mélységi magmás kőzet A diorit vulkáni mélységi magmás kőzet, keletkezési mélysége 36-5 km közötti. A nagy mélységben lassan kihűlő bázikus magma nagyszemcséjű kőzetszövetet alkot. Általában feketészöld színű, homályos fényű. A földpátok az oligoklásztól az anortitig megtalálhatók benne, néha szabad kvarc is előfordul. A diorit az 50-55%-os szilícium-dioxid -tartalma miatt a bázisos és savanyú kőzetek között éppen félúton helyezkedik el. Szövete leginkább mikrogránitos (epidiorit) de nem ritkák a makrogránitosak (vauguerit), sőt vannak porfirosak és palásak is. A mikroszemcsés és makroszemcsés, de azonos mértékben kristályos változat a holokristályos kőzetszövetek közé tartozik, a porfirosban a kristályokat amorf szerkezetű alap veszi körül, a palás jelleg finom rétegzettséget jelent. Rejtvénylexikon keresés: közet - Segitség rejtvényfejtéshez. A biotit mellett az amfibol az, ami sok változatánál döntő jelentőségben kőzetalkotó, járulékos elegyrészként ortoklász, augit, hipersztén magnetit, ilmenit, titanit, gránát, cirkon, apatit, klorit, epidot, kalcit, turmalin, pirit szerepelnek.
A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet. Neve a latin granum = szemcse szóból származik. Mélységi Magmás Kőzet. Előfordulása: A gránitok a földkéregnek számot tevő részét teszik úgy egymagukban, mint a gnejsszel és egyéb kristályos palákkal egyetemben, ahol azok magját képezik; a gránithegyek alakja kerekded felületű gömbszelethez hasonlít, vagy pedig több ezer km hosszú fennsíkokat képez, tömeges anyaga az őskori (laurentian-szisztéma) gránitrégióját alkotja, de ismeretesek a szilur-, devon-, sőt egyes helyeken még a jura földtörténeti korokból is (Sziklás-hegység, Sierra Nevada É. -Amerikából és egynéhány európai tartományokból. ) Előfordul még mint vándorkő is Németország, Hollandia, Lengyelország, Oroszország lapályán, melyek a gleccserekkel a diluviális korban Svéd- és Finnországból származnak; hasonló vándorkövek ismeretesek Angliában és az Egyesült Államok területén is több szövetségi államban. Képződését tekintve metamorf, hidrotermás úton is létrejött, amikor a szükséges anyagok oly zónába jutottak, melyben az elegyrészek kiválására a körülmények együtt voltak, a kvarc volt az utolsó, mely a még meglevő helyet kitöltötte, némely gránitok azonban eruptiv módon is keletkezhettek s ezek mind intruziókat képeznek metamorf palákban és palás meszes kőzetekben is.
Kőzetszövet szerint: holokristályos - teljesen kristályos, minden alkotóeleme kristályosodott. Ilyen minden nagymélységi magmás, és néhány szubvulkanit kőzet porfíros - a mélyben már kialakult nagyobb méretű (0, 5-2, 5 cm közötti, fenoristály) kristályokat amorf vagy mikrokristályos részek veszik körül. Ilyenek a szubvulkanitok általában és a kiömlési kőzetek üveges - kristályosodás nincs, az alkotórészek amorf alakban vannak jelen. Csak a kiömlési kőzetek jellemzője A litoszféra repedéseibe hatoló magma megszilárdulásával keletkeznek 36 és 5 km közötti mélységben. Másik neve plutonikus vagy abisszikus kőzet. A lassú lehűlés miatt a bennük lévő ásványok nagyok, durván kristályosak, és szövetük holokristályos. A szemcseméret mindig 0, 5-2, 5 cm közötti. Kidolgozott Tételek: Mélységi magmás kőzetek. gránit – viszonylag könnyű, szilárd, durvakristályos kőzet. Három fő ásványa: az áttetsző, szürkés kvarc, a fehér vagy sárga plagioklász (oligoklász, illetve albit) és diorit – többnyire durvakristályos, sötétszürke vagy zöldesszürke színű gabbró – sötét színű, bázisos kémhatású kőzet A felszín és 5 km közötti mélységben keletkező, más néven szubvulkáni kőzet.
A magmás vagy vulkanikus kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. Magma Szerkesztés A Föld mélyében, a litoszférában vagy az asztenoszférában keletkezett olvadt kőzetanyagot hívjuk így. A mélyben a magmakamrákban gyűlik össze, s a hasadékok mentén nyomul a felszín felé. Hűlése során sorban kristályosodnak belőle a szilíciumtartalmú ásványok, majd a sor legvégén a kvarc, amennyiben még maradt szabad szilícium. 60% alatti szilíciumtartalom alatt a sor végén nem marad szabad szilícium. Ezért a különböző szilíciumtartalmú magmákból különböző minőségű magmatitok, azaz magmás kőzetek képződnek. A magmás kőzetek osztályozása: Savanyú – 63–80% közötti szilíciumtartalom, mélységi változata a gránit, kiömlési a riolit; színe mindig világos. Semleges (vagy neutrális, vagy intermedier) – 52–63% szilíciumtartalom, mélységi: diorit, kiömlési: andezit; színe középszürke. Bázisos – 45–52% szilíciumtartalom, mélységi: gabbró, kiömlési: bazalt; színe mindig sötétszürke.
