Öt gyermek fölött további kedvezmény Az előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. Nők 40 éves nyugdíj igénylése. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. Mennyi van még hátra az életedből? IDE kattintva megnézheted
"Az én célom nem az önsajnáltatás, elismerem a kormány pozitív támogató törekvéseit a fiatal családok felé, örülünk, hogy a gyerekeink igénybe vehetik például a csokot – kezdi helyzete ismertetését a négygyerekes Mária, 61 éves pedagógus, aki éppen a negyedik gyermeke miatt szorult ki a kedvezményezettek köréből. – Tudom, hogy a nyugdíjat az aktív dolgozók termelik ki, akik egyre kevesebben vannak, a nyugdíjaskorúak viszont egyre többen. A helyzetet megértem, de nekem is van négy gyermekem, akik már aktív dolgozók, tehát a nyugdíjkasszába ők is beteszik a maguk részét. Hogyan kell a szolgálati idő adatait megkérdezni? – különösen a nők kedvezményes, 40 éves nyugdíjba vonulásának igénybevételéhez ajánljuk – KÖNYVELŐZÓNA – könyvelő, könyvelőiroda, könyvelés, adózás, bérszámfejtés, könyvelő programok. Igazságtalannak érzem, hogy a kedvezményes nyugdíj esetén annak a nőnek, aki egy, kettő vagy három gyermeket nevelt, és annak, aki négy gyermeket nevelt, egyaránt nyolc év munkaviszonyt írnak a javára. Sajnos így az a tényállás, hogy ha nem vállaltam volna 36 évesen még egy negyedik gyermeket, akkor jövőre, 62 évesen, korkedvezményesen nyugdíjba mehetnék, mert a három nagyobb gyermekemmel pont 8 évet töltöttem otthon, tehát azt be is számítanák jogosultsági időként.
Végeredményben az átlagos korcentrum 10 év alatt 3, 2 évvel, ezen belül a Nők40 kedvezményezettjeinél 1, 4 évvel nőtt. Átlagosan a Nők40 keretében nyugdíjba vonultak járadéka alig tért el a férfi-női átlagnyugdíjtól, tehát jelentősen felülmúlták a többi nő nyugdíját. Ez a többlet csak részben fakad a hosszabb szolgálati időből, másik oka a nagyobb éves kereset. Nők 40 éves nyugdíj nyomtatvány. Nagyon sokan örülhettek, de anyagilag mégis rosszul jártak Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének adatbankja, illetve korábbi vizsgálatok adatai alapján megállapították, hogy minden évben igen nagy a nők körében a korhatár előtt nyugdíjba vonulók aránya; mi több, a korhatáron visszavonulók vannak kisebbségben. A korcentrum változásai tulajdonképpen csak a törvényi változásokat követik. A Nők40 2011-es bevezetésekor nagyon sokan éltek a korai nyugdíjba vonulás lehetőségével, közel 55 ezren voltak, azóta viszont megfeleződött a létszám, évente nagyjából 24-28 ezer nő megy nyugdíjba 40 év szolgálati jogviszony után 58-59 éves korukban.
Tekintettel az első világháború centenáriumára a Térképtár egy új, a háborút különböző szemszögekből vizsgáló kiállítássorozatot indít. Ennek első szegmense, kapcsolódva a "Propaganda az első világháborúban" című nagy kiállításhoz, a tárban fellelhető politikai témájú térképeket kívánja bemutatni. Ezek között megtalálhatjuk a népszerű karikatúratérképeket, az újságokban megjelent térképmellékleteket, a frontra küldött levelezőlapokat, képeslapokat szintúgy, mint a plakátokat vagy a szórólapokat. A térképeket a háború alatt különböző célokra használták: egyrészt az egyre növekvő számú és kiterjedésű frontvonalak ábrázolására, másrészt az ellenség kifigurázására, vagy épp a gazdasági hegemónia, a világbirodalmi törekvések érzékeltetésére. A Térképtár anyagának természete miatt javarészt külföldi anyagot mutatunk be, így brit, francia, német, amerikai propagandisztikus térképek. Ennek köszönhetően láthatjuk azt is, milyen szlogeneket, allegóriákat, valós vagy kitalált történeteket használtak fel a szembenálló felek saját hátországuk és a semleges államok megnyerésére.
