A versenycsúcsot a Józsa Márton kormányozta Fifty-Fifty, egy kétárbócos, magyar fejlesztésű katamarán tartja, amely 2014-ben 7 óra 13 perc 57 másodperc alatt ért célba. A legtöbbször, tizenháromszor Litkey Farkas nyerte meg Kékszalagot.
A Kékszalag története A versenyt először 1934-ben írta ki a balatonfüredi Hungária Yacht Club. Elképzelésük lényege az volt, hogy a Balaton Kék Szalagját bármely vitorlás elnyerhesse, amely a kiírt távon, az óramutató járásának megfelelően a leggyorsabban körbehajózza a tavat. 1942-ig a versenyre kétévente került sor, ezután a háború miatt kimaradt néhány esztendő, s a hagyomány 1947-ben éledt újra. A verseny egyre népszerűbb lett, s 1955-ben a Nemere II. nevű 75-ös cirkáló 10 óra 40 perc alatt teljesítette a távot. Ezt a fantasztikus rekordot csak 57 évvel később, 2012-ben sikerült megdöntenie egy hightech anyagokból készült katamaránnak! 2001 óta a versenyt már évente rendezik meg, s Európa legnagyobb tókerülő versenye lett, amelyen hatszáz vagy több hajó is elindul. A teljes történet elolvasása. Kékszalag vitorlásverseny. Rekordok, hajók, kormányosok Az első, 1934-es Kékszalag győztese a Rabonbán nevű 30-as cirkáló lett, amely 21 hajó között ért elsőnek célba. Kormányosa Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség elnökeként is támogatta a verseny létrejöttét.
A Magyar Vitorlás Szövetség már készített egy "kötelező olvasmányt" az 54. Kékszalag Raiffeisen Nagídíjon indulók számára, a legfontosabb információkkal, egyben felsorolta a kötelező és javasolt kellékeket, valamint azt is, hogy hogyan érdemes kinéznie a kékszalagos hajó "éléskamrájának". A verseny közeledtével azonban nem árt átismételni, milyen elemózsia- és italkészlettel tanácsos nekivágni a légvonalban több mint 150 kilométeres távnak. Elég hosszú tud lenni a Kékszalag, a limitidő 48 óra, ezért érdemes ételről és italról gondoskodni. A legénység minden tagja vigyen elegendő italt és ételt. A nap fotója: Kékszalag vitrolásverseny a Balatonon - Librarius.hu. Lehetőleg ásványvizet és olyan ételeket, amelyek nem terhelik meg a szervezetet. A rendszeresen versenyzők tapasztalatai szerint a legénység minden tagjára számoljunk kétnapi adagot, azaz minimum 5-6 liter italt (vizet), legrosszabb esetben is megmarad és akkor később majd elfogy. A verseny rendezője, a Magyar Vitorlás Szövetség qzt javasolja, ételek tekintetében a szendvics, gyümölcs, zöldség kombó a legjobb megoldás.
2021. július 22 – 24. Hatszáz hajó körüli mezőnyével és légvonalban nagyjából 160 kilométeres versenytávjával ez a regatta nagyon különbözik minden más versenytől, Az 53. Kékszalag a megszokott útvonalon halad, azaz a Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred távot kell 48 óra alatt teljesítenie a versenyzőknek. Rajt: 2020. július 22. csütörtök 09. 00 óra Balatonfüred, a móló előtti vízterület A Kékszalag a Balaton és a vitorlázás legnagyobb ünnepe, a Magyar Vitorlás Szövetség legnagyobb eseménye. A Kékszalag maga a balatoni vitorlázás. Egyesíti annak legnemesebb hagyományait, és versenylehetőséget nyújt a legmodernebb technológiával felszerelt hajóknak. Résztvevői egyszerre küzdenek meg az ellenfelekkel és az elemek kihívásaival, két napon át egyszerre teszi próbára a vitorlázni tudást, a kitartást és az akaraterőt. A Kékszalag a Balaton és a vitorlázás legkiemelkedőbb ünnepe, a Magyar Vitorlás Szövetség legnagyobb eseménye. Miért Kék? Kékszalag vitorlásverseny. Valamikor a tengerek leggyorsabb vitorlása viselhette árbócán a kék szalagot, s ezt a tradíciót később átvették a gőzösök is.
Majkáék riasztották a rokonokat 5 tévhit a probiotikumokról, amit sürgősen felejts el! Láncfűrésszel fenyegettek egy fesztiválozót Zamárdiban a Balaton Sound idején – VIDEÓ! Mit egyél és igyál a kánikulában? – segít a dietetikus 255 millióért egy mesekastély a Balatonnál
2022. március 31. Közös kiállítást készít Erzsébet királynéról a Gödöllői Királyi Kastély és a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont; az időszaki tárlat május 25-én nyílik és egy éven át tart - hangzott el a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a helyszínen szerdán. Fotó: Facebook Fekete-Dombi Ildikó, az Almásy-kastélyt működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az állandó kiállítás mellett rendszeresen kínálnak programokat, új, időszaki kiállításokat a városban élők és a Gyulára érkező turisták számára. Az Útközben Erzsébet királynéval munkacímű kiállítás az időszaki kiállítótér négy termében négy fő témát jár körül: Sissi utazásait, a sporthoz való kapcsolatát, a szépségét és azt, hogyan alakult ki körülötte a mai napig tartó kultusz. Fekete-Dombi Ildikó elmondta, a kiállításba belecsempészik a rájuk jellemző interaktív elemeket, ám erről egyelőre nem kívánt több részletet elárulni. Sissi-kiállítással várják az érdeklődőket az Almásy-kastélyban. Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője elmondta, a tárlat nemcsak térben, hanem időben is körbejárja a "magyarok királynéja" utazásait, egyúttal egy belső utazás is lesz.
Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911 -ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. 1920 -tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A második világháború után a szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták. 1944 -ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött. A felújítási munkák 1985 -ben kezdődtek. A kastélyt 1990 -ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást 1994-től a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta.
[3] Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is. 2021. február 1-től kormánydöntés alapján a kastély a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrehozásakor gyakorlatilag magánkézbe kerül. [4] Lovarda Szerkesztés Kilátás a Felső kertből a palota nyugati homlokzatára A barokk kastély lovardája 1743 körül épült. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a Sörpincével. Erzsébet királyné kívánságára kb. 1877-ben átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek. A kastély lovardája Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben. Műlovarnők, cirkuszi lovasok tanították a királyi felséget mutatványokra, például, tűzkarikán átugratásra. De nemcsak a nevének megfelelő funkciót látta el a tér, Horthy Miklós kormányzó többször adott engedélyt különböző rendezvények, bálok megtartására itt. A königgrätzi csata után tábori kórháznak, a második világháborút követően (1945–1991) pedig a szovjet laktanyához tartozott ez az épületrész.