Az alkoholtilalom ideje alatt Kohn és Grün sunyiban alkohollal kereskednek. Kohn lebukik, és két évre ítélik. Szabadulása után hazamegy és látja, hogy Grün háza előtt hosszú sor kígyózik. Az emberek egyenként bemennek és egy üveg whiskyvel jönnek ki. Kohn este átmegy Grünhöz és kérdezi tőle: - Mondd csak Grün, szabad már alkoholt eladni? Kohn és Grün | Csubakka.hu. Megszüntették a tilalmat? - Dehogy is szüntették meg, még mindig tilos. - Hát akkor te hogy mersz alkoholt árusítani? - De kedves Kohn, én nem árusítok alkoholt! - Ne viccelj már, hogyan magyarázod akkor meg, hogy az emberek sorba állnak a házad... (Katt a folytatásért! )
Az eseményekről akkor még a sajtó is beszámolt, de a későbbiekben már nem. Egy Kispesten, az MTK győzelmével megtartott mérkőzés után a vesztes csapat szurkolói antiszemita és becsületsértő kifejezéseket zúdítottak a kék-fehér mezes játékosokra, majd a lefújás után kövekkel támadtak rájuk és a játékvezetőkre. A randalírozók ezután az utcán összecsaptak a kivezényelt rendőrséggel, amely csak riadóautók bevetésével és riasztólövésekkel tudta helyreállítani a rendet. Csepelen ugyanez történt, és ekkor a hatóságok úgy döntöttek, hogy "a karhatalmat a jövőben civil ruhás rendőrökkel (nagyobb meccseken 300-400, kisebbeken 100-150) erősítik meg a "nyilas csőcselék" féken tartására". Szolnokon 1946 november 17-én a hazai "B-közép" hangos zsidózással és kőzáporral fogadta a vendégcsapat játékosait, és ezt kiabálta "Szolnoki fiúk! Rúgjátok le a büdös zsidókat! Nyírjátok ki őket! Itt vannak a pesti zsidó feketézők! Kohn és grunge. Nem engedjük haza őket! " Ezután a Baloldali Blokk pártjai közleményt adtak ki, amelyben elsősorban az MTK szurkolóit tették felelőssé az eseményekért.
Leslie Mandoki és megfeszült körkérdés, félrefordított Heisler és sértődős Konok, iraki keresztények, illetve járvány és migráció. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn-cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Kultúra, történelem Exkluzív interjút adott Leslie Mandoki a Neokohn főszerkesztőjének, Megyeri A. Jonatánnak. A világhírű zenész beszél arról, hogy miként látja a zsidók helyzetét Németországban és Magyarországon, mit gondol a migrációs válságról, milyen emlékei vannak a jeruzsálemi Eurovíziós dalfesztiválról, miről beszélgetett Kertész Imrével és hogy tudja-e, hogy egy dala jiddis nyelven lett sláger az világ ortodox zsidó közösségeiben. Amikor 1945-ben véget ért a második világháború, a győztes, de szörnyű veszteségeket szenvedett Szovjetunió vezetése még nem tudta pontosan, milyen formában érvényesíti befolyását a megszállása alá került kelet-európai országokban. Kohn és Grün megy a sivatagban: « Viccek • KecskeFészek. Erről is szól Pelle János történész, lapunk rendszeres szerzőjének cikke. Magyar-zsidó közélet Folytatódott nagy érdeklődést kiváltó körkérdés-sorozatunk a Mazsihiszt megrázó szexbotrányok kapcsán.
Ez csakis saját pillanatnyi mérlegelésüktől függ, és ha kell, akár dafke is döntés születik egy adott ügyben. De vajon tudjuk, hogy végül is mekkora a tényleges társadalmi támogatottsága vagy elutasítottsága a vasárnapi boltzárnak? Nem. Látjuk az első újra nyitva tartó vasárnap után, hogy semmilyen vasárnapi roham nem volt a boltoknál, sőt? Igen. Lehet tehát, hogy gond nélkül megszokta volna a magyar társadalom, hogy ugyanúgy mint Ausztriában, szombaton 14 óra után mindenki leteszi fogyasztói mivoltát és más társadalmi szerepeire koncentrál? Nagy valószínűséggel igen. Kohn és gran hotel. Kibírta volna a magyar nemzetgazdaság ezt az átalakulást? Egy év mérlege alapján látjuk, hogy igen. De akkor miért a meghátrálás? A harmadik tanulság miatt! A népszavazás ügye Azért, mert a vasárnapi nyitva tartásról szóló népszavazás ügyét már nem lehetett feltartóztatni. Mindaz, ami a Nemzeti Választási Iroda és az ellenzéki kérdésbenyújtások kapcsán történt, az világosan megmutatta, hogy a végrehajtó hatalom gyarmatosította ezt a tőle elvileg független demokratikus intézményt.
