"Nem tartjuk jogosnak a pártállami számvevőszék újabb támadását a Fidesznek nem tetsző politikai szereplők, így most a DK, illetve annak pártalapítványa ellen. Minden megállapításában kifogással is éltünk, amelyből természetesen egyet sem fogadott el az ÁSZ" – írta Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója a Telex kérdéseire. A pártigazgató szerint az ÁSZ minden megállapítása cáfolható, és ezeket ők cáfolták is, de a Számvevőszéknek ez nem számított. Sebián-Petrovszki elküldte az alapítvány 2019-es beszámolóját is, amit az ÁSZ hiányolt. Arra kérdésre, hogy ha adtak le beszámolót, mégis mi volt a Számvevőszék gondja vele, ezt írta: "Az ÁSZ gondja nyilván az volt, hogy a DK nem a Fidesz. Nincs más ötletünk, mi lehetett a bajuk. " A Számvevőszék két kifogására részletesen is kitért a pártigazgató. Telex: „Az Állami Számvevőszék gondja nyilván az volt, hogy a DK nem a Fidesz”. Az ÁSZ egyik problémája az volt, hogy az alapítvány vezető tisztségviselőinek juttatásait miért nem igazolták le. "Amikor reagálásunkban elmondtuk nekik, hogy a vezető tisztségviselők (kuratóriumi elnök és tagok) egyike sem kap semmilyen juttatást, sem fizetést, sem béren kívüli egyéb juttatást sem, akkor az a válasz érkezett, hogy az ÁSZ-t ez nem érdekli, a 0 Ft-os juttatás is juttatás. "
2011 januárjától a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és vámigazgatási főosztályának vezetője volt, majd 2013 áprilisától a jegybank alelnökévé választásáig a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatóság költségvetési elemzések igazgatójaként tevékenykedett. 2013–19 között az MNB alelnöke, a monetáris tanács tagja volt, innen ment át a KSH-hoz, amelynek elnökhelyettese 2021 januárja óta. Holman Magdolna az Állami Számvevőszék új alelnöke – eGov Hírlevél. A közvélemény előtt a 2015-ben kirobbant Quaestor-ügyben vált ismertté, mint felügyeleti alelnök több alkalommal is a nyilvánosság elé állt. Jelölése némiképp meglepő, ugyanis semmi jel nem utalt arra, hogy bármi probléma lett volna Domokos Lászlónak a ténykedésével. Vezetése alatt az Állami Számvevőszék élesen konfrontálódott az ellenzékkel, a szervezet de facto a NER meghosszabbított karjaként működött.
Nincs szükség mindenáron az Európa Unió helyreállítási alapjának forrásaira, amelyeket az Európai Bizottság vélhetően politikai okokból tart vissza – ezt mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke egy interjúban. A koronavírus-járvány helyreállítási alapjának ügye már egy éve húzódik: a magyar kormány már 2021. május elején benyújtotta a helyreállítási tervet, azonban az Európai Bizottság azóta is visszatartja a Magyarországnak járó pénzt, arra hivatkozva, hogy korrupciótól tartanak – mindeközben pedig ugyanezzel kapcsolatban a jogállamisági eljárást is megindították Magyarország ellen. Itthon: Bizottság alakul az Állami Számvevőszék elnökének jelölésére | hvg.hu. Domokos László most a Mediaworks Hírcentrumnak adott interjúban azt mondta: "Az államigazgatásban folyamatosan csökken a korrupció kockázata". Azt elismerte ugyan, hogy még így is vannak korrupciós ügyek Magyarországon, de úgy vélekedett, hogy legtöbb esetben a kívülállók "csak alap nélkül vádaskodnak" és eltúlozzák a helyzetet. Arra a kérdésre, hogy akkor az Európai Bizottság politikai okokból tartja-e vissza a támogatásokat, az ÁSZ elnöke azt mondta: "Magyarország az EU pénzügyi hozzájárulása nélkül is túllépett a koronavírus okozta válságon – hogy maradjunk ennél a kifejezésnél –, helyreállt.
