Így folyamatosan követni tudjuk a kibocsátott és elnyelt szén-dioxid mennyiségét a Kongó-medence esőerdejében – nyilatkozta Thomas Sibret, a Genti Egyetem Congolux nevű projektjének vezetője. A jövő erdészeti szakértőit képzik Kongóban - Ez az erdő - sokak állításával ellentétben - nem a második, hanem az első tüdeje a bolygónak. Csak méretében a második. Direct One: napi 1-3 órát tévéznek a magyarok, jön fel a streaming és az online - Napi.hu. Biológiai és történelmi oka is van, hogy a Kongó-medence több szén-dioxidot nyel el, mint az Amazonas vagy Indonézia esőerdői – magyarázta Baudouin Michel, az erdészeti továbbképzésért felelős Eraift rektora. A Yangambi Rezervátum volt a világ legnagyobb esőerdei kutatóállomása, amikor az ország belga fennhatóság alatt állt. A CIFOR, vagyis a Nemzetközi Erdőkutatási Központ most a kongói hatóságokkal karöltve éleszti újra Yangambit. A közös projekt neve FORETS. Az Európai Unió és az itteni országok finanszírozzák, hogy a jövő erdészeti szakértői is megfelelő képzést kapjanak Kisanganiban, ahol az oktatás zajlik. 260 tanuló tudja Yangambiban tölteni a gyakorlatát.
Különleges és fontos kísérletek zajlanak a kongói esőerdőben: az a cél, hogy lassítsák a klímaváltozás hatásait, megőrizzék a biológiai sokféleséget, és még az ott élők is profitálhassanak mindebből. A Kongó-medence a világ második legnagyobb esőerdejének otthona az amazonasi után, 180 millió hektárt borít be, amelynek kétharmada a Kongói Demokratikus Köztársaság területén van - írja az euronews. Egy olyan országén, amely önmagában akkora, mint egész Nyugat-Európa. - A talajtól számítva 25 méteres magasságban vagyok, a fluxustornyon, amely a Kongó-medence egyedi építménye. A Yangambi terület kísérleti helyszín lett, ahol a globális felmelegedés ellen és a biodiverzitás megőrzéséért küzdenek, úgy, hogy a lakosság is profitálhasson mindebből – mondta a helyszínen az Euronews tudósítója, Laurence Alexandrowicz. Az 55 méter magas építmény egy évvel ezelőtt csatlakozott a világ 1400 fluxustornyához. A Genti Egyetem tervezését az esőerdő közepén építették fel. Magyar tv 1 online. - Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy megmérjük az üvegházhatású gázok cseréjét a légkör és az erdő között.
A vízhez a családok közös közös kutakból jutnak hozzá. Az Ntsio projekt lehetővé tette a gazdálkodók számára, hogy megtízszerezzék jövedelmüket. - Megváltozott az életem, hiszen korábban vásároltam az ételt, a maniókát. Ezelőtt pénzre volt szükségem ahhoz, hogy megvegyem, de most nem kell. Kimegyek a földekre, learatom, és még keresek is vele – mesélte Judith Makasi Kazwala gazdálkodó. Magyar tv 1 online.fr. Egy kivételes, Közép-Afrikában ritka faiskola látja el a gazdálkodókat az ültetvényekhez szükséges palántákkal, ahol kinshasai utcagyerekeket foglalkoztatnak. Az agrárerdészeti területet körülvevő nagy rét tűzfalként szolgál a szavannatüzek terjedésének lassítására. Itt legelnek az üszők, akik szigorú tekintetükkel gondosan ügyelnek a helyi lakosok biztonságára is.
A felmérés szerint a válaszadók 77 százaléka a hagyományos tévézést részesíti előnyben, emellett 44 százalékuk a streamingszolgáltatók műsorait is figyelemmel követi. A hagyományos televíziózást a nők jobban kedvelik (81 százalék), a streamingszolgáltatók pedig inkább a férfiak között népszerűek, ezen csoport közel fele használja, míg a nőknek csupán harmada. Magyar televízió 1. A streaming a 18-24 évesek között a legnépszerűbb, míg a televíziózás a 60 feletti korosztályban 90 százalékos aránnyal szerepel - írja az MTI. A trendek szerint a valós idejű televíziózás szerepe egyre inkább csökken: ma már csupán minden harmadik válaszadó nézi meg mindig adásidőben a kiválasztott műsort, 63 százalékuk, ha úgy adódik élőben, de inkább visszajátszva néz meg egy-egy adást. A felmérésből kiderült az is, hogy a filmek és sorozatok a legnépszerűbbek: 78 százalékkal vezetnek a filmek és a sorozatok, a második helyen a természet- és dokumentumfilmek állnak, az emberek 67 százaléka néz ilyen jellegű műsorokat rendszeresen.
Bár a dízelautók szennyezésének problémája a Volkswagen botrányának köszönhetően egy csapásra híressé vált, az Európai Unió célkitűzéseinek teljesítése korántsem lesz ilyen gyors. Ebben a folyamatban lehet a gyártók, a beszállítók és a döntéshozók segítségére a 48 voltos technológia. A Volvo - mely korábban már bejelentette, 2019-től csak elektromos meghajtást fejleszt - egyenesen úgy véli, a 48 voltos technológiával megspékelt benzinmotorok a dízelek alternatívái lehetnek. A svédek után a PSA hozzáállása is megváltozott, hiszen a franciák korábban nem látták szükségesnek a 48 voltos hibrideket, most viszont a dízelautók eladásainak vártnál gyorsabb visszaesése miatt máris a modellpalettára való beemelésüket fontolgatják. De miért jobb a 48 volt? A hagyományos autók 12 voltos elektródáinak megnégyszerezésével az indítómotor több energiát ad a hajtásláncnak, amit ha kiegészítenek a belsőégésű motorral, az autógyártók anélkül tervezhetik át a benzines modelleket hibridekké, hogy a járművek szerkezetét és a gyári szerelési folyamatokat komolyabban át kelljen alakítani.
