Kérdés, hogy miért asszociálja a beszélő a halált a szerelemhez? A legtöbb elemző ezt a fentebb ismertetett életrajzi háttérrel magyarázza: a költő és Vágó Márta között nagy volt a társadalmi különbség, ezért József Attila érezte, hogy a kapcsolatnak nincsen jövője. Ezt a versben sehol nem mondja ki, csak sejteti. Az asszociációk mind a kapcsolat reménytelenségét érzékeltetik, anélkül, hogy a vers beszélője egyetlen kommentárt is fűzne hozzájuk. Ő csak azt mondja el, amit lát és ami a látványról eszébe jut. Ráadásul az E/2. személyű birtokos személyjelek használata azt sugallja, mintha magát a szeretett nőt akarná szembesíteni a róla kialakult képpel. Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy az alapellentétet képileg-tartalmilag a "klárisok a nyakadon" és a "kenderkötél nyakamon" sorpárok fejezik ki. De mit keres a halált asszociáló képzet ebben a lebegő dalban? S a szépség ellenpontjaként miért a kiélezett groteszk jelenik meg, szerelmes versben szokatlan képekkel (békafej, bárányganéj)?
József Attila Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, bárányganéj a havon. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, néma lombok hullása. 1928 nyara
Népi elemeket tartalmazó, stilizáló nyelvű, "bartóki" jellegű dal ez, amelynek szerkezeti-tartalmi elemei, motívumai többféle értelmezést is megengednek. Ez összhangban van a költő ekkori felfogásával: tudatosan a többértelműséget keresi. A Klárisok 1928 nyarán íródott. József Attila 1928 elején ismerkedett meg Vágó Mártával, aki egy jómódú polgári családból származott. A fiatalok egymásba szerettek és már a házasságot tervezték, de a lány családja egyéves londoni tanulmányútra küldte Mártát, és a távollét próbáját a szerelmesek nem tudták kiállni, elhidegültek egymástól. A Vágó család egyébként kedvelte József Attilát, Márta apja be is ajánlotta egy magyar-francia levelezői állásba. Ám a költőnek rövid idő után le kellett mondania az állásról, mert a Márta-kapcsolat alakulása miatt idegösszeomlást kapott és szanatóriumba került. A vers történetét Vágó Márta örökítette meg könyvében. Állítása szerint egyszer a nagymamájától örökölt korall nyakláncot viselte homokszínű ruhához, és másnapra József Attila megírta ezt a verset.
a "klárisok a nyakadon"-"békafejek a tavon" kép az 1. strófában. A vers további részében is érvényesül ez a kettősség. Például komor hangulatú kép a "néma lombok hullása" és a "harangnyelvek kongása" is (mert akkor harangoznak, ha meghal valaki). Ezzel szemben derűs hangulatú kép a "szoknyás lábad mozgása" és a "rózsa a holdudvaron". A versben tehát egyszerre van jelen a harmónia és a diszharmónia, a szép és a csúnya, az idill és a groteszk, a szerelem és a halál, az elégia és az irónia. Mindez szándékos: a költő tudatosan kereste a többértelműséget. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A1778 Győr-Moson-Sopron megye 8 500 Ft 9 800 - 2022-08-03 12:25:43 Régi, retro lenkerekes játék kisautók, motor, repülő, 11 db!
A templom egyik legkedveltebb helyszíne a panorámaterem, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Dunára, de itt láthatjuk például azt a makettet is, amelyen Rudnay Sándor érsek tervét mutatják be, egy grandiózus épületegyüttest, amely betakarta volna az egész Várhegyet. Az erődök városa Komárom is híres magyar történelmi színhely, ahol lezajlott három csata is az 1848-49-es szabadságharc alatt. A város erődrendszeréről híres, amely az egykori Habsburg Birodalom legerősebb katonai monstruma volt, Bécs előretolt bástyája, egyben pedig Közép-Európa legnagyobb erődrendszere, ezért kapta az Erődök városa nevet.