C. Utómagmás szakasz (kb. 700 °C-tól) A magma kőzetté válása után a könnyen illó anyagokból álló magmamaradék kristályosodik ki. Az utómagmás szakasznak három fázisa különíthető el: Pegmatitos fázis (kb. 700–550 °C): Az ebben a fázisban keletkezett pegmatitok ásványi összetétele megegyezik a főkristályosodási szakaszban keletkezett kőzetekével, annyi a különbség, hogy a pegmatitok sokkal nagyobb – akár több centiméteres – ásványokat is tartalmazhatnak. A pegmatitok általában telér formában jelennek meg, ritka elemekben gazdagok (ón, urán, tórium, bór, lítium, berillium, cirkónium, titán, tantál). Pneumatolitos fázis (kb. 550–375 °C): A gazdag halogéntartalmú oldatok kémiailag igen aktívak, így jelentősen átalakíthatják a már megszilárdult kőzeteket, melynek hatására különböző ásványok jönnek létre: ónkő, kvarc, fluorit, topáz, wolframit, turmalin. Hidrotermális fázis (kb. 375 °C-tól): A maradék magma híg, vizes oldatai átitatják a mellékkőzeteket vagy behatolnak a repedésekbe, hézagokba, ahol hidrotermális teléreket hoznak létre.
A szubvulkanitokra porfíros vagy holokristályos kőzetszövet jellemző. A kisebb mélység gyorsabb kihűlést, ezért kisebb kristályméreteket okoz, néhány alkotóelemnek esetleg már nincs is ideje kristályosodni. Szemcseméretük mindig vagy kisebb 0, 5 cm-nél, vagy nagyobb 2, 5 cm-nél Két jellegzetes kőzete: A szubvulkanitok három féle alakot vehetnek fel: pegmatitok - illóanyagokban dús, nagy méretű kristályokkal aplitok - hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkópikus méretű kristályokkal, mindig világos színű lamprofirok - hasadékkitöltésben gyorsan lehűlő, mikroszkópikus méretű kristályokkal, mindig sötét színű A láva megszilárdulásával keletkeznek, akkor amikor a magma a felszínre jut. Ekkor kristályai aprók lesznek, sokszor csak mikroszkóppal figyelhetők meg. Ilyenek például a bazalt (sötét színű, kis- és nagykockakő burkolatú utak), az andezit vagy a riolit és a dácit. Kőzetszövete porfíros vagy üveges.
-, más része szerves maradványokból alakul ki – szén, szénhidrogének, mészvázas élőlények milliárdjaiból összepréselődött mészkő -, s vannak bepárlódással ( sókőzetek) vagy más szerves és vegyi úton keletkezett kőzetek is ( dolomit, kovakőzetek stb. ). Országunk területére az üledékes kőzetek a legjellemzőbbek és a felsoroltak közül mindegyik megtalálható. A kvarc rendkívül alak- és színgazdag módosulatai a Mátrá ban számos helyen megtalálhatók. Rejtett (ún. "kripto-") kristályai közül a kalcedon a leggyakoribb (és a legsokfélébb): különböző színű és mintázatú változataiból elég, ha a jáspist vagy – a képen is bemutatott. Gyöngyöstarjánból származó – achát ot említjük. Az achát nem más, mint szalagos színezésű kalcedon (az itt látható szép kék színben meglehetősen ritka); kizárólag magmás kőzetek üregkitöltéseként jelenik meg Országunk legfiatalabb andezit-riolithegysége az Eperjes-Tokaji - (nálunk levő része a turistatérképeken "Zempléni-") hegység, amely az Északnyugati-Kárpátok északabbi és délebbi vulkánjait sajátos, észak-déli csapásával kapcsolja össze.
