Történelmi film: Az utolsó éjszaka Párizsban A II. Világháború vége felé Dietrich von Choltitz tábornok kegyetlen feladatot kap Hitlertől, fel kell robbantania Párizs fontosabb épületeit. Diplomatie / Diplomacy francia, német film (2014) történelmi, dráma 1944 augusztusában járunk, amikor a második világháború végkimenetele már eldőlni látszik: Hitler csapatai meggyengültek, a szövetségesek pedig fokozatosan törnek előre. A többgenerációs katonai család sarja, Dietrich von Choltitz tábornok (Niels Arestrup) a Führertől azt a feladatot kapja, hogy a legfontosabb épületeiben és hídjainál aláaknázott Párizst robbantsa fel. Ha Choltitz engedelmeskedik a parancsnak, nemcsak az európai kultúra egy kiemelkedően fontos darabját törli el a föld színéről, de több millió ártatlan embert is elpusztít. Viszont ha megkíméli a várost, akkor a Gestapo mészárolja le az egész hátrahagyott családját. Raoul Nordling (André Dussollier) svéd főkonzulnak minden diplomáciai fegyverét be kell vetnie, hogy néhány óra alatt meggyőzze és eltérítse Choltitz-ot őrült céljától.
Az utolsó éjszaka Párizsban nal Volker Schlöndorffnak ugyanaz lehetett a célja, mint Szabó István rokon témájú és hasonló eszközökkel dolgozó, szintén egy színdarabon alapuló 2001-es alkotásának, a Szembesítés nek. De míg a kollaboráns tevékenységgel vádolt karmester és az őt vallató amerikai tiszt összecsapása fajsúlyos és nagyszerű alakításokra lehetőséget nyújtó kamaradarab volt, addig a német rendezőnek nem sikerült megvalósítania ezt a bravúrt – sőt még korábbi alkotása, A kilencedik nap súlyos, fojtott drámáját sem tudta megközelíteni. Előbbitől a rosszul eltalált ütemek, a ritmustalanság okán, utóbbitól a nem elég okosan megírt párbeszédek miatt marad el. Schlöndorff alkotásában nincsenek kitartott hatásszünetek, mindig rosszkor történnek a váltások, a poentírozás (hiánya) így soha nem az izgalom vagy a fontos csomópontok, pillanatok kialakítása érdekében, mindig annak ellenében hat, hatástalanná és jelentéktelenné téve minden fordulatot. A feszültséget fokozó apró csavar (egy idegileg kikészült katona a parancs ellenére mégis fel akarja robbantani Párizst) és váratlan megoldása ehhez képest már túl későn érkezik, így csak olcsó fogásnak bizonyul, és csúnyán reflektálatlan marad az is, hogy Nordling a cél érdekében végső soron ocsmányul átver egy másik embert, annak legnagyobb gyengeségét és legszebb érzelmeit kihasználva (azaz fel sem merül "a cél szentesíti az eszközt" szabályának megkérdőjelezhetősége).
A film során von Choltitz több alkalommal is utalást tesz a harctéren szerzett tapasztalataira, és arra, milyen hatással vannak ezek jelenlegi tevékenységére. Párizsba érkezve von Choltitz egy forrongó várost talál, egyre gyakoribbak az összecsapások a megszálló és az ellenálló csapatok között. Az Ellenállás ekkoriban kezdi szervezni a népfelkelést, melynek célja, hogy visszavegye a főváros irányítását a németektől. A Rol-Tanguy által vezetett felkelőknek 20 000 fős német helyőrséggel kell szembeszállniuk. De mivel a német katonák rosszul felszereltek, fásultak, sok esetben nagyon fiatalok, a náci vereség ettől fogva elkerülhetetlennek tűnik. A közelgő felkelés mellett Leclerc tábornok második páncélos hadosztályának előretörése sem hagy kétséget a csata kimenetelét illetően, hiszen nap mint nap egyre közelít a főváros déli vonalához. Ilyen körülmények között Choltitz úgymond sarokba szorítva kénytelen tárgyalásokat kezdeményezni, s Nordlingban hasznos közvetítőre talál. A Garnier Operaház A francia főváros elpusztításának tervében, melyet Az utolsó éjszaka Párizsban című film von Choltitznak tulajdonít, az egyik elsődleges célpont az Operaház volt.
