A tavalyi volt az első olyan év Szlovákiában, amikor a népszámlálási kérdőívet kitöltők lehetőséget kaptak egy második nemzetiség megjelölésére is. A lakosok 5, 6 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Közülük 34 089 személy a magyart jelölte meg második nemzetiségnek. Ezt a számot most hozzáadták azok számához, akik első helyen jelölték meg a magyar nemzetiséget, ők összesen 422 059 voltak. Így pedig kiderült, hogy 456 148-an tartják magukat teljesen vagy legalább részben magyarnak. Népszámlálás – Kiderült, hány magyar él Szlovákiában - Infostart.hu. Szlovákiában a magyar után a második legnépesebb kisebbség a roma, az arányuk 2, 9 százalék, ami 156 ezer főt jelent. A harmadik a sorban a ruszin kisebbség, közel 64 ezren vallották magukat ehhez a nemzetiséghez tartozónak, az arányuk 1, 2 százalék – tájékoztatott a kormányhivatal. A ruszinok az új számításnak köszönhetően megelőzték a cseheket, akiknek száma 46 ezer. A népszámlálási adatok alapján bővül azoknak a településeknek a listája, ahol a hivatalos érintkezésben használható a kisebbségek nyelve. Ehhez arra van szükség, hogy két egymást követő népszámláláson az adott településen meghaladja a kisebbséghez tartozók aránya a 15 százalékot.
Őry Péter (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidé) December 3-án nem csenget a postás, viszont elektronikus csatornán érkezik a községi hivatalba a romaügyi kormánybiztos levele. A pontosság kedvéért (mert tájékoztatni csak így ildomos): a levél a romaügyi kormánybiztos nyitrai kirendeltségéről érkezik. A csatolmány egy kérdőív, melyben olyan adatokat kérdeznek, mint például: a településen mennyi a lakos (ebből roma), a gyermekek száma az oviban (ebből roma) és így tovább. Annak rendje és módja szerint kinyitom a megkereséshez csatolt kérdőívet, és elkezdem tanulmányozni, hogy miben is tudunk a tisztelt hivatal részére segítséget nyújtani településünk vonatkozásában. Ahogy végigfutom a kérdőívet, belém hasít egy gondolat! Hogyan lehetséges, hogy egy kormányhivatalhoz tartozó szerv olyan feladatokat ad (kér), melyek a Szlovák Köztársaság Alkotmányával ellentétes tevékenységre szólítják fel az önkormányzati hivatalokat?! Hány millió magyar él Szlovákiában? | Felvidék.ma. Az érthetőség kedvéért idézem a levél néhány mondatát: "A község vezetőségének munkatársai a lakosság kvalifikált többsége alapján a településen megszabják, hogy ki a roma és ki nem, azaz az adott személy legalább egy szülője roma/nem roma származású. "
Beszámoltunk róla, hogy több, Magyarországot érintő kötelezetts... Szerinte ezt bizonyítja, hogy dübörög a gazdaság. Számháború: csak kiderült, pontosan hány magyar él Szlovákiában | Nap Híre. "Ha igazak lennének az Európai Unió korrupciós vádjai, akkor Magyarországon... Ezt nem teszi zsebre. A magyar Nemzeti Színházban zajló MITEM nemzetközi színházi fesztiválon két litvániai társulat üzent a Lé... Kiderült, hogy például 4, 5 millió forintot költöttek el lufikra Kárászék. Jogerősen pert vesztett Kárász Róbert a újsá... Legnépszerűbb csatornák 2020-2022. Minden jog fenntartva - TheNews
-ban 1921–2011 Házasságkötési arányszám Válási arányszám 10, 2 7, 4 10, 0 0, 5 8, 4 7, 7 7, 8 5, 6 3, 7 4, 7 * – nincs adat Művészeti Szakgimnázium Kínos hangfelvétel: előkerült Kövér László beismerő igazságbeszéde | Alfahír X faktor 2019 5 adás release ᐅ Nyitva tartások Cerberus Állatorvosi Rendelő | Tétényi út 18., 1118 Budapest Lakodalmas zenekar zala megye te Romantikus Erőszak | VK Külső merevlemez Maxtor - A két pápa film online film Poloska ellen ecet szódabikarbóna
