Rövid időn belül számos európai nyelvre lefordították, s Galíciában írott költeményeit később már a lengyel táborban is kézbe vehették katonatársai nyomtatásban. Esténként e verseket olvasgatták, ezek nyújtottak vigaszt is nekik. Przemyśl várának feladása 1915-ben maga után vonta a hadifogságot. I világháborús versek 3. Az ostromgyűrű megnyílt, s útnak indították a tiszteket s a bakákat a messzi Szibéria felé, a krasznojarszki fogolytáborba. Szibéria Gyóni életének utolsó stációja volt, és itt, a fojtó, szinte reménytelenségbe torkolló rabság börtönében talált rá igazi költői küldetésére. A versírás nem csupán időtöltés, napi személyes lelkigyakorlat volt számára, küldetésként élte meg, hogy a fogolytársaknak napi "lelki mannát" adjon soraival. A fogság, majd a tbc lázas "tisztító tüzeiben" szinte minden salaktól megszabadulva érkezett meg végső állomásához 1917 nyarán: az ifjúságában hűtlenül elhagyott Úrhoz, a kegyelem Istenéhez. Gyóni életével írta alá költészetét. Példát adott arra, miként lehet az élethalál-küzdelemben emberként helytállni, a hazától több ezer kilométer távolságban a honvágy tüzétől reménykedőn élni, éltetni másokat, s hűséggel ünnepelni "Márciust" és Szent István királyt, ünneppé tenni az emlékezést a lélekben megfáradt rabtársaknak.
És végre mindenki – pénztárcától függően – választhatott magának kedvenc nyaralási célpontot. (x) Forrás: Tovább a cikkre »
Újraépíteni a magyar közösségeket, minden erőnkkel azon lenni, hogy őrizzük nyelvi és kulturális kincseinket ebben a hazában, Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, Burgenlandban. Tisztelt Emlékezők! Ezt az irányt már az elmúlt évben, a századik évfordulóra kiállítással készült Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, művelődéstörténész, a nemzet művésze kijelölte számunkra. A fájdalmasan közeli múltban elhunyt rendező munkái egészen új megközelítésben dolgozzák fel Trianon történéseit. Jankovics Marcell a groteszk és az irónia, a fanyar humor eszközeit használta a trianoni döntések megrajzolása során. Egyik rajzon például egy szép szál magyar legény látható: a kalapján nemzeti színű pántlika, a kezében a csonka Magyarország 92 963 négyzetkilométere, egy román paraszt pedig az ennél nagyobb területű Erdélyt szorongatja, úgy, hogy majdnem összeroppan. Kolorline - Kazincbarcika - A szeniorok versengtek. Egy másik rajzon a koronázási palástot és a Szent Koronát viselő IV. Károly királyt láthatjuk, amint a csigaházba vagy valami pólyafélébe burkolt, halott Ferenc József mellkasán ugrálva próbálja újjáéleszteni az Osztrák–Magyar Monarchiát.
De aztán ahogy a kezdeti hadilendület lankadni kezdett, a háborút hetyke kalandként felfogó versek mellett egyre szaporodtak a szenvedéseket, a veszteségeket feltáró vallomások (Magyar katonák dala) lírájában. Márfelfedezte az ellenségben is az embert, méghozzá az öldöklésbe hajszolt embert.
A városvezetésből szinte mindenki véleménye megegyezett abban, hogy szükség van egy emlékműre, ahol a világháború dunaszerdahelyi katonaáldozatai előtt róhatja le kegyeletét a város, ám abban már nem értettek egyet, hogy mindegy milyen lesz, csak már legyen. Fotók: Paraméter - További felvételekért kattints! Az éles vita a képviselők között a nyáron kezdődött, amikor júliusban a kulturális szakbizottság ülésére beterjesztették a világháborús emlékmű tervét. I világháborús versek 4. Az MKP-s többség a szakbizottsági elnökkel, Karaffa Attilával az élen azzal érvelt, hogy ezzel az emlékművel régi adósságát törlesztheti a város, Antal Ágota viszont azt nehezményezte, hogy a városvezetés nem kért be több pályamunkát, hanem bárminemű szakmai vagy történészi egyeztetés nélkül, tulajdonképpen a polgármester döntése alapján kijelölt egy szobrászt, a magyarországi Lebó Ferencet, aki pedig elkészítette ezt a tervezetet: "Nem a magyarországi művésszel szemben van kifogásom, hanem az ellen, hogy egy ember lett megszólítva.
