Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról by Pinkóczi Kornél
A 2. egység (23-44. versszak) a "mert" kötőszóval kezdődik, jelezve, hogy innen indul az eddig leírtak indoklása. A beszélő E/2. személyre vált, ami jelzi, hogy a zsarnokság az egyénben is elbújik, mindannyiunkban jelen van. Nem általános, személytelen dolog, és nem csupán társadalmi szinten jelentkezik, hanem az egyén szintjén is, a legszemélyesebb életünkben, hiszen könyörtelenül behatol a privát szféránkba is és megszabja a sorsunk menetét. Illyés gyula egy monday a zsarnokságról . A vers alapjelentése, üzenete a következő: ahol zsarnokság van, ott a zsarnokság nemcsak a hatalom közvetlen eszközeiben mutatkozik meg, hanem mindenben és mindenkiben, mert a zsarnokság szellemisége mindent és mindenkit áthat, akár akarja, akár nem. hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban; belőled bűzlik, árad, magad is zsarnokság vagy; A költő döbbenetes megállapításokat sorol, az ember már azt kérdezi magától, hogy vajon mi jöhet még. Némi költői túlzás is van ebben: úgy gondolhatnánk, hogy ilyen fokú zsarnokság nem létezik – nos, a 20. század diktatúrái, ha nem is jutottak el erre a szintre, de törekedtek rá.
Az igazi költői túlzás nem ez, hanem a megváltoztathatatlanság fikciója: az, hogy a zsarnokságnak lehetetlen ellenállni. A vers egy olyan jelen időben "játszódik", amely totálissá van növesztve és minden változás ki van belőle zárva. Illyés egy teljesen zárt világot teremt meg, amelyben nincs történelmi dinamizmus, nincs fejlődés, és még maga a zsarnokságellenes mű is a rendszer foglya: mert ahol zsarnokság van, minden hiában, a dal is, az ilyen hű, akármilyen mű, mert ott áll eleve sírodnál, õ mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál. A végkimerülésszerűen elhalkuló zárlat után halálos csend érezhető. Az is feltűnő, hogy hiányzik a jövő idő: a diktatúrában nincs jövő. Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról - diakszogalanta.qwqw.hu. Aki élt zsarnoki korban, az nem törölheti ki az életéből ezt a szakaszt akkor sem, ha a diktatúra megbukik, ha a zsarnokság átmeneti állapotnak bizonyul. Az Egy mondat a zsarnokságról verselése nem követ hagyományos versformákat. Illyés jól ismerte az avantgárd stílusirányzatokat, amelyek kedvelték a szabadverset. Az ő műve is szabadvers, változó hosszúságú, 5-8 szótagos, rövid sorokból és változó terjedelmű versszakokból áll.
Verseiben, drámáiban is a nemzeti függetlenség ügyét és a valódi demokráciát szorgalmazta. A sokat támadott Szabó Lőrinc és Németh László mellett is kiállt. Műveit a hatalom erősen megrostálta, és nagy késéssel engedte bemutatni a színházakban. Illyés gyula egy mondat a zsarnokságról vers. Rendszeresen emlékeztették rá, hogy mit várnak tőle, ennek ellenére irodalmi tekintélye vitathatatlan volt, a hatvanas évek második felétől már egyöntetű tisztelet övezte a szellemi életben. Az Egy mondat a zsarnokságról konkrétan a bolsevik diktatúra ellen íródott, de ennél egyetemesebb jelentésű: a költő általánosságban mindenfajta diktatúra ellen tiltakozik. Hiszen a zsarnokság minden korban és minden változatában emberellenes. A vers tükrözi Illyés jogos indulatát, véleményét a totalitárius rendszerekről. Egy mondat a zsarnokságról Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében, nemcsak a bíró hűvös ítéletében: bűnös!