A kisebbségi nyelvtörvény 2011-es módosítása után a nyelvhasználati küszöb lecsökkent 15%-ra és azt is rögzítették, hogy a kétnyelvű települések listájáról csak 2031-ben lehet lekerülni, az idei adatok alapján viszont újabb településekkel bővülhet a kör. A magyar nyelv használatának színtere tehát most biztosan nem fog csökkenni, ebből a szempontból a 2031-es népszámlálás lesz majd sorsdöntő, viszont a statisztikai hivatalnak, a kormánynak és a parlamentnek lenne feladata ebben a kérdésben. A kisebbségi nyelvtörvény a nyelvhasználati küszöböt kezdetektől fogva a nemzetiségi arányok alapján szabja meg. A szabályozás tárgya, azaz a nyelvhasználat szempontjából sokkal indokoltabb lenne, ha a küszöböt az anyanyelvhasználati adatok alapján húznák meg, már csak azért is, mert ezeket az adatokat szintén lekérdezik a népszámlálás során. A szlovákiai magyar közösség szempontjából ez 10%-os növekedést jelentene országos szinten. Hány szlovákiai magyarra számíthatunk? Az értelmezési viták után lássuk a számokat!
December 3-án nem csenget a postás, viszont elektronikus csatornán érkezik a községi hivatalba a romaügyi kormánybiztos levele. A pontosság kedvéért (mert tájékoztatni csak így ildomos): a levél a romaügyi kormánybiztos nyitrai kirendeltségéről érkezik. A csatolmány egy kérdőív, melyben olyan adatokat kérdeznek, mint például: a településen mennyi a lakos (ebből roma), a gyermekek száma az oviban (ebből roma) és így tovább. Annak rendje és módja szerint kinyitom a megkereséshez csatolt kérdőívet, és elkezdem tanulmányozni, hogy miben is tudunk a tisztelt hivatal részére segítséget nyújtani településünk vonatkozásában. Ahogy végigfutom a kérdőívet, belém hasít egy gondolat! Hogyan lehetséges, hogy egy kormányhivatalhoz tartozó szerv olyan feladatokat ad (kér), melyek a Szlovák Köztársaság Alkotmányával ellentétes tevékenységre szólítják fel az önkormányzati hivatalokat?! Az érthetőség kedvéért idézem a levél néhány mondatát: "A község vezetőségének munkatársai a lakosság kvalifikált többsége alapján a településen megszabják, hogy ki a roma és ki nem, azaz az adott személy legalább egy szülője roma/nem roma származású. "
Nemzetiségük vállalására szólította fel az állampolgárokat Rudolf Chmel, a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes is. Chmel fontosnak minősítette a nemzetiség vállalását, és rámutatott, hogy a népszámlálás többek között a szlovákiai társadalom etnikai képét, ennek nemzetiségi, nyelvi és egyéb sokszínűségét is kirajzolja. "Országunk multi-etnikai jellegét én előnynek tartom, nem pedig veszélyforrásának. Ezért elvárom a nemzetiségekhez tartozó állampolgároktól, hogy az adatlapok kitöltése során ne csak a gazdasági és társadalmi kérdésekre fókuszáljanak, ne felejtsék el ily módon is vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, kinyilvánítva identitásukat, kulturális gyökereiket" - szögezte le a politikus, aki a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kérdéseire válaszolt a héten. Arra a kérdésre válaszolva, milyen hatással lesz a jövőben a népszámlálás eredménye a Szlovákiában élő nemzetiségekre, Chmel kifejtette: "A népszámlálási eredmények szerint áll össze többek között azon falvak és városok listája, ahol a kisebbségeknek törvény adta joguk van anyanyelvüket használni a hivatali ügyintézésben.