Ennek ellenére már a 19. század végén elindultak az első szervezett utak a Magyar Királyi Államvasutak közreműködésével. 1889-ben, a francia forradalom 100. évfordulója alkalmából hat társasutazást indítottak Párizsba, 845 szerencsés résztvevő még Kossuth Lajossal is találkozhatott Turinban (Torino), míg a végállomáson Munkácsy Mihály fogadta az utazókat. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. első tranzitutaztatását 1903-ban tartotta, amikor a Boroszlóból induló zarándokok Róma felé haladva néhány napot Budapesten töltöttek. Index - Mindeközben - Egy második világháborús veterán katona még száz évesen is futóversenyen indul. A vállalat elsődleges tevékenysége az első világháború kitöréséig a külföldi turisták fogadása volt, ám Magyarország határainak 1920-as újrarajzolásával alaposan átértékelődött az utazás szerepe. Kirándulások Franciaországba (kép forrása: Színházi Élet, 1938. 22. szám) A Horthy-korszakban újra előtérbe került a nemzetközi turizmus. Államközi megállapodásokkal enyhítettek a szigorú vízumpolitikán, noha az országhatárok közti átjárás még ekkor sem volt zökkenőmentes.
Az 1929-es világgazdasági válság után a folyamat megtorpant, ám a gyors zuhanást gyors talpra állás követte. Óriási sikert arattak az úgynevezett cserevonatok, amelyekre az Magyar Nemzeti Bank csak úgy adott engedélyt, ha az IBUSZ fedezte a külföldre indított kirándulások valutaszükségletét. A vállalat szerződést kötött egy olasz irodával, amelynek értelmében Magyarországról Velencébe, és onnan vissza indultak szerelvények. Az első különvonat 1932-ben indult a gondolák városába, ezt követően a csereüdülőhelyek köre fokozatosan bővült, svájci, cseh, francia, német, svéd és osztrák partnerek is csatlakoztak a programhoz. A megoldás Európa-szerte mintaadó lett. Tudtad, hogy a magyar-olasz cserevonat ötletét az 1933-as idegenforgalmi kongresszuson is méltatták? I világháborús versek text. Az ötletet végül 22 európai vasúttársaság vette át. Cserevonattal érkező angol utasok, 1935 (kép forrása: Képes Pesti Hírlap, 1935. 09. 08-i szám) Amíg az I. világháború előtt külföldre 10–20 ezer fő utazott évente, ez a szám az 1930-as évek közepére már 200 ezerre nőtt.
Beszámolási kötelezettség kapcsolódik az újonnan alapított és a megszűnő vállalkozásokhoz is. Mint már fentebb említettük, a gazdasági évtől eltérően az előtársasági működés időtartama egy beszámolási időszaknak minősül, függetlenül attól, hogy egy vagy kettő naptári évet érint. Éves beszámoló Éves beszámolót köteles készíteni minden részvénytársaság, valamint az anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalatnak minősülő vállalkozás. Éves beszámolót kell készíteni akkor is, ha két egymást követő évben - a mérleg fordulónapján - a vállalkozás legalább két mutatója meghaladja az alábbi értékeket: mérlegfőösszeg 150 M Ft értékesítés nettó árbevétele 300 M Ft létszám 100 fő Az éves beszámoló részei: a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet, valamint az üzleti jelentés. Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámolót készíthet minden korlátolt felelősségű társaság és kettős könyvvitelt vezető egyéb vállalkozás (kivéve a részvénytársaságot, az anyavállalatot, a leányvállalatot és a közös vezetésű vállalkozást), ha két egymást követő évben - a mérleg fordulónapján - az alábbi értékek közül egyet sem, vagy csak egyet halad meg: Az egyszerűsített éves beszámoló részei: a mérleg, az eredménykimutatás, valamint a kiegészítő melléklet.
