Az anyag ez utóbbi része a szó valódi értelmében is törvény: az elbeszélő részek tartalmazzák a zsidó vallás kultikus és erkölcsi elveit is. Az ószövetségi gyűjtemény második részét a történeti iratok alkotják, amelyek a zsidó királyság bukásáig, az i. -ig dolgozzák fel a nép történetét. Az Ószövetség harmadik részét a prófétai könyvek alkotják. Ezek a zsidóság ókori történetén kívül a monoteizmus (egyistenhit) kibontakozásának is beszédes dokumentumai. A gyűjtemény iratainak negyedik csoportja vallásos költeményeket, bölcseleti és szertartási célú szövegeket tartalmaz. Mindezek együtteseként jött létre az időszámítás kezdete körül a zsidó Biblia, az ószövetségi gyűjtemény, amely a keresztény Európa vallási világát és kultúráját is meghatározta. A hívő zsidó életét számos vallási előírás szabályozta. Ezek között voltak általános vallási elvek, mint a monoteizmus követelménye, vagy erkölcsi nézetek, mint az emberölés, a nemi szabadosság tilalma, a tulajdon védelmének szabályai. A korabeli zsidó hitben előírásokat találunk az étkezési szokásokra vagy a rituális tisztaságra vonatkozóan is: a vallás előírásai az élet szinte minden területére kiterjednek.
A megváltó megszabadítja a zsidóságot az istenével kötött szövetség megszegésének következményeitől, megújítja a régi szövetséget és a kultuszt, kiűzi az idegeneket az országból és visszaállítja Izrael hajdani függetlenségét. E messianisztikus közhangulat nem csupán a kereszténység megjelenésének vált előkészítőjévé, hanem több idegenellenes felkelés ideológiájává is lett. A Róma ellen i. 66 és 70 között kirobbant zsidó háború tragikus következményekkel járt: 70-ben megsemmisült a jeruzsálemi szentély, megszűnt az áldozatbemutató kultusz, és eltűnt a hagyományos papság. A mediterrán világban szétszóródó zsidóság vallási életének központjává a zsinagógák és az azokban tanító rabbik lettek. A zsidó Biblia végleges megszerkesztésén túl ők alkották meg a késői zsidó írásmagyarázatok monumentális Talmud-gyűjteményeit, amelyek a későbbi, közép- és újkori zsidó vallásosság alakító forrásai. A világban szétszóródó zsidó közösségek fennmaradásuk fő biztosítékát az idegenektől, a környezettől való elzárkózásban, a vallási hagyományok és szabályok őrzésében látták.
A zsidó vallás a zsinagógák, amelyek jellemző pozíciója azt jelzi, hogy zsidó szakemberek vannak a közvetlen környezetben. A keresztény vallás számára ezek a templomok a kis templomoktól a nagy katedrálisig terjednek, és kulturálisan a menedék jelképe.. Másrészt, az iszlám hit követői számára ezeket az istentiszteleti helyeket mecseteknek nevezik, és társadalmi események végrehajtására is szolgálnak.. Mi van a halál után? A vallásosság egyik alapja - bizonyos esetekben - a halál utáni életbe vetett hit. A keresztény vallás olyan helyről beszél, amely a halál utáni paradicsomként (és a pokolban lévő párjaként) ismert.. A kijelölt hely a vallási alapszabályok betartásától és a kereszténység erkölcsi normáitól függ. A keleti vallások, mint például a hinduizmus és a buddhizmus, viszont a reinkarnáció fogalmát kezelik. Az ember különböző módon térhet vissza, ami a múltbeli életben való viselkedése szerint lesz. Ezekben a vallásokban a "karma" kifejezést használjuk, az erőt, amely az élet sorsát irányítja; a jó karma vagy a rossz karma befolyásolja a jövő életét.
Terms in this set (4) 1. A háborúk alatt fejlődött ki a zsidó állam, majd jött létre az Izraeli Királyság. 2. Legelőször az északi területek törzseit összefogva Saul központosította a hatalmat (Kr. e. 1020 körül) és lett király rövid ideig. 3. Saul utóda a délről, Júda törzséből származó Dávid lett (Kr. 1010-970), aki erővel egyesítette Júdeát és az északi Izrael törzseit. Székhelyévé Jeruzsálemet tette, közigazgatási kerületeket alakított ki, bevezette az írásbeliséget a hivatalokban, törvényeket alkotott, és adókat vetett ki. 4. Dávid fia, Salamon (Kr. 970-930) megerősítette a királyságot és felépíttette az első jeruzsálemi Jahve-szentélyt (templomot). 5. Salamon halála után kettészakadt az ország (Júda és Izrael). Jelentősen romlottak a nép életkörülmenyei, és sokan elfordultak Jahvétól, a zsidók istenétől. A gondokra és a várható veszélyekre a próféták (Isten által elhívott személy, aki Isten akaratát közvetíti) figyelmeztették a tömegeket. 6. Kr. 722-ben II. Sarrukin elfoglalta Izraelt.
Biblia, Ószövetség, héber Biblia, Mózes, Salamon, Kánaán, Palesztina, Izráel, Júda, Jeruzsálem, vallás, monoteizmus/egyistenhit, zsidó vallás, Tízparancsolat, próféta, jeruzsálemi templom, diaszpóra, Messiás, Kr. e. X. század (a zsidó állam fénykora), Kr. VI. század (a babiloni fogság).
1) Ki Ábrahám fia? a) Mózes b) Izsák c) Benjamin d) Jákob e) Sámuel f) Jonathán 2) A zsidóság kire/mire várt, hogy kiszabadítsa őket? a) I-ten b) Mózes c) Messiás 3) A zsidó vallásban ki számit zsidónak? (HÁLÁCHÁ) a) akinek az apukája zsidó b) akinek az anyukája zsido 4) A sivatagban az Úr milyen törvényeket ad a népnek? a) pénzt b) kőtáblát c) fegyvert d) élelmet e) tízparancsolatot 5) Salamon hol épit templomot? (ZSINAGÓGÁT) a) Eilat b) Tel-aviv c) Haifa d) Netanja e) Askelon f) Jeruzsálem 6) Mit olvasnak imádkozás közben a) tóra b) biblia 7) Hol olvasható a zsidó vallás eredete? a) Ábrahám-könyve b) Jákob-könyve c) Mózes-könyve 8) Milyen hit a zsidó vallás? a) monoteizmus b) ateista c) politeizmus 9) A zsidó vallás többsége hol él? a) Izrael-ausztria b) Izrael-OLaszország c) Izrael-Hollandia d) Izrael-Amerika e) Brazília-Izrael f) Kina-Izrael 10) Melyik a zsidó vallás szimbóluma? a) Dávid-csillag b) Kereszt c) Félhold-csillag Leaderboard This leaderboard is currently private. Click Share to make it public.
A ól visszanyert Pecorino, P. f. ) Mi a vallás? Társadalomtudományok: Vallásfilozófia. A (z) N. ) Politeizmus. Encyclopedia Britannica. A ól visszanyert