, 3 milliárd állami támogatást biztosít a gyár felépítéséhez és beüzemeléséhez.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ünnepélyes alapkőletételen arról számolt be, hogy a német autógyártó telephelyén eddig infrastruktúra-fejlesztés zajlott, most viszont megkezdődik a tervezett épületek építése. Tájékoztatása szerint az üzemben évi 150 ezer járművet fognak előállítani, 2025-ben pedig megindul egy vadonatúj, tisztán elektromos platformra épülő modell gyártása, amely még nem szerepel a márka kínálatában. Beszédében az építkezés megkezdését mérföldkőnek nevezte a magyar gazdaság gerincoszlopának számító autóipar szempontjából. Arról számolt be, hogy a BMW korábban egyfajta "láthatatlan autógyárként" működött Magyarországon, ugyanis beszállítói lánca keretében ötvennégy, összesen csaknem tízezer embert foglalkoztató magyar cégtől vásárolt alkatrészeket. "Azonban 2018-ban világossá vált, hogy ebből a láthatatlan gyárból egyszer látható gyár is lesz, amely nemcsak Debrecen és Kelet-Magyarország, hanem az egész magyar autóipar életében jelent egy igazi mérföldkövet" – fogalmazott.
A karrieroldal a BMW Group debreceni gyárának egyetlen toborzási csatornája.
Az ezer embernek munkát adó BMW-gyár a tervek szerint 2025-ben kezdi meg a termelést. Szijjártó Péter a helyszínen bejelentette: a német társaság felé tett infrastrukturális vállalások határidőre teljesültek, illetve teljesülnek. "Az üzem létesítéséhez szükséges, az állam által ígért közműépítések befejeződtek, a városi út- és az autópálya-beruházások 80 százalékos készültségi szinten vannak, s a 33-as főút fejlesztése is megkezdődött. 2023 végére pedig befejeződik a vasúti kapcsolat (a Füzesabony–Debrecen-vonal) korszerűsítése, továbbá a konténerterminál fejlesztése is" – részletezte a tárcavezető, aki mindezek alapján úgy értékelte: az idén terv szerint megkezdődhet először a technikai épületek, majd a gyártásnak helyet adó létesítmények felhúzása, hogy 2025-ben megkezdődhessen annak a globálisan új, tisztán elektromos platformú autónak a gyártása, amellyel a BMW új lendületet adna az elektromobilitásra való átállásnak. Ez a hatalmas beruházás újabb garancia arra, hogy Magyarország a tradicionális gépkocsiipart követő, az elektromos autózásra épülő korszakban is nemcsak Európa, hanem a világ élvonalába fog tartozni.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Németország és Kína mellett Magyarország a világ egyetlen országa, ahol mind a három nagy német prémium autógyártó vállalatnak lesz gyára. Kiemelte, hogy a BMW beruházása újabb lendületet ad hazánk vezető szerepének az autóipar elektromos átállásában, ami biztosítja a gazdaság hosszú távú növekedését. "Az elmúlt tizenkét év patrióta gazdaságpolitikája nyomán a magyar gazdaság mára az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságává vált, aminek nagyon fontos, stabil és szilárd alapját adja a német prémium autógyártó vállalatok és Magyarország szimbiózisa" - mondta. Szijjártó Péter aláhúzta: a beruházás elnyeréséhez szükség volt arra, hogy az elmúlt években Magyarország felépítette Európa legversenyképesebb beruházási környezetét, amely a politikai stabilitásra, a kiváló munkaerőre és Európa legalacsonyabb, munkát terhelő adóira épül. "Ha megkapjuk a választópolgárok bizalmát áprilisban, akkor tovább folytatjuk az adócsökkentésekre épülő, nagyberuházásokat ösztönző, munkahelyeket teremtő gazdaságpolitikát annak érdekében, hogy újabb beruházásokat tudjunk Magyarországra hozni, hogy a teljes foglalkoztatottság és a gazdasági növekedés legyen a karaktere a következő éveknek is" - szögezte le.