Mi lesz velem? - Hát ilyet! - fakad ki Kohn - Én itt haldoklok, te pedig találós kérdéseket teszel fel nekem. A férj hirtelen betoppan, arca sugárzik, kezek a magasban: - Asszony, elő a bőröndökkel, nyertem 5 millió dollárt! A feleség majd elájul az örömtől: - És... és... és hova megyünk? - Félreértetted! Csak te mész, de azonnal!
Eközben pedig vallanak a viccek és a névtelen vagy nevesített megszólalók, közvetlenül vagy közvetve arról is, hogy mit jelent zsidónak, magyar zsidónak, Bethlen téri magyar zsidónak, visszatérőnek, betérőnek lenni. Előkerül a második világháborús népirtás ugyanúgy, mint az abszolút kisebbségi léttel való megbirkózás (magyar és zsidó), és az is, hogy mit jelent ortodox, reform vagy neológ nézeteket valló zsidónak lenni. Egészen biztosan mást jelent a kötet egy zsidónak, a Bethlen téri közösség tagjainak és egy kívülálló számára is, az viszont biztos, hogy a legtöbbet az utolsó csoport tagjai tanulhatják belőle. HÍRHATÁR ONLINE - Kohn és Grün, mint a fideszes médiabirodalom fagylaltosai. Viccek, szólások, melyeket mindenki, vagy csak az adott közösség tagjai értenek meg, egyaránt olvashatók a kötetben. Olvasmányos, érdekes tanulmány. Papp Richárd: Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény? (Nyitott Könyvműhely)
Nyitókép: iStockphoto
Nem telhet el április 11. a kedvenc verseink felidézése nélkül. A Funzine szerkesztőségében hagyománynak számít, hogy a József Attila születésnapja előtti napokban körlevélben megosztjuk egymással a szívünkhöz legközelebb álló verseket és versrészleteket. Ebből olvashattok most egy válogatást, de természetesen a ti kedvenceitekre is kíváncsiak vagyunk, osszátok meg velünk hozzászólás formájában! Juca Pilinszky János – Magamhoz (részlet) Légy hát, akár az állatok, oly nyersen szép és tiszta, bátran figyelj, mint ők figyelnek kegyetlen titkaikra. S egy éjjel, magad sem tudod, mint égig érő ének, feljönnek benned napjaid, a halhatatlan évek: az este nem lel senki rád, az este sírva, késve hiába járják pitvarod: csak én látlak. Vagy én se. Léna Kányádi Sándor: Álmodó Várost álmodtam ide én; fölraktam, itt van: az enyém. Utat álmodtam, kész az út; fürkészem: milyen messze fut? Kedvenc verseink - a költészet napjának alkalmából. Fényről álmodtam: fény ragyog. És álmodtam egy ablakot, ahonnan majd a végtelen tavaszi eget nézhetem. Megvan végre az ablakom, van szobám, ahol lakhatom, van alázatos szőnyegem, naponta többször ehetem.
Nem elég fellobogni, de mindig égni kell! És nem elég csak égni: fagyot is bírjon el, ki acél akar lenni, suhogni élivel. (... )" Dörök Vanda: A lüktető ritmika, a társadalomkritika és a látomás mágikus kántálása hátborzongató. Babits Mihály: Fekete ország "Fekete ég és fekete tenger, Fekete fák és fekete ház, Fekete állat, fekete ember, Fekete öröm, fekete gyász, Fekete érc és fekete kő és Fekete föld és fekete fák, Fekete férfi, fekete nő és Fekete, fekete, fekete világ. Költészet Napja | Aranyosi Ervin versei. )" Pechál Péter: Nagyon jól megfogalmazza az eszmét, amit nagyon sokszor annyira elferdítenek. Még édesanyám mutatta nekem ezt a verset fiatal koromban, és úgy gondolom, hogy nagy hatással volt rám és az értékrendemre. Heltai Jenő: Szabadság "Tudd meg: szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít, Se rang, se kincs nem veszteget meg, Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, A látszatot lenézi, meg nem óvja, Nincs letagadni, titkolni valója. )" Kékesi Laura: Ez a vers emlékeztet minket a valódi belső értékeinkre, a gyökereinkre, egy olyan szar, fos, képmutató világban, amiben amúgy megőrülnék, ha nem lenne hova nyúlnom.
