Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik ilyen hosszú távon, és 2030-ra a megújulóenergia-források 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül. Figyelmeztet az ENSZ Az emberi tevékenység következtében a fajok tömegesen pusztulnak ki – számol be a május 6-án nyilvánosságra hozott, a biológiai sokféleségről szóló legfrissebb ENSZ-jelentés. Ez rögzíti, hogy onnali intézkedések kellenek a természetes élőhelyek, mint az óceánok és az erdők világszintű védelme érdekében, de ezen túl gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben és a fogyasztásban, sőt az étrendünkben is. Az IPBES-jelentés az étkezési szokások megváltoztatására is felszólít: a hús- és tejtermék-fogyasztás csökkentésére és a növényi alapú étrendre való átállásra.
Magyarország is benyújtotta az Európai Bizottság felé a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetét A NEKT azon túl, hogy EU előírás, alapvető nemzeti érdekünk. 2030-ra Magyarországon alacsony kibocsátású, energiahatékony gazdaságot kell létrehoznunk. Ezt a folyamatot hivatott irányítani a NEKT és a mögötte levő energiastratégia. A klímavédelmi intézkedések, az energiabiztonság és az energiafüggetlenség összefüggenek. A megújuló energiaforrások bevezetése, az épületek hőszigetelése pozitívan kedvez többek között az éghajlatnak, javítja a benntartózkodók közérzetét és életminőségét. Így teremt az ipari energiahatékonyság korszerű és tartós lakó- és munkahelyeket, csökkentve ezzel az ország energiafüggőségét. A tervezet értékelésénél két fő szempontot vettek figyelembe; a célok ambiciózusságát és azok megvalósíthatóságát. 2030-ra 30%-kal kell csökkenteni a felhasználást uniós szinten, ebből Magyarország vállalta a 2005-ös érték teljesítését, ami 8%. Az épületállomány energetikai fejlesztéséről: Ami energiahatékonyság szempontjából hasznos: az épületállomány felújítása, illetve a lakosság fogyasztásának csökkentése.
Ezért a villamosenergia-ellátást egy biztonságosan rendelkezésre álló és a lehető legalacsonyabb árú energiahordozókra alapozott villamosenergia-mixre kell építeni. Az ellátásbiztonság szavatolásában és a villamosenergia-szektor dekarbonizációjában kulcsszerepet tölt be az atomenergia, a megújuló energia fokozódó térnyerése, valamint az európai villamosenergia-rendszerhez való kapcsolódás. Nemzeti célkitűzés a földgázpiaci ellátásbiztonság további növelése is, ami további útvonal- és forrásdiverzifikációval, valamint hatékonyabb gázfelhasználással érhető el. A villamosenergia-rendszer összeköttetésére vonatkozó uniós célszámot Magyarország már most jelentősen meghaladja, ezért a kormány nem tartja szükségesnek új, számszerűsített célkitűzés megfogalmazását. Ugyanakkor a határkeresztező kapacitások bővítése indokolt, mert a szomszédos országokkal összekötött energiahálózat javítja a hazai ellátás biztonságát – olvasható a tervezetben.
Valószínűsíthető, hogy a jövőben az új intézkedések végrehajtásával kétszer annyi energiát takarítunk majd meg, mint jelenleg. Számítások szerint 2015 és 2030 között a lakosság energiafelhasználása 20%-kal csökken, bár a központi árszabályozás (rezsicsökkentés) nehezíti a lakosok felelős hozzáállásának a kialakulását. Ami tény; viselkedésváltoztatással akár 20%-os energiamegtakarítást is elérhetünk lakó- és munkahelyeinken. Hőszigetelés szempontjából azonban nemcsak az energiamegtakarítást kell szem előtt tartanunk. Kellő mennyiségű és minőségű hőszigetelés helyes alkalmazásával számos egészségügyi problémától is megkímélhetjük magunkat; a penészedés/gombásodás súlyos következményekkel lehet egészségünkre. Nem megfelelő szigetelés alkalmazása esetén a fűtési költség többszörösére is nőhet, többek között erre kínál megoldást a RAVATHERM XPS zártcellás polisztirolhab hőszigetelés. Forrás:
Nemzeti célkitűzés a földgázpiaci ellátásbiztonság további növelése is, ami további útvonal- és forrásdiverzifikációval, valamint hatékonyabb gázfelhasználással érhető el. A villamosenergia-rendszer összeköttetésére vonatkozó uniós célszámot Magyarország már most jelentősen meghaladja, ezért a kormány nem tartja szükségesnek új, számszerűsített célkitűzés megfogalmazását. Ugyanakkor a határkeresztező kapacitások bővítése indokolt, mert a szomszédos országokkal összekötött energiahálózat javítja a hazai ellátás biztonságát, olvasható a tervezetben.