Visszaadta a költészetnek azt, ami eredetileg az övé: a közösségi élményt. Egy slamesten több száz ember ül a teremben, közülük bárki felmehet a színpadra, ami három percig csak az övé, azt mond, amit akar, majd a közönségzsűri pontokat ad, és a végén győztest hirdetnek. Kicsit olyan, mint egy tehetségkutató, egy stand-up comedy és egy költői est keveréke. Varázslatos hangulata van. Magazin: Miért kezdte el? Kemény Zsófi: Engem is elragadott ez a hangulat. Már korábban is írtam verseket, aztán 17 éves koromban lementem a slamklubra, és végem volt. A felém áradó figyelem, a siker vágya és a megszólalás szabadsága hatásos kombó egy introvertált, nem túl népszerű tizenévesnek, ami akkor voltam. Fotó: Földi Imre / Népszabadság Magazin: Édesapja Kemény István költő. Mácsai Pál édesapja Mácsai István festőművész. Mácsai Pál: Biztos voltam benne, hogy külföldön fogok élni - Librarius.hu. Híres szülő gyerekének lenni előny vagy hátrány egy szintén ismertséggel járó pályán? Kemény Zsófi: Is-is. Előny, hogy ismertem a lehetőségeket, a működő közösségeket, a pályázatokat.
És persze magáról, aki egyszerre volt az osztály bohóca és eminens tanuló – e kettősségnek (valamint egy korabeli pedagógus kudarcának) tulajdoníthatóan volt tanév, amikor negyvenhét intőt gyűjtött be, ugyanattól a tanártól… Július másodikán forgattunk, akkoriban épp nyári "tűzszünetet" tartott a kultúrharc, így értelemszerűen a mostani helyzetről nem kérdeztem. De azért persze volt egy kis közélet is. Na, abbahagyom – bár nincs kedvem –, inkább nézzétek meg. Elviszlek magammal: Mácsai Pál. Ne maradj le a jó életről! Iratkozz fel a WMN hírlevelére! Mácsai Pál 60 éves – Deszkavízió. Neked ajánljuk Csányi Sándor: Rékával nagyon hamar eldöntöttük, hogy otthon nem vagyunk színészek – Elviszlek magammal Elviszlek magammal – 2022. június 15. – DTK Most először áll együtt színpadon a feleségével, Tenki Rékával, és rögtön egy gigászi feladatot vállaltak Edith Eva Eger A döntés című könyvének adaptációjával. Ennek kapcsán egy jót beszélgettek DTK-val házasságról, egók harcáról, alá-fölé rendeltségről, határhúzásról, népszerűségről és civilségről.
A színházi repertoárban idén lesz nagyszínpadi előadás, néhány szereplős kamaradarab, zenés színházi produkció és monodráma is. A Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a József Attila Színház társulata mellett színpadra lép Szinetár Dóra és Makranczi Zalán, Rezes Judit és Szabó Győző, Gyabronka József, Pokorny Lia, Scherer Péter, Gálvölgyi János és Benedek Miklós. Különleges zenés irodalmi pódiumesttel érkezik a Kultkikötőbe Beck Zoli és Grecsó Krisztián; a balatoni közönség Hobo József Attila-estjét is megtekintheti, Mácsai Pál és Lukács Miklós cimbalomművész pedig Örkény István egyperceseit tolmácsolja. A zenei produkciók sorában lesz Budapest Bár, Bangó Margit és a Swing á la Django, Kiss Tibi és az Aranyakkord, az Ivan & The Parazol, a Balaton Zenekar, Török Ádám és a Mini, Mező Misi, Dés László. Pál Mácsai | Broadway.hu. A Kultkikötő születésnapján, július 14-én a svájci Fischermanns Orchestra ad koncertet Balatonföldváron. A színházi és zenei repertoárt kiállítások egészítik ki.
