Az egyesület története: Az egyesületet 1963-ban alapították Tanácsi Dolgozók Horgász Egyesülete néven. Mai nevét az alapító tagok javaslatára az állami tulajdonban, de az egyesület bérleményeként hasznosított vízterületrl (ami egykor "halrezervátumként" is funkcionált) kapta a rendszerváltáskor. Az egyesület vezetsége: • Elnök: Gelencsér Zoltán • Titkár: Dobi Ferenc • Tagok: Dr. Hír Géza Major István Dr. Mészáros Attila Mecseki György Varga Attila • Fegyelmi Bizottság elnöke: Dr. Kogler Tibor • Felügyel Bizottság elnöke: Hímer László Vízterület: A Herman Ottó tó az Orfi tórendszer harmadik tagja az Orf községhez csatolt Tekeres külterületén, gyönyör környezetben. Déli oldalról az üdülfalutól, és ers hegyektl körbeölelt völgyben található a sokak által irigyelt csendes, természeti környezetben. Területe: 45, 9 hektár, ebbl 28, 2 ha a vízfelület. Helyi védettség természetvédelmi területen fekszik. A tó és környezetének rzésérl két tógondnok (halr) és 4 f aktív társadalmi halr gondoskodik.
November 27-én ismét várja a természet- és madárbarátokat az Öreg-tó partján a Tatai Vadlúd Sokadalom, amelyen a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. természetismereti játékokkal, madár felismerővel, szemléletformáló és szakmai kiadványokkal várja az érdeklődőket. A hazai természetvédelem egyik legnagyobb tömegeket megmozgató eseménye a Tatai Vadlúd Sokadalom, amelyet 2001 novembere óta minden évben megrendeznek. A rendezvényt az állami és civil szféra képviselői, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület közösen szervezik. Évről-évre egyre több látogatót vonz, mára igazi télköszöntő madárfesztivállá vált, amire több mint tízezer vendég érkezik az országból és külföldről. Madarászok, természetvédők, természet-szeretők, családok várják a tatai Öreg-tó partján, hogy a félénk madaraknak ismert vadludak a város szívében, szinte testközelből láthatóak legyenek. A rendezvényt színes előadások és egész napos madármegfigyelő verseny kíséri.
Iskolánk alsó tagozatos diákjai szeptember 27-én felkerekedtek, hogy a festői szépségű Lillafüreden emlékezzünk meg iskolánk névadójáról. Felkerestük sírhelyét és elhelyeztük az emlékezés koszorúját. Egy kellemes séta után a Függőkerthez jutottunk, ahol a zene, a szobrászat, illetve a vízesés terasza nyújtott páratlan élményt számunkra. A Hámori tó mellett sétálva gyönyörködtünk az őszi táj szépségében. A Herman Ottó Emlékház előtt megállva felidéztük a természetkutató munkásságát. Ezt a kellemes napot vidám, önfeledt játékkal zártuk.
Az iszapvizsgálat során a minták toxikus fémtartalmát (As, Ba, Cd, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Sb, Se, Zn), a szerves kötésben lévő oldott szén összes mennyiségét (DOC), klorid-ion, fluorid-ion, szulfát-ion tartalmát, a kioldódó szilárd anyagok összes mennyiségét (TDS), fenolindex tartalmat, alifás szénhidrogéneket (TPH), benzolt, toluolt, etil-benzolt, xilolokat, egyéb alkilbenzolokat (BTEX), valamint policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH) mérték. A vizsgálatok eredményei alapján csekély mértékben nehézfém szennyezettségre, valamint jelentős mértékben szénhidrogén szennyezettségre derült fény. A szennyeződés mellett a mederben bekövetkezett kedvezőtlen irányú biológiai változások a környezetet és a helyben lakók alapvető életfeltételeit jelentősen rontó, időszakos intenzív szaghatást eredményeznek, továbbá nemkívánatos élőlények, kártevők, élősködők felszaporodása is megfigyelhető volt. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a holtág mederüledéke (iszapja) jelen állapotában – a holtág vizében oldott állapota miatt – hosszabb távon veszélyt jelent az azzal rendszeresen érintkezőkre.
"Boldogok azok, akik észreveszik a szépet olyan helyeken, ahol mások semmit sem látnak! " (Pissarro)
A "rózsa a holdudvaron" sor az egyik értelmezés szerint a különleges, az ékszerekkel is kifejezett női szépség hangulati megfogalmazása; egy másik szerint a szerelmes férfi lelkének holdudvarában a lány a rózsa; egy harmadik szerint egyértelműen erotikus a kép: a női mell látványára utal. KLÁRISOK – József Attila Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, bárányganéj a havon. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása. 1928 nyara József Attila Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. 1928. nyara Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be! barnaby 2017. október 28. 08:35 Nagy kedvencem eu a vers... ☺ A Klárisok 1928 nyarán íródott. József Attila 1928 elején ismerkedett meg Vágó Mártával, aki egy jómódú polgári családból származott. József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Klárisok. A fiatalok egymásba szerettek és már a házasságot tervezték, de a lány családja egyéves londoni tanulmányútra küldte Mártát, és a távollét próbáját a szerelmesek nem tudták kiállni, elhidegültek egymástól.
József Attila: Klárisok - YouTube
Klárisok Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, bárányganéj a havon. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása. harangnyelvek kongása, néma lombok hullása. A vers műfaja dal, hangulata egyrészt meghökkentő, másrészt elszomorító. Témája a szerelem, de szerelmi vágyakozását disszonáns hangokkal, furcsa, taszító képekkel fejezi ki a költő. A vers jellegzetessége a "poésie pure" (tiszta költészet) ironikussá torzítása. A Klárisok fő kifejezőeszközei, képei: metafora, párhuzam, ellentét, szóismétlés, anafora. A mű rendkívül tömör és egységes. Egyszerre hagyományőrző is (a népdalokra emlékeztet, a népdalokban van ennyi ismétlés), és modern is (képei szabad asszociációk). Népies jelleg és avantgard hatások keverednek benne. Stílusa teljesen nominális: egyetlen ige sincs benne, kizárólag névszókból és négy névelőből áll. Ettől a vers statikus, állóképszerű. Olyan, mintha párhuzamosan egymás mellé állított hiányos mondatok sorozata lenne.