Talán mindez túlzás, hiszen Zsille Gábor a Versmaraton on is azt hangsúlyozta, hogy az antológia versei a szakmai minőség alapján lettek kiválasztva, szó sincs politikai hovatartozástól. Persze szomorú, hogy ezt az MTVA-feliratokkal körülhatárolt kis színpadon tényleg ki kell hangsúlyozni. És még így sem lehetünk biztosak abban, hogy igaz. Az eseményre körülbelül 16 óra 25 perckor érkeztem meg. Azt érdemes tudni, hogy óránként váltakoztak a beszélgetés moderátorai, akik mindig öt-öt költővel beszélgettek. Az antológia száz szerzőjéből ötvennyolc jött el az eseményre és olvasott fel. Költészet napja verse of the day. Megérkezésemkor a hét-nyolc soros kis nézőtér eléggé foghíjas volt. A színpadon hat ember üldögélt kényelmes fotelekben: Mezey Katalin, Miklya Zsolt, Payer Imre, Péntek Imre, Serfőző Simon, és a moderátor, Beslin Anita. A nézők zöme a nyugdíjas korosztályból tevődött össze, kicsivel később egy-két fiatal is megjelent. Sajnos néhány perc után rá kellett jöjjek, hogy Beslin Anita moderátornak, az MTVA szerkesztő-műsorvezetőjének finoman szólva mézes-mázos és affektáló, mímelten grimaszoló stílusa, töretlen lelkesedése, semmitmondó hozzászólásai és nyilvánvaló hozzá nem értése hamarosan azt fogja elérni nálam, hogy ne maradjak sokáig a rendezvényen (végül maradtam, mert a következő, 17 órás blokkban már más volt a moderátor).
Tovább: A magyar költészet 30 legszebb verse Még több versr
Mi kell még – kérdik –, nem elég? Örülök persze – szólanék, de csak a fejem ingatom. Állok némán – és álmodom. Dolli Fodor Ákos: Akupunktura ki nem vigasztal meg, mikor megbántottad, az nem is szeret. Timi Kaffka Margit: Petike jár (részlet) Két harcsaszájú, picike jószág, Butácska, édes gyerektopán, Tétova, együgyű, – tündéri nesszel Most tipeg átal egy ócska szobán. – Ébred a szívem játékos kedve, Elborít hófehér virágeső. – Amikor látom a kacagásom Hangosan, édesen csapkod elő. Sok régi holmin, szürke íráson Úgy fut, iramlik száz furcsa sugár, S én ennek is, annak is kiáltani vágyom: – Tip-top! Megindult. Petike jár! Cinti Pilinszky János: Verés Most elviselhető. Most másra gondolok. Most semmi sincs. Most én vagyok. Költészet napja versek. Most minden van. Most tűrhetetlen. Most pedig, most és egyedűl, itt és most, végképp egyedűl csak te meg én. Orsi Kányádi Sándor: A folyók között (részlet) fehér pillangók függönye öleli körül a tüzet vízesés morajlik ide mint egy mennyei ütközet halni készülő öregek arcáról ismert nyugalom simítja végig a vizet s megérinti a homlokom elülről kéne kezdenünk de semmit sem felejteni abból mi megtörtént velünk s élni élni az édeni bűntelenségű elemek társaként örök életet Évi Schrenk Éva: Intés Csak a tartalommal telt idő, mi számít.
Herczeg Zsuzsanna: Elgondolkodtató, megható és tökéletesen leírja az emberi természetet. Füle Lajos: Futás "Fut az ISTEN az ember után, mert mindent lát és szánja nagyon, guruló szívét csakhogy elérje, hogy fut utána, hull bele vére! (... )" Jónás Zsófi: Mert ő még szakítani is stílusosan tudott. Ady Endre: Elbocsátó szép üzenet ""(... ) Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlõtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. )" Sallay Wanda: Fogalmam sincs. A költészet napjára: a meggyilkolt versek emlékezete | Mazsihisz. A ritmusa, a szavak, a képek, az illatok. Az életérzés miatt talán. Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez "Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál. "