s a regnyek mellett radnak a novellk. A XVII. századi Bethlen Gábor példája is sugallhatta, erősíthette Móriczban azt az elképzelést, hogy az ún. történelmi osztály, az akkori uralkodó osztály tehetséges, jobbra hivatott embereitől lehet esetleg várni az ország felvirágzását. A '20-as években visszatért műveiben Mikszáth Kálmán jellegzetes témája, a dzsentri, de már egészen más megvilágításban. Más a Mikszáth-kori és más a Móricz-kori dzsentri. Ez utóbbi már sokkal szélesebb kategória: a birtokot szerzett hivatalnoktól a felemelkedő nagygazdáig s az apadt birtokú földesúrig sok mindenki beletartozik. Moricz zsigmond életrajza . A dzsentriregényei a "történelmi osztályból" való fokozatos és keserű kiábrándulásának egy-egy állomását jelzik, s bennük az ellenforradalmi országvezetés visszásságát, korruptságát, morális züllöttségét mutatta be. 1927-ben született meg az Úri muri. Ebben a regényben a dzsentri képtelen már megújulni, nem teremthet tündérkertet ebből az összezsugorodott kis országból. A cselekmény a milleneum nagy esztendejében (1896), az ezredéves Magyarország görögtüzes ünnepi évében játszódik, de az a kép, amelyet a társadalmi állapotokról fest az író, az 1920-as évekre is illik.
Az író rájön arra, hogy minden irodalomnál fontosabb az élet, és gazdagabb az élet, és minden dalnál és mesénél a daloló és mesélő: a szenvedő ember. Szatmári útjain érezte meg: minden mesénél fontosabb az élet, s a legkimeríthetetlenebb téma a szegénység mindaddig, míg teljesen meg nem szűnik. A szatmári utak jó részét már házasemberként járta Móricz: huszonhat éves korában, 1905. januárjában megházasodott. Felesége Halics Eugénia, Janka néven vonult be az irodalomtörténetbe, és több Móricz-regény alakjának ő lett a modellje. Mindenki ellenezte a rokonságból a házasságot, de a fiatal pár szerette egymást. Eleinte a szegénységen kívül nem is volt baj a házassággal. Móricz Zsigmond Életrajza / Leonardo Da Vinci Életrajza. A férj elhalmozta feleségét szeretetével, rajongásával, de a feleség is remek társnak bizonyult. Majd a boldog szerelem vívódó, marakodó ellenkezéssé változott, melynek a végén – huszonegy évi házasság után – Janka kettétört. Móricz meghódította műveivel az országot. Jankán sohasem volt hatalma. Felesége szembeszállva "a természet megszokott rendjével", húsz év után is az első pillanat szerelmét követelte.
1900-ban Pestre érkezik, ekkor még nagy volt a távolság Budapest és Debrecen szellemisége között, Debrecen még a múlton ábrándozott, Pesten pedig már valami jelentkezett a huszadik századból. Majd barátai és ismerősei "beszerkesztik" egy újsághoz. Az újsághoz kedvvel lépett, hiszen fényes nevek voltak a szerkesztőségben, a főmunkatársak között a legjobb írók, de őt magát tehetségtelennek tekintették. Szépirodalmi kísérletei olvasás nélkül dobták a papírkosárba. Éppen hogy megtűrték, beosztották segédnagyapának: válaszoljon a vidéki gyerekek leveleire, s tudósítson a tudós társaságnak üléseiről. 1903-ban népköltési útra indul Szatmár megyében, jó két hónapig tartott az első útja. Tíz faluban fordult meg, 764 dalt, 55 játékot, 52 köszöntőt, 49 találós mesét őrzött meg számunkra. Még ötször ment Szatmárba az elkövetkezendő években, s mégis, hatalmas gyűjtéséből egyetlen kötetet sem jelentetett meg. Dalt és mesét is egyre kevesebbet jegyzett, inkább a dalolók sorsára figyelt jobban. A népköltészeti gyűjtőút az írói felkészülés legfőbb iskolájává vált.