A Jansonde- Sailly-i középiskola elvégzése után belép apja vállalkozásába, s ezzel párhuzamosan diplomáciai karrierbe is fog: 1926-ban követi apját a párizsi svéd konzuli poszton. Mivel Svédország a második világháború alatt semleges marad, Nordlingnak fontos közvetítői szerep jut a németek és a szövetséges erők között. E célból 1944 májusában Stockholmba utazik, hogy Gusztáv királlyal kidolgozzanak egy közvetítési tervet, ám ez sosem valósul meg. Viszont éppen a francia Ellenállás és Choltitz közötti tárgyalásokon csillogtatja meg igazán diplomáciai képességeit: először több mint 3000 politikai fogoly szabadon bocsátásáért fáradozik, majd azért tárgyal, hogy a fővárost minél kevesebb rombolás érje. Amikor 1951-ben visszavonul főkonzuli posztjáról, a Becsületrend Nagykeresztjével tüntetik ki. Párizs városa 1958-ban Arany Medált adományoz neki és díszpolgárává teszi. 1962. október 1-jén, Párizsban éri a halál. 1945-ben írt emlékiratait csupán 2002-ben teszik közzé Párizs megmentése. A svéd konzul emlékiratai (1905-1944) címmel.
Shakespeare élete, munkássága Shakespeare életéről nem sokat tudunk, az adatok hiányosak és gyakran pontatlanok. Születési helye Stratford-upon-Avon, egy falusias kisváros. Shakespeare 18 éves korában, 1582-ben vette feleségül a nála 8 évvel idősebb Anne Hathawayt, akitől három gyermeke született. 1585-86 táján hagyta el családját, és Londonba költözött. Itt kapcsolatba került a színházzal, s egy 1592-es adat már sikeres fővárosi színészként és drámaíróként említi. Az 1599-ben épült Globe Színháznak főrészvényese volt, s időközben meg is gazdagodott. 1607 után felhagyott a színészi mesterséggel, s egyre több időt töltött Stratfordban. Utolsó éveiben már elzárkózott a világtól, s szülővárosában halt meg, a hagyomány szerint születésnapján 1616. 17. tétel - Shakespeare: A vihar - Magyarvizsga 9.C / 2012. április 23-án. Eleinte régebbi darabok átdolgozásával foglalkozott, de pályakezdésének művei is jórészt átdolgozások. Drámaírói pályájának első felére 22 darab esik: a VIII. Henrik kivételével az összes királydráma, regényes színművek és vígjátékok mint a Szentivánéji álom, Velencei kalmár, Ahogy tetszik és a Vízkereszt.
Michael oher élete Shakespeare - Borgesson - Long - Singer: S. Ö. R. Nem komplett Shakespeare-művek Shakespeare összes röviden Kálid Artúrtól, Kálloy Molnár Pétertől és Gáspár Andrástól. "Aki szereti Shakespeare műveit, s ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy valamennyit megismerje, ám úgy ítéli meg, hogy élete hátralévő része valószínűleg nem lesz elegendő ehhez, cseppet se búslakodjon.
Árnyékolt jellemrajz: több helyzetben sokoldalúan bemutatott alakok → antik tragédiák Reneszánsz szabadságvágy ↔ Középkori erkölcs Szabad párválasztás, tiszta érzések Érdekházasság (ókorban is) Rómeó és Júlia a viszályon kívül helyezik magukat. A családok közti ősi viszály (már nevetséges) Reneszánsz életszeretet, életöröm: Mercutio Tybalt szítja egyedül a haragot Lőrinc barát a két család kibékülését várja a házasságtól. Kettősség: Rómeó és Júlia nem olyan értelemben tragikus hősök, mint Antigoné, aki egy eszméhez ragaszkodva bukik el. A rendkívüli erejű, hirtelen támadt szenvedély emeli őket azzá. Akaratlanul is szembekerülnek a régi erkölcsökkel és hordozói lesznek a reneszánsz szabadságvágynak – és hősei. Capulet: házasság kétféle megítélése: Először lányára bízza a döntést. Utána kényszeríti a házasságra – Párishoz. Capuletné: Szereti lányát, de ő is a feudális erkölcsök híve. Páris: Szereti Júliát, de háta mögött egyezkedik az apjával. Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. Dajka: kétarcú szereplő Júliának Rómeót dicséri Capuletnének pedig Párist.