Térképek Stróbl kanton-tervezete (1918) A térkép Nagy Béla munkája 1918 térkép tervezet Magyarország kanton Jászi kanton-tervezete első világháború Jászi Demarkációs vonalak és területi követelések a Felföldön 1918-1919-ben Csehszlovákia demarkációs vonal Felföld Csehszlovák, délszláv és román területi követelések Magyarországgal szemben területi követelés CsehszlovákiaRománia Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
- 2019. február 07. A nemzetiségi megoszlás már a nagy háborút megelőzően nem csak tudományos, de politikai kérdés is volt, mind a változatos etnikumú birodalmakban, mind a nemzetállamokban. A területi követeléseket is a lakosság nyelvi-vallási megoszlásával próbálták alátámasztani. Nem volt ez másképp az 1861-ben létrejött Olasz Királyság esetében sem, amely több, mint ötven éven keresztül szerette volna magához csatolni a jórészt olaszok lakta északi tartományokat. Veneto 1866-tól lett a királyság része, ezután a továbbra is osztrák fennhatóság alatt álló Trento és Dél-Tirol került sorra. Bár a hármas szövetség tagjaként 1882-től kezdve Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia mellett is elkötelezte magát, továbbra is az olasz propaganda része maradt a régiók elcsatolása. Jól leszűrhető mindez azokból a nemzetiségi térképekből is, amelyeket az első világháború alatt adtak ki, némelyiket még azelőtt, hogy az antant oldalán beléptek volna a háborúba 1915. május 24-én. A Földrajzi Közlemények hasábjain 1915-ben jelent meg egy ide vágó kritika, amely kiválóan szemlélteti azokat a különböző, az olvasókat jelentősen befolyásoló módszereket, melyeket számos más, politikai célzattal szerkesztett etnikai térképnél alkalmaztak, mindkét oldalon.
A pénteki plenáris előadássorozaton Közép-Európa sorsának alakulását követhették nyomon az érdeklődők egészen az első világháborútól napjainkig, pontosabban Magyarország Európai Unióba való becsatlakozásáig. Hogyan élték meg az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását a győztes hatalmak? Hogyan éltek a nemzetiségek Magyarországon? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a történészek. A konferencia menete szerint a neves szakmai előadók négy szekcióban osztották meg kutatási területükön elért eredményeiket. Mindezt Gulyás László történésztől, a program főszervezőjétől tudtuk meg, aki maga is előadóként a vörös hadsereg "uralta" Közép-Európa határ és kisebbségkérdéseit mutatta be, különös tekintettek a magyarországi helyzetre és a határon túli magyar kisebbség sorsára vetítve. A soknemzetiségű közép-európai államok felbomlása és a nemzetiségek egymás mellett élése az első világháború végétől kulturális, gazdasági és geopolitikai következményekkel járt. A pénteki konferencia résztvevői a folyamat hatásainak vizsgálata és feltárása érdekében ültek össze, amelynek keretében kiemelten foglalkoztak az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as összeomlásának kihatásával.
A csata Szerkesztés Az első német támadás Szerkesztés Október 12-én a 4. és 6. német hadseregek megindították frontális támadásukat az Yprestől északra felálló belga csapatok ellen. A németek minden tekintetben erőfölényben voltak, mégsem tudtak áttörést elérni. Ennek oka a belgák elszánt védekezése, és a francia-brit csapatokkal egyeztetett haditerve. A csata közben jelentős francia erősítés érkezett, hozzájárulván a végletekig kimerült csapatok tehermentesítéséhez. A támadás elől az Oostendében székelő belga kormány a franciaországi Le Havre -ba menekült. A belgák nagyon súlyos veszteségek árán tartották a frontot; csapataik 35%-a vérzett el ebben az egy csatában. A német támadás a nagy vérveszteség ellenére eredménytelen maradt. Október 20-án az antant kibontakozó ellentámadása miatt a német támadást leállították. Az antant ellentámadása Szerkesztés A nyugati frontra októberben jelentős angol és francia erősítések érkeztek. Az angol csapatok október 20-án Yprestől délre ellentámadásba mentek át.