Eladó ingatlanok székesfehérváron Iroda: +36 30 227 9035 E-mail: Agárd március 23rd, 2012 \\
Mindegy, hogy konkrét elképzelésekkel rendelkezünk, vagy egyszerűen csak nézelődünk a agárdi ajánlatok között.
Ref #: MH405 Eladva 46. 000. 000 Ft Agárd - Gárdonyban családi ház eladó. Agárd - Gárdony csendes mégis központi részén, 872 nm - es gyönyörűen parkosított telken, 85 nm - es, 1 szintes, előtér + nappali + 1 + félszobás, tágas - világos, teraszos, tégla + sóskútikő építésű, azonnal költözhető, tehermentes, jó állapotú családi ház eladó. A tetőtér beépíthető, ami szintén 85 nm. ) Lehetőség van külön bejárat megoldására is, így akár két generációs házzá is alakítható. A bútorok megegyezés tárgyát képezik. 5 évvel ezelőtt cserélt kombi gázkazán biztosítja az otthon melegét, radiátoros hőleadással. Melegvizet szintén a kazán biztosítja. Ingatlan Agárd településen. Plusz kéménynek köszönhetően cserépkályha – kandalló kialakítható. A szobák laminált parkettaborítást, míg a többi helyiség járólappal burkolt. A tágas fürdőszobában fürdőkád és zuhanykabin is helyett kapott. Az ablakok jó állapotú faablakok, melyek szúnyoghálóval és redőnnyel felszereltek. Az udvarban gyűrűs fúrt kút, 36 nm - es dupla garázs, és már korábban elkezdett fedett terasz található.
A Munka törvénykönyve módosításáról 2015. január 1-ei hatállyal néhány ponton módosultak a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendelkezései, amelyeket röviden az alábbiakban foglalunk össze: Az eddigi szabályok szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig volt köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felére módosítani, amely rendelkezés 2015. január 1. napjától a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a jelen pont alkalmazásában a törvény új fogalomként használja a három vagy több gyermeket nevelő munkavállalót, ezért a fogalmak között pontosan rögzítésre került, hogy kit kell ilyen munkavállalónak tekinteni. Ennek megfelelően három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel i. családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy ii.
Az éves rendkívüli munkaidő tartama és az önként vállalt többletmunka Továbbra is évenként legfeljebb kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, azonban a módosítás nyomán a 250 órás rendkívüli munkaidőn túl további, legfeljebb 150 órával lenne növelhető az elrendelhető rendkívüli munkaidő. Kollektív szerződéssel eddig is legfeljebb évi háromszáz órára lehetet növelni az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét, de mostantól ezen a 300 órán felül a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb további száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Az időkorlátokat a munkaviszony évközbeni kezdete, határozott idejű munkaviszony vagy részmunkaidő esetén arányosítani kell. Az önként vállalt többletmunkáról a munkavállalónak és a munkáltatónak írásban kell megállapodnia, amely a naptári év végére mondható fel és amelyről nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak. Az önként vállalt többletmunka terhére elrendelt munkaidőt a munkaidő-nyilvántartásban fel kell tüntetni és abból megállapítható kell, legyen: önként vállalt többletmunkáról vagy a klasszikus rendkívüli munkaidőről van-e szó.
Ezen a fórumon már többször is megvitatták a szociális partnerek a munkaidő szervezésére vonatkozó módosítási javaslatokat. A kormányzati oldal ennek során számottevő mértékben változtatott eredeti előterjesztésén a munkáltatói érdekképviseletek heves tiltakozása közepette. Így például az egyik legvitatottabb kérdéskörnél, a munkaidőkeret meghatározásánál a munkaadói érdekképviseletek végig fenntartották a kormányzati oldal első változatához közeli igényüket. Ezek szerint a jelenleg általánosan alkalmazható két hónapos munkaidő-keretet négy hónapra kívánták emelni. A speciális munkaidő-beosztásnál, például a készenléti munkaköröknél, a folyamatos, több műszakos, az idénymunkánál fél éves, a kollektív szerződés esetén pedig egyéves munkaidő-keret meghatározására tartottak igényt. A munkaidő-keret azt jelenti, hogy a napi, illetve a heti munkaidőnek ilyen időtartam átlagában kell megfelelnie a munkáltatónak. Az időtartam egy részében tehát akár napi négy órát, egy másik részében pedig 12 órát dolgoztathatnak a munkáltatók, azaz túlóra nélkül is alkalmazkodhatnak a nagyobb megrendelésekhez.
Ennek nincs külön határideje. A heti munkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén Amennyiben munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, akkor alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő beosztást is, azaz ebben az esetben a napi munkaidőt, a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt egyenlőtlenül oszthatja be. Egyenlőtlen munkaidő beosztás (és munkaidő-keret) esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát főszabály szerint a közölt munkaidő-keret időszakának átlagában kell figyelembe venni, ami 4 hónap, illetve bizonyos foglalkoztatási formáknál 6 hónap lehet. Ettől hosszabb időszak átlagát akkor alkalmazhatja a heti munkaidő számításához a munkáltató, haazt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják és olyan időszak átlagát kell figyelembe vennie, amit a kollektív szerződés tartalmaz, de ez nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Azaz legfeljebb 12 hónapos referencia időszakátlagában a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. A heti pihenőnap egyenlőtlen beosztása idényjellegű munka, megszakítás nélküli munkarend és több műszakos munkarend esetén A módosítás ezeknél az atipikus foglalkoztatási formáknál is - az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében - havonta legalább egy pihenőnap beosztását teszi kötelezővé a munkáltató számára.
A munkaidőkeret elrendelése kapcsán új tájékoztatási kötelezettség gel is bővülnének a munkáltató feladatai: a tervek szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartamáról a munkavállalót írásban tájékoztatni kellene. Így a munkavállaló is könnyebben tudja számon tartani a munkaidőkeret időtartamán belül beosztott ill. beosztható munkaóráit. Annak érdekében, hogy egy 4 hónapnál hosszabb időtartamú munkaidőkeret esetén az órabéres munkavállaló munkabére ne ingadozzon a beosztott munkaidővel együtt, a módosítás előírná, hogy a munkáltató az órabéres munkavállaló munkabérét köteles az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével elszámolni és kifizetni. Ettől pedig kizárólag kollektív szerződésben lehet érvényesen eltérni. A hosszabb munkaidőkeret kapcsán érdekes kérdés lesz, hogy a munkaidőkeret végén megállapításra kerülő rendkívüli munkavégzéséért járó díjazás t mikor fogja elszámolni a munkáltató, hiszen a jelenlegi szabályozás kapcsán erre csak a munkaidőkeret végén köteles, és ennél rövidebb elszámolási határidőt a jelenlegi módosítástervezet szövege nem tartalmaz.