Az elemzési-értékelési lehetőségeket befolyásolja a beszámoló formája, mert az egyes beszámolófajták eltérő mélységű információt biztosítanak: az éves beszámoló egyszerűsített éves beszámoló meghatározott feltételek esetén összevont (konszolidált) éves beszámoló Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az abban bekövetkezett változásokról kell valós képet mutatnia. Ennek érdekében a mérlegnek tartalmaznia kell a vállalkozás összes eszköz- és forrásállományát, az eredmény-kimutatásnak az időszak összes bevételét és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, továbbá a kiegészítő mellékletnek mindazokat az adatait és szöveges indoklásait, amelyek a valós kép megítéléséhez szükségesek. Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, amennyiben nem jogosult az egyszerűsített éves beszámoló készítésére. Az éves beszámoló fő részei: a mérleg az eredmény-kimutatás a kiegészítő melléklet Az éves beszámolót készítő üzleti jelentést is köteles készíteni.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal éves beszámolót köteles készíteni. Kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámoló készítésére kötelezettek: a részvénytársaságok, a konszolidációba bevont vállalkozások, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek. A beszámolót és azt alátámasztó dokumentációkat 10 évig meg kell őrizni. Így a főkönyvi kivonatot, a leltárt és az értékelést, a kapcsolódó részletező nyilvántartásokat illetve a számítógépes programot működőképes állapotban.
A beszámolót a vállalkozás székhelye szerint illetékes cégbíróságnál letétbe kell helyezni. A letétbe helyezett beszámolók nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat és másolatot készíthet. Közzétételi kötelezettség a kettős könyvvitelt vezető, éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, illetve konszolidált éves beszámolót készítő vállalkozásokat terheli. Ennek keretében a beszámoló eredeti vagy hiteles másolati példányát kell megküldeni az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak, a cégbírósági letétbe helyezéssel egyidejűleg. Amennyiben a beszámolót könyvvizsgáló is auditálta, a beszámoló könyvvizsgálói záradékkal ellátott példányát kell közzétenni. B. I. Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. ) vegye figyelembe!
A devizakülföldi társaságnak (a vámszabad területi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót magyar nyelven, a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni. Az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredmény-kimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Ha törvény – osztalékelőleg fizetése feltételeként – közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget a törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni. A közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételeknek az üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírások figyelembevételével, eredmény-kimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon – leltár alapján – kell összeállítani.
A gazdálkodó szabadon választhat a mérlegsémák közül, és joga van megváltoztatni egy korábbi mérlegsémát is, de ebben az esetben biztosítania kell, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek, és a kiegészítő mellékletben indokolni kell a változtatást. Összevonhatók a mérleg egy-egy római számmal jelzett eszköz illetve forrás csoportjain belül az arab számmal jelzett tételek, ha azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek (nem jelentősnek tekintett összeget a számviteli politikában rögzíteni kell), azok összevonása segíti a világosság elvének érvényesülését. Az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítő mellékletben rögzíteni kell. Az összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozással összefüggő tételeket. A mérlegben nem kell feltüntetni azokat a tételeket, amelyeknél sem az előző, sem a tárgyévi oszlopban nem szerepelne adat, ez az engedmény azonban csak arab számmal jelölt tételekre vonatkozik. Az összevonás és a tételek elhagyásának lehetősége csak az éves beszámolót készítőknek biztosít ilyen lehetőséget, hiszen annak mérlegében szerepelnek arab számos tételek.
Az elemző-értékelő részekhez felhasználandó eszközrendszert, mutatószámcsoportokat jól kell megválasztani, s annak állandóságát biztosítani kell. A részletes tartalom meghatározásakor ajánlatos kitérni a következő szegmensekre: a vállalkozás tevékenységének bemutatása, összegző értékelése a piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulása a felhasznált erőforrások alakulása a minőség alakulása a vagyoni helyzet, a tulajdonosi szerkezet a pénzügyi-finanszírozási helyzetkép a hatékonyság és jövedelmezőség alakulása a tulajdonosi kör változásai a jelentős kötelezettségek és kockázatok. A beszámoló jóváhagyásakor már megkezdett következő üzleti év lényeges, jelentős eseményeit, folyamatait az egyes részterületek kibontásakor célszerű értékelni. A vagyoni, pénzügyi, a jövedelmezőség és a hatékonyság színvonalának értékelését ugyancsak célszerű beépíteni az üzleti jelentésbe. A jelentés lehet rövidebb s hosszabb lélegzetű, a vállalkozás nagyságrendjétől, az üzletmenet bonyolultságától függően. A beszámoló egyes részei bőséges lehetőséget kínálnak mutatószámok képzésére, és elemzésére, amely mutatók fő csoportjai alkalmasak többek között a vállalkozás vagyoni helyzetének átfogó és részletes elemzésére rövid- és hosszú távú pénzügyi helyzetének értékelésére jövedelmezőségi szintjének bemutatására, illetve gazdálkodási hatékonyságának vizsgálatára.