4. Clive Barker: Korbács A horror természetesen nem ajánlott kisebb korban, hiszen még felnőttként is okozhatnak álmatlan éjszakákat a félelmetes történetek. A filmekkel ellentétben irodalmi műfajként azonban korábban elővehető. A borzongás ugyanis az elképzelt képekkel nem teremt kézzelfoghatóan tartós atmoszférát, így fiatalon nem jelent annyira nyomasztó közeget, mint egy másfél órás film. Könnyebben távol tudjuk magunktól tartani. 111 híres regény – Wikipédia. Barker könyveit az erős képi világ jellemzi, melyek olykor a gusztustalanság határát súrolják. Ezzel nincs semmi probléma, nem öncélúak, de csak abban az esetben, ha az olvasónak van némi fogalma az emberi anatómiáról, a szexualitás gondolata nem rémülettel, értetlenséggel tölti el, valamint elég érett képzelőerővel van felvértezve. Így tehát a Korbács című – egyik legismertebb – regényét érdemesebb későbbre tartogatni. Vissza a kezdőlapra
Ez Justine világára is igaz. A mi előadásunk is cinizmussal kezel minden helyzetet, és a korszakot is. A 80-as évekből sugárzik a nyers szexualitás, az ízléstelenség. Szerintem ez működik a sade-i történet aláfestéseként. Azt mondtad, hogy a videó, a fény, a jelmez, a mozgások, a zene és a szöveg egyenrangú alkotóelemek az előadásban. Mi az oka annak, hogy ilyen sok elemet használsz a Justine-ben? K. : Én képekben gondolkozom, és a színházi eszközök számomra ugyanolyan fontos elemei egy előadásnak, mint a színészek és a szöveg. Számomra teljesen evidens, hogy egy világot, egy közeget ezeknek az elemeknek a használatával építsek fel. A zene és a színészek éneke ezt gazdagítja, kiemeli, körvonalazza, árnyalja. Mindig más az arányuk, de végig egységet alkotnak. Elsősorban látványtervezőként váltál ismertté független színházi körökben. A rendezés vagy a díszlettervezés inspirál jobban? K. : Mindkettőt másért szeretem. Így látják a férfiak az egyéjszakás kalandokat - Terasz | Femina. Tervezőként nagyon szeretem azt a periódust, amikor egy rendezői koncepcióra teljesen rá kell hangolódnom, át kell vennem a ritmusát, hangulatát, és abban alkotni valamit úgy, hogy magamat is belegyúrom, adaptálom magam más víziójához.
A másik színezett rézkarcsor 12 darabos, az Ötven évvel a szürrealizmus után címet viseli (Fribourg, 1974). A szélső oszlopon Giovanni Boccaccio Dekameronjához készített rézkarcaiból (Párizs, 1972) láthatunk néhányat. A középső oszlopon pedig elkezdődik a Tíz halhatatlansági recept (Párizs, 1973) rézkarcsorozata (van hajtogatható objekt is a témában), ahol Dalí saját megfogalmazásaiban járja körül az élet, a halál és a halhatatlanság kérdéseit. Oda jut, hogy a halhatatlanság elnyeréséhez nincs megbízható módszer, csak a hiten keresztül lehet eljutni hozzá. Eme utazás kelléke lehet a Koffer plexiüvegből (könyvobjekt), aminek fogantyúja egy telefonkagyló, tükörtojás alakú fémdíszítéssel.