A számvevőszéki elnök kifejtette, hogy jelentése három szintre fog kiterjedni: az érintettek magatartásának és tevékenységének vizsgálatára a döntéshozók szintjétől a terepen dolgozókig a tragédia előtt és közben, a sírkomplexum kezelésére az évek során, beleértve a korábbi jelentésekben foglalt hiányosságok kijavítására tett intézkedéseket, valamint arra is, hogy Izraelben miként rendezzék úgy a tömeges vallási eseményeket, hogy megakadályozhassák a jövőbeli katasztrófákat. - Hirdetés - Vasárnap a rendőrség egykori magas rangú tisztviselői állami vizsgálóbizottság létrehozására szólították fel Benjamin Netanjahu miniszterelnököt. "A Meron-hegyi incidens nem kizárólag a rendőrség felelőssége" – írta a kormányfőnek több tucat volt főrendőr, miután Amir Ohana belbiztonsági miniszter a történteket követően kijelentette, hogy "vállalja a felelősséget, de nem a bűnösséget", amit elsősorban a rendőrség észak-izraeli főparancsnokára próbált áthárítani. Beni Ganz védelmi miniszter is állami vizsgálóbizottság megalakítását kérte a felelősök elszámoltatása és a tanulságok levonása érdekében.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
Fotó: © EaglebrookSchool / Flickr A köznevelési törvény célja nem más, mint egy olyan köznevelési rendszer elősegítése, amelyben a fiatalok normális, hazafias és minőségi oktatásban részesülhetnek. A köznevelési törvény kiemelt célja, hogy a nevelés és az oktatás jogszabályi eszközeivel gondozza a tehetségeket és megakadályozza az iskolás korú gyermekek esetében a társadalmi leszakadás lehetőségét. Mindezt egy olyan oktatási rendszerrel, ami elősegíti a gyerekek és a fiatalok harmonikus test és lelki fejlődését, méghozzá készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik és műveltségi életkori sajátosságainak megfelelő, tudatos fejlesztése által. Mindezt úgy, hogy az oktatás közben erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére képes embereket, felelős állampolgárokat neveljenek. A köznevelési törvény az eddigiekben szinte minden téren pozitív üzenetet és lehetőségeket fogalmazott meg a magyar fiatalok számára, azonban a kormány nemrégiben úgy döntött, hogy néhány ponton módosítani kell ezt a törvényt, így több javaslatot is benyújtottak ennek érdekében.
A módosító csomag benyújtása Czunyiné Bertalan Judithoz köthető, aki a köznevelésért felelős államtitkár és döntését azzal indokolta, hogy az új törvénybe be kell építeni az új tapasztalatokat, ezen felül pedig több helyen a közérthetőség érdekében rövidíteni kell a szöveg terjedelmét, míg bizonyos dolgok esetében nem törvényi szabályozás lép majd életbe. A módosító indítványhoz számtalan kormánypárti módosító indítvány is született már, így többen is kifogásolták, hogy a köznevelési törvény szellemiségével egyáltalán nincs összhangban például az, hogy a gazdasági társaságok is nyújthassanak pedagógiai és szakmai szolgáltatást, így ez 2015-től vélhetően megszűnik majd. Szintén módosítás következne be abban is, hogy a jövőben egyértelműen elhatárolnák az iskolák fenntartóinak és működtetőinek feladatait – már amiket a törvényen belül rájuk róttak. Ezáltal egyértelműsítésre kerülne, hogy az épület, az udvar és a konyha működtetése az önkormányzat feladata lenne, míg az iskolák fenntartói felelnének az oktatáshoz szükséges kiegészítőkért, a bútorzatért és a taneszközökért.
augusztus 9, 2017 A köznevelési törvény változásai 2017 nyarán A következő tanévben életbe lépő, illetve érvényben lévő törvénymódosítások kapcsán csak kapkodjuk a fejünket. Augusztus 24-én megrendezésre kerülő tanévindító konferenciánkon részletesebben is belemegyünk a változások megvitatásába, most csak néhányat említünk a teljesség igénye nélkül. Külföldi iskolai kirándulás, határon túli kirándulás, többnapos tanulmányi kirándulás A köznevelési törvény most beiktatott, 2017. június 17-től hatályos rendelkezései meghatározzák a külföldi iskolai kirándulás fogalmát, a külföldi iskolai kirándulásokkal összefüggésben szabályozzák a köznevelési intézmény kártérítési felelősségét, továbbá ilyen kirándulások szervezése esetén a köznevelési intézménynek felelősségbiztosítás megkötését írják elő. Az új rendelkezések szerint a külföldi iskolai kirándulás azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus- vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII.
Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. A módosítással beiktatott új rendelkezések értelmében 2017. szeptember 1-jétől a sajátos nevelési igény miatt magántanulóként tanulmányokat folytató tanulók esetében a fent meghatározott időkereten belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat. A rendelkezések és törvények sora még folytatódik. Ha szeretne mindig naprakész lenni az oktatással kapcsolatos jogi változások tekintetében rendelje meg a Tudnivalók a 2017-2018-as tanévr e című kiadványunkat. © Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet