Czencz János Festőművész Emlékmúzeum Báta Vélemények - Jártál Már Itt? Olvass Véleményeket, Írj Értékelést!

Magnézium B6 Ginkgo
Hosszú évtizedekig Budapest volt az otthona, a második világháború bombázásai alkalmával tönkrement Százados úti műtermét felváltotta a haláláig otthont adó Báta községben berendezett műterme és lakása. Műveit számos bel és külföldi magángyűjtemény mellett múzeumok őrzik, a Magyar Galériában tizenegy alkotása van. Képei megtalálhatóak a szekszárdi megyei könyvtárban, a Wosinsky Mór Múzeumban, a soproni List Ferenc Múzeumban és más közintézményekben. Bővebb információk tevékenységéről: Czencz János Emlékmúzeum és Népművészeti Szoba. 7149 Báta, Fő u. 17. telefon: 06 74 490 – 704 Galéria

Czencz János Festőművész

Huszákné Czencz Marietta tojásfestő, Czencz János európai hírű festőművész lánya sok éve munkálkodik azon, hogy édesapja hagyatékát Emlékmúzeum formájában a nagyközönség számára bemutathatóvá tegye. A festőművész életművét áttekintő kiállítás mellett Czencz Marietta alkotásai is megtekinthetők a múzeumban. Tovább olvasom >> Nyitva tartás: H-P 14-17, Szo-V 10-17Előzetes bejelentkezéssel más időpontban isKiállításokCzencz János festőművész hagyatékaCzencz János 1885. szeptember 2-án született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1907-1912 között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedűs László és Zempléni Tivadar volt. 1908-ban már kiállított a Műcsarnokban, 1913-ban pedig a Műcsarnok téli tárlatán a Tükör előtt című képével elnyerte a Halmos Izidor pályadíjat. 1918-ban a Fekvő akt című képéért Rudits-díjat kapott. 1920-ban a Marcellina című képéért megszavazták részére a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1921-ben pedig Benkő-díjat kapott. Huszákné Czencz Marietta tojásfestő műhelye és kiállításaA hímestojás készítése általában a következő módon történik: elsőként a rajzokat méhviasszal a tojásra írjuk - batikolt eljárással, majd különböző festéklevekben megfürdetjük a tojást; a végén pedig, a méhviasz letörlésével előjönnek a színek és a minták.

Czencz János Festőművész Emlékmúzeum Báta Vélemények - Jártál Már Itt? Olvass Véleményeket, Írj Értékelést!

A Czencz János képeit nem lehet az első pillantásra megszeretni, ahhoz hosszabb barátkozás kell, mert itt nem futó viszony készül a kép és szemlélő között, hanem egy életre szóló vonzalom. Aki egyszer vette magának a fáradtságot, hogy elmélyedjen képei szemlélésében, az annyi gazdagságát fogja megérezni a színek költőjének, oly sok festői mondanivalóra talál majd és jön egy pillanat, mikor meg fogja érezni, hogy a színfoltok tüzes harca fölött biztosan uralkodik, egy felsőbb akarat, egy céltudatos karmester, aki rendet visz és harmóniát teremt a színakkordok látszólagosan önkényeskedő szárnyalásába. Egy forró számum vihara süvít a Czencz János képein, de ez a vihar nem színpadi kulisszák mögül tör elő, hanem a lélekből. Ezért van képeiben mindig tartalom és egység, az érzések gazdag felhullámzása és a teremtő lélek rendje. Vannak, akiknek talán első pillantásra erotikusak a Czencz János aktképei. Talán éppen azért, mert ő nem egy jól fésült zseni, nem manikűrözött oroszlán, hanem százszázalékos művész, aki az életet nem édesvizesen adja, hanem a maga teljességében.

Czencz János (1885-1960) Festőművész Kiállítása A Magyarok Házában &Ndash; Kultúra.Hu

A művészet győztes jövőjébe vetett erős hite legyőzte a fáradalmait. – Dr. Mészáros Gyula "Czencz János festőművész nevével és műveivel a század elejétől kezdődően találkozunk a legnagyobb budapesti kiállítások katalógusában, szerepel a fontos lexikonokban: Művészeti Lexikon (Éber), Budapest 1933; Bénézit: Dictionnaire critique documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs, Paris 1949-1950; Művészeti Lexikon, Budapest, 1965, stb. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának archívumában óriási cikk-anyag gyűlt össze Czencz János neve mellett. 1885. szeptember 2-án született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1907 – 1912. között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedűs László, Zempléni Tivadar volt. 1908-ban már kiállított a Műcsarnokban, 1913-ban pedig a Műcsarnok téli tárlatán a "Tükör előtt" című képével elnyerte a Halmos Izidor pályadíjat. 1918-ban "Fekvő akt" című képéért Rudits-díjat kapott. A Tanácsköztársaság idején – mint ahogy Kós Lajos: A Tanácsköztársaság képzőművészeti kultúrája című művében (Budapest, 1959) írja, – a gödöllői volt királyi kastély művésztelep céljaira való átengedését Czencz János is kérte.
Hétvégi kikapcsolódás a Bakonyban. Pihenés, szállás és aktív programok az egész családnak. Bakonyi Apartmanház, Eplény, Tel. : (88) 453-122, (70) 312-2091 (x)

1920-ban "Marcella" című képéért megszavazták részére a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1921-ben Benkő díjat kapott. Az 1928-ban Fiuméban rendezett nemzetközi kiállításon a közönség szavazata alapján elnyerte a Medaglia Commemorativa bronz érmet, 1934-ben pedig Balló Ede díjjal jutalmazták. 1935-ben zsűri-mentességet kapott. A sok, országos kiállításon való szereplése mellett sor került egyéni kiállításaira is Pécsett (1925, 1959), Szombathelyen (1927), Budapesten (1929, 1935, 1936), Szekszárdon (1955, 1968, 1986), hogy csak néhányat említsünk. Hosszú évtizedekig Budapesten volt az otthona, a régi katalógusok név- és címjegyzékének jóvoltából ismerjük is e címeket (Peterdy u. 39., Százados úti művésztelep 22. ). A második világháború bombázásai alkalmával tönkrement Százados úti műtermét felváltotta a haláláig otthont adó Báta községben berendezett műterme és lakása. 1960-ban halt meg Szekszárdon, ahol az Alsóvárosi temetőben nyughelyét a Pásztor János szobrászművész alkotta síremlék jelzi.