A 200 literes hordókban szállított gyümölcslé mindkét irányban elárasztotta az úttestet. Átszakította a szalagkorlátot és felborult a vontatmánya egy meggylevet szállító kamionnak az M3-as autópályán Mogyoródnál kedd este. A 200 literes hordókban szállított gyümölcslé mindkét irányban elárasztotta az úttestet – írta az MTI. Csámpai Attila, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője azt mondta: a teherautóban, amely Budapest felé tartott, ketten utaztak. A helyszínre a gödöllői hivatásos tűzoltókat riasztották. M3 balesetek most dangerous. Az egyelőre tisztázatlan körülmények közt történt balesetben a járművezető sérült meg. A járműszerelvény rakománya a pályatestre borult, de az ellenkező oldalra is jutott belőle. Emiatt a sztrádát Budapest felé teljes szélességében lezárták, Vásárosnamény felé csak a leállósáv volt járható.
Megjelenés időpontja 2021. 08. 22 - 14:31 Ez a cikk több, mint 10 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek. Kilométeres a kocsisor az M0-áson: jobb ha messze elkerüli ezt a szakaszt most - Blikk. Az M3-as autópályán több kilométeres torlódás alakult ki Hévízgyörknél baleset miatt a főváros felé vasárnap – tájékoztatta a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t. Szabóné Berki Bianka elmondta: a főváros irányába tartó oldalon a 41-es kilométernél három személyautó ütközött össze. A balesetben senki sem sérült meg. A torlódás már most mintegy 10 kilométeres – közölte a szóvivő, aki fokozott figyelmet kér a közlekedőktől. Korábban az M5-ös és az M1-es autópályáról is jelentettek torlódásokat balesetek miatt. A fotó illusztráció!
Öt autó ütközött össze az M3-as autópályán, a főváros felé vezető oldalon. A beszámolója szerint 8 óra 10 perc körül az M3-as autópálya főváros felé vezető oldalán, Fót térségében öt autó ütközött össze. A balesetben az elsődleges információk szerint három ember sérült meg. A forgalmat rendőrök irányítják. M3 balesetek most recent. Az autósoknak a baleset helyszínén torlódásra kell számítani. Egy gyerekülés is kiszakadt az egyik autóból Fotó: Bors Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Ezek is érdekelhetik Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
- Szégyen!
68. §], az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme, Ez tehát azt jelenti, hogy a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások és az említett egyéb külön adózó jövedelmek után továbbra sem kell szakhót fizetni. További változás a szekho fizetésére kötelezettek körét érinti. A Szkt. 105. § (1) bekezdés fő szabálya értelmében szalho fizetésére kötelezett a gazdálkodó szervezet, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik vagy üzletvezetésének helye belföld. Ettől eltérően a Rendelet szerint szakho fizetésére kötelezett a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével, az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó és a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.
De mivel nem kaphatnak, csak kivétjük lehet. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell fizetniük a 34 százalék tb-t, a 10, 5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a kivét szuperbruttója (1, 27) után a 16 százalékos szja-t (20, 32 százalék). Vagyis ha úgy döntenének, hogy a cafeteria összegét pluszban kiveszik, 19, 04 százalék helyett összesen 64, 82 százaléknyi közterhet kellene fizetniük. Mi indokolja az egyéni vállalkozók diszkriminációját? A kirekesztést semmi nem indokolja. A kisvállalkozó bt. - vagy kft. -tulajdonosként adhat magának béren kívüli juttatást, egyéni vállalkozóként nem. Az egyéni vállalkozó alkalmazottainak adhat cafeteriát, saját magának nem. Ha viszont az egyéni vállalkozó (egyéni) céget alapít, akkor már jogosult a béren kívüli juttatásra – tudtuk meg a NAV-tól. Az indok kizárólag az, hogy az egyéni vállalkozó jogilag nem személyesen közreműködő, és nem lehet munkaviszonyban saját magával. A társas vállalkozó viszont jogilag közreműködhet személyesen a cégében, vagy munkaviszonyban is állhat vele, aki pedig egyéni céget visz, jogilag szintén személyesen közreműködő.
Budapest időjárás előrejelzés Idén már a teljes cafeteria-juttatás több mint kétharmadát a SZÉP-kártya teszi ki Sörpad vasalat ár Egyéni vállalkozó cafeteria Egyéni vállalkozó cafeterias Vagyis ha az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy egyéni céget alapít, akkor neki is jár a cafeteria. Ha összeadjuk a lehetséges cafeteria maximumokat, akkor ezzel a lépéssel akár évi több százezres kedvezményes adózású jövedelmet is nyerhet az illető. Igaz, ki kell fizetnie az alapítási költségeket, és a kötelező kettős könyvelés miatt rendszeres többlet adminisztrációs kiadása is keletkezik. Könyvelők szerint, ha már valaki egyszemélyes céget szeretne, inkább alapítson egyszemélyes kft. -t. Mennyit veszítenek az egyéni vállalkozók? Üdülési csekkre évi 78 ezer, étkezési jegyre havi 18 ezer, internetre havi 5 ezer, iskolakezdésre gyerekenként évente a minimálbér 30 százaléka, képzési költségre évente a minimálbér 2 és félszerese adható maximum, valamint a munkába járáshoz a helyi bérlet díját is fizetheti a munkáltató béren kívüli juttatásként.
A hazai vállalkozások 55 százaléka nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt, a legnépszerűbb béren kívüli juttatás a helyi utazási támogatás és az Erzsébet-utalvány – derül ki az az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felméréséből. A béren kívüli juttatások alkalmazása összefüggésben áll a vállalatmérettel, a gazdasági ágazattal, a külföldi tulajdonhányaddal illetve az üzleti helyzettel: a legnagyobb arányban jellemzően a közepes- és nagyvállalatok, a feldolgozóiparban tevékenykedő, a külföldi tulajdonban lévő és a jó üzleti helyzetű cégek nyújtanak béren kívüli juttatásokat – olvasható a GVI közleményében. A béren kívüli juttatásokra szánt keret összege a válaszadó cégek 83 százalékánál nem változott az elmúlt évben. Azon cégek többségénél, amelyek csökkentették a béreket 2015-ben, a cafeteria-keret nem változott, közel egyharmaduk esetében pedig csökkent a béren kívüli juttatásokra szánt keret, azaz a válaszadó cégek nem kompenzálták a bércsökkentést béren kívüli juttatásokkal.
A kérdés azért merült fel, mert természetbeni juttatásnak minősül, adóalap, és azután az eho törvény szerint kell. Kivételként nem találtam meg a törvényben. Viszont mindenhol azt olvastam, hogy csak 25 százalék adó terheli. Az önkéntes nyugdíjpénztár 2010. január 1-től a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások körébe fog tartozni, így erre a juttatásra is 25 százalék munkaadót terhelő adó fog hárulni. Az önkéntes nyugdíjpénztár után eho-t nem kell fizetni. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink