Radnóti és Fanni kapcsolata nem volt olyan idilli, problémáktól mentes, mint ahogy a tankönyvekben szerepel, szerelmük azonban túljutott a hullámvölgyeken. Fanni haláláig hűséges volt Miklóshoz. Életét a közös Pozsonyi úti lakásukban élte le, melynek ajtaján mindvégig kint volt az általuk kiszögezett névtábla: Dr. Radnóti Miklós. Elhunyt Radnóti Miklós felesége. Források: 1, Nyári Krisztián: Így szerettek ők 1. – Magyar irodalmi szerelmeskönyv. Budapest, Corvina Kiadó. Képek forrásai: kiemelt kép, 1, 2
A kutató szerint a napló többrétegű műként értelmezhető: egyrészt megismerhető belőle Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házasélete, emellett erős irodalomtörténeti értéke is van, hiszen bemutatja, miként élt a költő, milyen irodalmi műhelyt hoztak létre feleségével, milyen baráti társaság vette körül őket, valamint azt is, hogy milyen irodalmi élet zajlott a korabeli Magyarországon. Ferencz Győző hangsúlyozta azonban, hogy a mű nemcsak az irodalomtörténet szempontjából lehet jelentős, hanem a holokauszt-kutatás és a feminista irodalom szempontjából is, hiszen Gyarmati Fanni ahhoz a generációhoz tartozott, amelyben először megjelentek a "dolgozó nők". Radnoti miklós felesége . A naplóírás esetlegességei ellenére egyértelmű: 1946-ra Gyarmati Fanni íróvá vált, a rövid, tényközlő bejegyzések helyett egyre több az önreflexív szöveg. A kutató ugyanakkor rámutatott: a naplóíró nem fukarkodott a minősítésekkel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy valóban nem a nyilvánosságnak szánta a szöveget. A napló arra is rámutat, hogy a magyar irodalom a költő és felesége számára egyfajta identitást is jelentett, mindent annak rendeltek alá, hogy Radnóti mint "nagy költő" zavartalanul alkothasson.
A tragédia azonban – mint tudjuk – mégis bekövetkezett. 1940. december 18. "Ma hajnalban 4-kor kelek, és a pokoli hidegben semmit sem érzek: ma jön végre, talán mégis jön. Kimegyek a pályaudvarra (... ) Ugrálni tudnék végig a Nyugatiig. Aztán jönnek harmincöten ők, a 'mártír' század, ahogy nevezik magukat. Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni. Miklóska hétrét görnyed a zsákok és takarók alatt, rettentő beesett arccal, két napi utazás után, fűtetlen kocsiban. Nem is tudom elhinni, hogy végre mégis, csakugyan ő. Alig bírok szólni. ) Megfürdetem, kihámozom szegénykét a sok piszkos, büdös holmiból: két hét óta le sem vetkőzött ebben az aljas hidegben. Édes Mindenségem, szinte szégyenkezem, úgy elszoktam tőle. Aztán belebújik a rendes ruháiba, és kimegy leszerelni! Leszerel, leszerel, soha sem hittem volna, hogy még bekövetkezhet. Már csak valami fekete érthetetlen szörnyűségnek tekintem a másnapos jövőket is. " Férje halála után a nyilvánosságtól visszavonultan élt, gondozta Radnóti hagyatékát, a színművészeti főiskolán versmondást, franciát és oroszt tanított.
Orpheus nyomában, 2004. 29 p. ), nemcsak versírásra buzdította tanítványát, hanem arra is, hogy keresse a vele egykorúak társaságát. 1926 őszén bemutatta felesége tanítványának, Gyarmati Fanninak (Fifinek, Fifnek), akibe Radnóti beleszeretett. Egy erős nő is lehet tehetetlen – Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége ma ünnepelné 105. születésnapját - WMN. Első, a még csak tizenöt éves Fannihoz ("az aranyhajú lányhoz") írt verse a Szent szerelmi újraélés című sorozat második darabja volt (1927). Fanni apja a magyar parlamenti gyorsíróiroda vezetője volt, s a lány elnyomón apaközpontú családban nőtt fel. Miklóst jobbára csak laza kapcsolat fűzte rokonaihoz, Fanni viszont - sok korabeli zsidó értelmiségi gyerekhez hasonlóan - lázadozott szülei ellen. A költőbarát Vas István így jellemezte: "Okos lány volt, őszintén érdekelte nemcsak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené - az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tőle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt. "
Akkor azonban az özvegy leszögezte, hogy a leveleket és a naplót haláláig senki sem olvashatja – idézte fel Ferencz Győző. A közel 90 szerzői ív hosszúságú kézirat nem irodalmi napló, hanem dokumentum – hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy Gyarmati Fanni nem szeretett naplót írni, csupán azért rögzítette napjaikat, hogy "megmaradjon, ami Miklóssal történt". Ferencz Győző ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szöveget sosem szánták a nyilvánosságnak, inkább azért született, hogy ők maguk öregkorukban fel tudják idézni, mi is történt a vészkorszak idején. A kéziraton Gyarmati Fanni élete végéig dolgozott, javítgatta, időnként szerkesztette – mondta az irodalomtörténész, megemlítve: az özvegy felhatalmazta, hogy azt kezdjen a dokumentummal a halála után, amit akar. Ferencz Győző a napló szövegét nem cizellálta, szinte szöveghűen közlik majd a decemberi kiadásban. A készülő műhöz lábjegyzetek, jegyzetek is készülnek, ezekben lesznek olvashatók a sokszor csak keresztnévvel szereplő személyek életrajzi adatai, valamint a fontosabb tudnivalók a szövegben felbukkanó intézményekről, szervezetekről, kávéházakról, periodikákról.
A szakítás ellenére kapcsolatban maradtak, Beck Judit második férjével, Major Tamással (akit egyébként Radnóti mutatott be a festőnőnek) még hamis papírokkal is segítette volna a költőt, hogy elkerülje a harmadik munkatábori behívást. Radnóti azonban jobban félt az illegalitástól, mint magától a munkaszolgálattól és nem fogadta el a segítséget. A döntés utólag végzetesnek bizonyult, a költőt 1944. november 9-én, Abda község határában 21 munkaszolgálatos társával együtt lelőtték. A szokatlan szerelmi háromszögről és az irodalomtörténetileg is jelentős interjúról további izgalmas részleteket is megtudhatnak Mélykúti Ilonával készített beszélgetésünkből.
− Honnan figyeli meg Nemecsek Gerébet a Füvészkertben? − Honnan esik Nemecsek Áts Feri nyakába? − Hol választanak új elnököt a gittegylet tagjai? − Honnan nézi meg Csónakos, hogy mi a helyzet a Füvészkertben? − A lakás melyik helyiségében próbálja fel Csetneky úr a készülő felöltőt? − Hol biztatja Geréb Cselét arra, hogy vágja oda a kalapját? Táblakép: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc: −1878-1952. -író, újságíró − jogi tanulmányok: Genf, Budapest − Az I. világháború időszakában haditudósító volt. − 1939-ben végleg elhagyta az országot:Franciaország, Svájc, New York. − feleségei: Vészi Margit-festőnő-írónő Fedák Sári-színésznő Darvas Lili-színésznő Fő műve: A Pál utcai fiúk - műfaja: regény. Regény: Terjedelmes elbeszélő műfaj főhőssel, mellékszereplőkkel. Több helyszínen, hosszabb idő alatt lejátszódó cselekménnyel, epizódokkal. Formája próza, ritkán vers. Ifjúsági regény: Olyan regény, amelyet 10-16 éves fiatalok számára írt a szerző. Megjegyzés: Egyéb rendszerezésre a kísérleti tankönyv alapján nincs szükség, hiszen csak 5 tanítási órát szán a tananyagrészre.
Készült belőle némafilm és hangosfilm, közel két tucat nyelvre fordították le, és több országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették. Szereplői, akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei, ma már valamennyien az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol ugyanúgy otthon érezhetjük magunkat, mint a Pál utcai fiúk a grundon. A fennmaradásért háborúzni kell, a közkatonának áldozatul kell esni, hogy igazi hőssé váljon, mert a grund világának megvannak a maga törvényei, szokásai, egyesületei és erődítményei. A regényben szereplő grund a szövegből kideríthetően a mai józsefvárosi Pál és Mária utca sarkán volt, Nemecsekék lakása pedig a Rákos utcában. Két villamosmegállónyira ettől pedig a New York kávéház csillog, melynek a karzatán Molnár Ferenc huszonhat évesen, állítólag pár hét alatt írta meg a gyermekkorát fölidéző könyvet, afféle ujjgyakorlatként.
Orfamay Questnek hívják az ifjú hölgyet, a kontinens közepéről, egy isten háta mögötti kisvárosból jött a csillogó-villogó 6. óra TANULÁSI STÍLUS 6. óra TANULÁSI STÍLUS CÉL: az egyén jellemzőinek megfelelő tanulási stílus kialakítása. Eszközök: A TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV kinyomtatva (a tanulói létszámnak megfelelő példányszámban). A Kiértékelés kinyomtatva KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások MÉSZÖLY ÁGNES: SZABADLÁBON PETŐFI SÁNDOR TANULMÁNYI VERSENY 08 ORSZÁGOS DÖNTŐ KÖZÉPISKOLA MÉSZÖLY ÁGNES: SZABADLÁBON Feladatlap Megoldási idő: 60 perc Elérhető pontszám: 50 pont Elért pontszám: pont Kódszám: Kedves Versenyző! Gratulálunk MINTA 4. OSZTÁLY/3, 2014 2015 Név:... Osztály/csoport:... Visszaküldési határidô: 2015. március 2. 4. OSZTÁLY/3, 2014 2015 Timothée de Fombelle: Ábrándok könyvtára Ebben a feladatsorban Timothée de Fombelle Ábrándok könyvtára című MATEMATIKA VERSENY ABASÁR, 2018 MATEMATIKA VERSENY ABASÁR, 2018 1. osztály 2018 /55 pont 1.