• Az esztétikám egyetlen mondatban: OLYAN SZÍNHÁZAT SZERETNÉK, AMIT NEM FELEJTENEK EL MÁSNAPRA. Budai Éva rovatvezető
• A világot sok szempontból nem szeretem, de a világ nem is arra való, hogy szeressük. Van, amikor meg akarjuk változtatni, van, hogy el akarjuk fogadni. A lényeg talán az, hogy a viszonyunk vele sose legyen merev vagy végleges. • A színház a szenvedélyek, a gondolkodás, a fantázia terepe, közéleti helyszín is, szellemi, erkölcsi, esztétikai kérdések felvetésének és megválaszolásának műhelye is a maga folyamatosan változó eszközeivel, nagyon gazdag műfajkinccsel, amiben a tragédiától a bohózatig minden lehet jó vagy rossz – a darabválasztás tehát nagyon összetett dolog, vannak mérhető és érzetbeli elemei, és mindez szorosan összekapcsolódik a társulat, a színészek munkájának, pályájának folyamatos építésével, tehetségük lehetőleg jó kondíciókkal való kibontakoztatásával. • A mi korunk kulturális, szellemi jellemzői nem nagyon biztatóak, az én ízlésemhez képest túl erős tere van az üzleti kultúrának, ami hasonlít ugyan a művészethez, de nem az. • A színházi életforma egyébként egyben tartja az embert, fegyelmezett hely, szoros időbeosztással, tehát nem illik szétesni.
Molnár Ferenc: A testőr. Fotó: Tamássy Andrea A színész legmarkánsabb testi adottsága nem a gyakran emlegetett jóképűség. Inkább a karistolt szabályosság. Van egy jól látható sebhelye. Hétévesen szerezte, mikor beleszállt kerékpárral egy drótkerítésbe. A megfontolatlanság maradványa azóta ott van az arcán a tévesen értelmezett bátorság mementójaként. Akár egy szimbólum. Váratlan szabálytalanság a szabályosságban. Olyan személyiségjegy, amely valamennyi alakítását megspékeli, hol történetet sejtet, sebzettséget, hol belső romlottságot, makulát, hol Janus-arcot. Mácsai érdekes eset. Megosztó. Ami csak jót jelenthet. Sokan krónikusan modorosnak mondják. Közben valódi szakmai elismertséggel és nagyszámú, korántsem kétes ízlésű civil rajongótáborral bír. És ez azon kivételes helyzetek közül való, amikor mindenkinek igaza van. Olyan színész, akinek nem játékintelligenciája van, hanem intelligenciája. Előbbi színészi erény, utóbbi nem feltétlenül, mert a színész látja magát, kritikusan szemléli, és akarva-akaratlanul korlátozza.
Aztán jött a hatvanas évek csúcspontja, 68, aminek érdekes volt a dramaturgiája. Ott volt Párizs, ahol paradigmaváltás történt, ahol az új értelmiség született – mi meg bevonultunk a csehekhez. Ezzel értek véget a hatvanas évek, nem 1970-nel, mert ekkor vált világossá, hogy nincs változás és nem is lesz soha. Még beszélgetünk pár szót az évadról, a bemutatókról, a sikeresen lezajlott felújítási munkákról, aztán útjára engedem az igazgató urat, mert dolga, mint a tenger. Jó volt ez a kis időutazás, jó volt egy hajdanvolt gyerek, egy művész-családból jött művész szemüvegén át látni azt a különös korszakot, amit ma kádárizmusnak nevezünk. Történelem alulnézetből. Aki szeretné folytatni a múltidézést, ne mulassza el megtekinteni a Műcsarnok Egy/Kor kiállítását, a múltról és arról, hogyan lehetett élni és alkotni egy, a történelem süllyesztőjébe hullott korszak díszletei között. Kovács-Cohner Róbert Egy/Kor – Különutak és konszolidáció a kivonulás idején Megtekinthető: január 28-ig Finisszázs: január 25 – 28.