Az integrált inverterrel felszerelt elektromos motort a Continental nürnbergi gyárában állítják elő. A Continental mérnökei a Renault-val karöltve 2013-óta dolgoztak a hibrid meghajtás kifejlesztésén. A gyártást sikerült olyannyira költséghatékonnyá tenniük, hogy vonzó lehetőséggé vált a közepes kategóriájú autók számára is. A megoldás kulcsa az alacsony feszültségű hibrid technológia, amely 48 volton működik. Ez ellentétben áll az ennél jóval drágább, jellemzően hibrid autókban alkalmazott magas feszültségű rendszerekkel, amelyek valahol 300 és 400 volt között működnek. A Renault ezzel a 48 voltos, ún. "lágy" hibrid (Mild-hybrid) megoldással 100 km-en 3, 5 literes kombinált dízel üzemanyag-fogyasztást célozta meg. Emellett célul tűzte ki azt is, hogy az új Scénic CO 2 kibocsátását 92 gramm per kilométerre vigye le, amely a jármű kategóriájában a legutóbbi meghatározott CO 2 célérték. Ez lehetséges is, hiszen az elektromos motor, amely generátorként is működik, a fékenergia nagy részét képes átalakítani elektromossággá, amelyet átmenetileg egy kisméretű akkumulátorban tárol.
| 2018. 12. 15 06:02 Dinamikusan vagy hatékonyan vezessünk? Többet nem kell feltennünk magunknak a kérdést, mivel a FEV vállalatcsoport és az autóipari alkatrészbeszállító SEG közösen fejlesztett A48V koncepció autója már mindkettőt egyszerre tudja biztosítani. Az SEG Automotive energia-visszatápláló BRM rendszerével működő, 48 Voltos lágyhibrid autóban a vezetés nem csak élvezetesebb, de takarékosabb is. A 48 Voltos lágyhibrid meghajtás segítségével jelentősen javítható a hagyományos meghajtási rendszerek hatékonysága. Mindössze a hagyományos 12 Voltos generátort kell egy erős, 48 Voltos indítógenerátorral, azaz az SEG Automotive által gyártott BRM berendezéssel helyettesíteni. Ehhez csak kisebb és relatíve alacsony költségigényű átalakításra van szükség. A 48 Voltos BRM olyan hibrid funkciókat kínál, mint például fékenergia-visszatáplálás, elektromos nyomaték rásegítés, terhelési pont optimalizálás, és rendkívül gyors start-stop motorindítások. Emellett a nagyobb elektromos kapacitás nagyobb áramfelvételű fogyasztók vagy biztonsági berendezések használatát is lehetővé teszi.
| 2017. 10. 03 15:30 Nincs szükség irdatlan fejlesztésekre, nem kell átszabni a gyártósorokat, mégis jelentős üzemanyag-felhasználási hatékonyságnövekedés érhető el vele: nem csoda, hogy egyre több gyártó erősít a lágy hibridekkel, melyek hidat képezhetnek a belsőégésű- és elektromos motorok között. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése és az üzemanyag-hatékony dízelmotorok csökkenő eladásai érdekében a Frankfurti Autószalonon több gyártó is rávilágított arra, hogy az elektromos autók valószínűleg túl lassan terjednek el ahhoz, hogy egyedül oldják meg az említett problémákat. Még szerencse, hogy jónéhány beszállító, például a Valeo és a Delphi máris megoldást kínáltak a megfizethető 48 voltos hibrid autók formájában. Ezek a hibridek anélkül biztosítanak plusz villamos energiát a benzines modellekhez, hogy azokat költségesen újra kelljen tervezni. Alkalmazásukat egyre több gyártó kezdi meg, például a Volkswagen, a PSA, a Mercedes-Benz vagy a Volvo. Elemzők szerint a dízel hanyatlása teremtette meg a lehetőséget a tömeges elektrifikációra.
Az új kompakt SUV gyártása 2018. júniusában kezdődik, az európai piacra történő bevezetése nyáron indul. Az új Tucson tervezése és gyártása Európában történt, hogy megfeleljen a legmagasabb minőségi előírásoknak. A korszerűsített hajtáslánc-portfólión felül minden Tucson-motor megfelel az új, Euro 6d Temp kibocsátási szabvány határértékeinek. Az új Tucson egyúttal jelentős tervezési frissítést, szélesebb körű fejlett technológiát és kényelmi szolgáltatásokat kínál, ezzel folytatva a modell sikertörténetét a régióban, miután 2016-ban és 2017-ben is ez volt a Hyundai legjobban fogyó modellje Európában. "A legjobban fogyó modellünkhöz kifejlesztett, új, lágy-hibrid hajtáslánc rendszerünkkel tovább bővítjük a vállalat villamosítási stratégiáját, hogy a tiszta technológiákat még több ügyfél számára elérhetővé tegyük" - mondja Andreas-Christoph Hofmann, a Hyundai Motor Europe Marketingért és Termékekért felelős alelnöke. "Annak érdekében, hogy következetesen folytathassuk ezt az utat, a rendkívül hatékony rendszert, fejlesztőink az Európai Műszaki Központunkban fejlesztették ki.