Shakespeare az 1594-ben alakult Lordkamarás Emberei nevű társulathoz csatlakozott mint alapító tag. Anyagi helyzete rendeződött. 1596-ban apjának nemesi levelet vásárolt, 1597-ben megvette családjának Stratford egyik legjobb házát. Drámaírói karrierje is felfelé haladt. 1598-ban jelent meg Francis Mares elismerő kritikája műveiről. Shakespeare pénzzel támogatta a Globe építkezését is, a majdani bevétel tíz százaléka illette meg mint résztulajdonost és legfőbb részvényest. Az Erzsébet halála után trónra lépő I. Jakab a Királyi Társulat elismerő címet adományozta Shakespeare-nek és társulatának. 1608-ban a Királyi Társulat magánszínházat nyitott London egyik előkelő negyedében. Shakespeare színháza | Sulinet Hírmagazin. Shakespeare ekkor színpadi szerzőként és vállalkozóként is sikerei csúcsán állt. 1610-ben váratlanul távozott Londonból, és végleg hazaköltözött. Visszavonult. Műveinek kiadásával egyáltalán nem törődött. A nyelv egyik legnagyobb mestere egyáltalán nem foglalkozott a szövegromlásokkal. Mintha nem érdekelte volna műveinek utóélete.
A londoni első évek eseményeiről sem maradt fenn dokumentum. Emlegetnek nagyúri pártfogókat (például Southampton grófja), akikhez "bensőséges" viszony fűzte a költőt. A legenda szerint Shakespeare valószínűleg végigjárta a színházi ranglétrát. Először talán az előkelő vendégek lovait őrizte, majd színházi segéd, másoló, színész, dramaturg, végül drámaíró és az időközben felépült Globe színház egyik tulajdonosa lett. 1592-ben Robert Green, az Oxfordban tanult "egyetemi elmék" egyike, Shakespeare-t nevének említése nélkül az új nemzedék sikeres drámaírójának nevezte, ugyanakkor gúnyolta is egyik pamfletjében: "Van itt egy felkapaszkodott varjú, aki a mi tollunkkal ékeskedik, aki színész bőrébe bújtatott tigris szívével azt képzeli, hogy drámai verseket tud faragni, mint akár a legjobbak közületek és mint afféle mindenes, hogy ő az ország egyetlen színpadrázója. "
Speak your mind! Ophelia: Thou art as disgusting as the quotient between Romeo and twice the difference between a mistletoe and an oozing infected blister! Speak your mind! [Exeunt] Források [ szerkesztés] A Shakespeare honlapja Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Brainfuck Ezoterikus programozási nyelv m v sz William Shakespeare Művei Komédiák Ahogy tetszik A két veronai nemes Lóvátett lovagok A makrancos hölgy A velencei kalmár A windsori víg nők Sok hűhó semmiért Szentivánéji álom Tévedések vígjátéka Vízkereszt, vagy amit akartok Tragédiák Antonius és Kleopátra Coriolanus Hamlet, dán királyfi Julius Caesar Lear király Macbeth Othello Rómeó és Júlia Titus Andronicus Athéni Timon Királydrámák János király II. Richárd III. Richárd IV. Henrik (I. rész) IV. Henrik (II. rész) V. Henrik VI. rész) VI. rész) VIII.
Lebbentsük fel a fátylat az angol reneszánsz fenegyerekéről, William Shakespeare-ről és az ő kis vállalkozásáról, a Globe színházról! Kukkantsunk be a kulisszák mögé, lessük meg, kik voltak a XVI. század híres színházcsinálói és színészei! A szó színháza Erzsébet = reneszánsz = önmagára találó ember = életöröm = szenvedély = színház =Shakespeare. Valahogy így vezetném le a reneszánsz kor egyenletét. Elutasítása mindannak, amit a katolikus egyház hirdetett, a "szent szegénységnek"; a túlvilági célkitűzések helyett az evilági örömök felfedezése kezdett tért hódítani. A dolgok mélyére hatolás, a felfedezés szenvedélye kiszorította a középkor életeszményét - bár ez nem feltétlenül jelentette az egyházzal való teljes szembefordulást. Bölcsője Firenze, édesanyja egész Itália, kamasz -és virágkora a XVI. század, megszelídülése és hanyatlása 1540 után következett be. Családi állapotok Shakespeare papája 1564. április 23-án valószínűleg néhány korsó barna sört legurított első fia, William születése alkalmából.