Frontvonalak. Ki elöl, ki hátul. © Ezek egyben a vezető vezetési eszközeit is jelentik, az ösztönzéstől a buzdításon át a kényszerítésig. A vezetők hatalmának öt fontos típusa van, amelyek lehetővé teszik, hogy befolyásolják mások gondolkodásmódját és viselkedését. A vezetői hatalom típusai: jutalmazó-, kényszerítő-, törvényes-, referens- és a szakértői hatalom. A megbecsülési szükségletek (státus, presztízs, tisztelet) gyakran a legkönnyebben a legközelebbi munkatársak révén nyernek kielégítést. A fenyegetés és a büntetés alkalmazása a vezető és a beosztott közötti kapcsolatnak a gyengülését idézi elő. Vezetői Hatalom Típusai. Rövid távon hatékony befolyásoló eszköz lehet, de átfogóbb, távolabbi hatásukat is tudomásul kell venni. Ez a hatalom csökkenti a vezetőhöz, illetve a szervezethez való kötődést. Az elismert hatáskörrel rendelkezőktől kapott utasításokat nagyobb valószínűséggel követik, mint az ilyen háttérrel nem rendelkező egyénektől származókat. Ez a beosztott gondolkodásában olyan hajlandóságot alakít ki, hogy bizonyos személyektől, akik jogosan gyakorolják hatáskörüket, elfogadjon utasításokat.
Ahol át kellett gondolnia, mi a fontos, és priorizálnia kellett feladatokat. Ahol lépéseket kellett tennie egy produktívabb, hatékonyabb eredményért, hogy ne sokat, hanem okosan dolgozzon. Ahol megnyerőnek kellett lennie, mások előtt kellett beszélnie, úgy, hogy a mondandó nyitott fülekre találjon. A Forbes ezért idén májusban megrendezi a Legyél jobb! napot, ahol a főnöki székben ülő profiktól lehet tanulni. Érdekel? Kattints ide! 204-205. o. 1. A Michigani Egyetem modellje: Feladatcentrikus magatartás: a vezető szigorúan figyeli beosztottai munkáját, előírja, hogyan dolgozzanak és elsősorban a teljesítmény érdekli. Szoros felügyeletre törekszik, feladatok nyomon-követése, a teljesítmény ellenőrzése. Legitim, jutalmazó, kényszerítő Beosztottcentrikus: összetartó csoport kialakítására való törekvés. RMSZ-Kalandozó - 21 Pusztai Péter: Távolságok üzenete. Beosztottjai elégedettek legyenek. Beosztottjai vezetésében való részvételének és fejlődésének biztosítása 2. Az Ohioi Állami Egyetem modellje: "Kezdeményezés-strukturálás": részletekbe menően szervezi a beosztottak munkatevékenységét.
Irodalmi hivatkozások: Daft, R. L. (2002). A vezetés tapasztalata. Cengage tanulás. Harmadik kiadás. Gutiérrez Valdebenito, O. (2015). A férfiak és nők vezetési tanulmányai. Politikai és stratégiai magazin 126, 13-35. Nye, J. C. (2011). A vezető tulajdonságai. Barcelona: Paidós.
3. Béren kívüli juttatás A bírói gyakorlat értelmében munkabérnek minősül a munkabérből történő levonás alkalmazásának szempontjából a béren kívüli juttatás még akkor is, ha azt a munkaszerződés úgy határozza meg, hogy azt a felek nem tekintik juttatásnak. 4. Munkavállalói biztosíték Megelőző megoldásként szolgálhat a fentieken túl - a Magyarországon nem túl elterjedt - munkavállalói biztosíték jogintézménye is, ám erre csak speciális esetekben biztosít az Mt. lehetőséget. Fontos kiemelni, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó kaució nem képezheti a munkaviszony létesítésének vagy fenntartásának feltételét, mivel ebben az esetben semmisnek minősül annak kikötése. Munkavállalói biztosíték nyújtására a felek írásbeli megállapodása alapján akkor van lehetőség, ha a munkavállaló a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt vagy egyéb értéket vesz át, részükre átadást vagy kifizetést teljesít, vagy ezek teljesítését ellenőrzi. A vezetés típusai. Tipikus példája lehet ennek a munkakörnek a pénztáros, a leltáros vagy az értékkezelő.
Fogadja el a munkacsoportokat realitásként és gondolkodjék egyéni ösztönzők helyett csoportos ösztönzőkben. A vezető szerepe a tervezés, a motiválás és az ellenőrzés helyett úgy módosuljon, hogy közvetítőként tevékenykedjen az alkalmazottak és a felső vezetés között. E feltételek értelmében a munkát illető kezdeményezés a vezetőről áttolódik a beosztottra. A vezető tekintélye inkább azt jelenti, hogy pontosan megszabja a csoport számára követendő célokat, de utána a részletkérdés megoldását a csoportra bízza. Az önmegvalósító embernél az alábbi feltevésből kell kiindulni. Az ember indítékai hierarchikusan elrendezhető osztályokba sorolhatók, amelyek a következőképpen állíthatók értékrendbe: az életben maradás, az épség, a biztonság alapvető igénye, a társas és affiliativ (érdekkörbe vonási) igény, az önmagával való elégedettség és önbecsülés igénye, autonómia és függetlenség iránti igény, az önmegvalósítás igénye, az ember saját erőforrásainak teljes hasznosítását értve alatta. Ahogy az alacsonyabb szintű szükségletek kielégítést nyernek, úgy aktualizálódnak a magasabb szintű indítékok.