A bér módosítása során pedig már értékelhetőek az egyenlő feltételek mellett munkát végző munkavállalók munkájának minőségében és mennyiségében jelentkező eltérések is. Így jogszerű, ha az egyidőben munkaviszonyba lépő, azonos tapasztalattal bíró munkavállalók közül csak annak a bére kerül megemelésre, akire több és nehezebb feladatot is tud bízni vezetője. A fentiek alapján látható, hogy a munkabérben való különbségtétel számos indok alapján lehetséges jogszerűen, nem elvárt, hogy a munkavállalóknak forintra azonos bérük legyen. Ugyanakkor az követelmény, hogy az egyenlő bánásmód ne sérüljön, így például, ha az azonos munkakörre, azonos végzettséggel újonnan felvett munkavállalók közül a nőknek alacsonyabb a bére, mint a férfiaknak, és a különbségtétel nem indokolható a fentiek alapján meghatározott különbségekkel, az egyenlő bánásmód sérül. Úgyszintén az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik például, ha valaki a bőrszíne miatt kap kisebb munkabért, még akkor is, ha ezzel a munkabérrel egyébként elégedett lenne, tekintettel arra, hogy éppen bőrszíne miatt nehezebb elhelyezkednie a szakmájában.
A törvény az általános szabályok mellett külön fejezetben foglalkozik a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az egészségügyi ellátás, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény hatálya [ szerkesztés] A törvény az állami szerveket és más közfeladatot ellátó szervezeteket arra kötelezi, hogy minden jogviszonyuk tekintetében megtartsák az egyenlő bánásmód követelményét. A nem állami szereplők számára a törvény csak bizonyos jogviszonyok esetében írja elő a követelmény megtartását, így a foglalkoztatási jogviszonyokban, szolgáltatás nyújtása vagy áru forgalmazása esetén, állami támogatás felhasználásával végzett tevékenység esetén, illetve azok számára, akik előre meg nem határozott személyek számára tesznek ajánlatot szerződés kötésére. Védett csoportok [ szerkesztés] A törvény 19 védett tulajdonságot sorol fel, az Alaptörvényben említetteken kívül többek között külön nevesíti a szexuális irányultságot, a nemi identitást, az életkort, és a fogyatékosságot.
A munka trvnyknyve bemutatsa, elemzse Véradás munkaidőben? - Változik az Mt. 2013 – BLOG | RSM Hungary Egyenlő bánásmód elve - - Jogászvilág A jelenlegi Munka Törvénykönyvében hogyan érvényesül az "egyenlő... Egyenlő bánásmód a munkajogban - Jogászvilág Velvet - Gumicukor - Jessica Chastain kiáll az egyenlő bánásmódért Hollywoodban Az egészségügyi rendelkezések értelmében a gyógyításhoz szükséges vér és vérkészítmények biztosítása egy alapvető egészségügyi és társadalmi tevékenység. A véradás önkéntes és térítésmentes, amelyet az Országos Vérellátó Szolgálat szervez, együttműködve a Magyar Vöröskereszttel, valamint más tár sadalmi szervezetekkel. Figyelemmel a véradás kiemelt egészségügyi és társadalmi jelentőségére, a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra. Ezen időszakra a munkavállalót távolléti díja is megilleti, azaz a véradás időtartama igazolt és fizetett távollétnek minősül.
Eredményezhet különbségeket a bérben, ha a munkavállalónak van valamilyen, az adott szakmához nem feltétlenül szükséges, de a munkáltatónál igen hasznos ismerete, ilyen lehet például a nyelvtudás, egyes számítógépes programok használatában való jártasság. A munkarend, munkaidő-beosztás, munkateher, a munka jellege vagy természete alapján indokolt lehet a munkavállaló terhelhetőségére, rugalmasságára vonatkozó kérdés is. Ez azonban nem irányulhat a családi körülményekre: hány gyermeke van, tud-e rendkívüli munkát vállalni stb. Jogorvoslati lehetőségek A munka törvénykönyve alapján a munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében kezdeményezhet munkaügyi jogvitát. Ha a munkáltató az állásinterjúval összefüggésben megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, akkor a jogaiban sértett fél munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvita mellett a munkavállaló kezdeményezheti az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását, valamint munkaügyi ellenőrzés lefolytatását. A diszkriminatív kérdések - quasi-normaszerű kitételekkel, kérdőívekkel - miatt általánosságban a közérdekű igényérvényesítés joga alapján lehet fellépni.
További kivételek érintik a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló szervezeteket, amelyek a hitéleti tevékenységgel kapcsolatban, illetve a szervezet profiljának megőrzése érdekében a foglalkoztatás során nem kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az oktatás területén lehetőség van vallási, nyelvi, etnikai vagy nemi alapon elkülönülő iskolák, osztályok indítására, ha a részvétel önkéntes, és az ilyen oktatásban résztvevőket hátrány nem éri. Szankciók [ szerkesztés] Az egyenlő bánásmód megsértése esetén munkajogi vagy polgári jog per indítható, amelyben a bíróság előírhatja a jogellenes helyzet megszüntetését, illetve kártérítést ítélhet meg a sértett számára. A peres út mellett eljárás indítható az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál is, amely kártérítést nem, de bírságot kiróhat az egyenlő bánásmódot megsértő félre. További szankció, hogy az elmarasztaló döntést a Hatóság nyilvánosságra hozhatja, illetve hogy számos állami pályázat feltétele, hogy a pályázó megfeleljen a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, az egyenlő bánásmód megsértése viszont ezt kizárja.
19. paragrafusa a bizonyítás szabályait rögzíti. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett munkavállalónak kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és a jogsértéskor – ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint – rendelkezett a 8. paragrafusban meghatározott valamely tulajdonsággal. Közérdekű igényérvényesítés esetén a kérelmező, felperes részéről elég a védett tulajdonsággal kapcsolatos diszkriminatív kérdésre, kérdőívre hivatkozni, a hátrány lehetséges bekövetkezését valószínűsíteni. Mit nem lehet megkérdezni? Az állásfoglalás megállapítja, hogy a munkáltató szabadon tehet fel a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges kérdéseket a potenciális munkavállalónak. A munkáltatónak ez a joga azonban nem korlátlan, mert azt egyebek mellett korlátozza az egyenlő bánásmód követelménye. Az állásinterjú a munkaviszony létesítéséhez közvetlenül kapcsolódó eljárás, amelyre alkalmazhatók a munkajog alapelvei. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve szerint a munka törvénykönyvében meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, teljesíteni.
Az egyenlő elbánás elve - jog. Az egyenlő bánásmód elve a (A kiemelkedő ismeretek, a magasabb képzettség indokolhatja az eltérő bérezést abban az esetben is, ha a meglévő végzettség potenciálisan teszi. ) Az Európai Bíróság gyakorlatában következetesen megerősíti, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve az uniós jog általános elvének tekintendő, amelyet a foglalkoztatás és munkavégzés tekintetében a 2000/78/EK irányelv pontosított, és amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikke is tartalmaz (C-555/07. Kücükdeveci ügy, para. 21. ; C-297/10. és C-298/10. Hennigs és Mai ügyek, para. 47. Ha fennáll a hátrányos megkülönböztetés látszata, akkor a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdéses gyakorlatot objektív tényezők igazolják, melyek semmilyen módon nem kapcsolódnak a védett tulajdonság alapján történő hátrányos megkülönböztetéshez. Az előterjesztett igazolásnak jogszerű célon kell alapulnia. Az e cél elérése érdekében választott eszközöknek annak elérésére alkalmasnak és ahhoz szükségeseknek kell lenniük (C-17/05.