Első | Előző | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | Következő | Utolsó Találatok száma: 133 Fűz József: Lőfegyverismeret. Bedő Albert Erdészeti Szakiskola és Kollégium, 2000 Szakmai füzetek: 5. 1 000 Ft Hofmann, R. R. : Wildbiologische Informationen. Jagd+Hege Ausbildungsbuch II. Ferdinánd Enke Verlag, 1978 5 000 Ft Hőnich Miklós; Sugár László; Kemenes Ferenc: A vadon élő állatok betegségei. Mezőgazdasági Kiadó, 1978 6 500 Ft Juhász Lajos; Kozák Lajos: Vadászati állattan: Madarak. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011 2 500 Ft Kászoni Zoltán: Az a medvés, pisztrángos, csodás Erdély. Agroinform Kiadó, 1999 Kászoni Zoltán: Háromszék élő kincsei. Tortoma Könyvkiadó, 2011 3 000 Ft Korompay Bertalan: Csapdafélék. A vadászat összehasonlitó néprajzához. Akadémiai Kiadó, 1984 14 000 Ft Kurt, F. : Das Reh in der Kulturlandschaft. Ökologie, Sozialverhalten, Jagd und Hege. Franckh-Kosmos, 2002 7 500 Ft Meynhardt, H. Zoológia (ornitológia nélkül) - Vadászat - Régi és új természettudományi könyvek. : Schwarzwild-Report. Viere Jahre unter Wildschweine. Neumann Verelag, 1978 1 400 Ft Nagy Imre (szerk. ): Praktikumok az erdészeti és vadászati igazságügyi szakértésben.
Az Országos Erdészeti Egyesület erdőtörvény és végrehajtási rendeletei sorában az előterjesztők kiemelt szakmai kérdéseként jelent meg a folymatos erdőborítás és vele kapcsolatos feladatok megoldása. Nagy Imre erdőmérnök a Vas Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság igazgatója (az OEE Szombathelyi Helyi Csoport elnöke) az alábbi tanulmányában foglalkozik e problémás területtel, mely a vadgazdálkodást valamint az átalakító és szálaló üzemódú erdőket érinti. Szerk. : Ormos Balázs Az erdei vadkár európai, de különösen hazai szinten az erdőgazdálkodás meghatározó környezeti tényezője. Item where department "Továbbképzési Csoport" and date of item 2001 - SZTE Repository of Degree Theses. Különösen a II. Világháborút követően napjainkig az erdő tulajdon-kezelési és vadgazdálkodási viszonylatai Magyarországon alapjaiban rendezetlenek. A jelen állapotok: - a növény- és mindenevő nagyvad fajok (gímszarvas, őz, dámszarvas, muflon, vaddisznó) fő élőhelye - legalábbis a kritikus téli időszakban - az erdei társulás, - ezek a vadfajok jó alkalmazkodó és stressz tűrőképességűek, túlszaporodásra a jelen ökológiai helyzetben is hajlamosak, - az érzékelhető éghajlati változás (pl.
tarvágások, felújítások és folyamatos telepítések területén, sózók és etetőhelyek tudatos megválasztása), • Súlyponti vadászat(a kérődző nagyvad fokozott vadászata az erdőterületen, a vaddisznó fokozott vadászata a mezőgazdasági területen), • Az eltartható létszám növelése(az erdőre nehezedő nyomás csökkentése) etetéssel(?? ), • Intenzív vadföldművelés, • Zárttéri tenyésztés és vadászat előtérbe kerülése, • Napi kapcsolattartás és együttműködés az erdőgazdálkodóval az erdészeti hatóság közreműködése mellett. Erdőgazdálkodó: • A vad életciklusait és a vadászat igényeit segítő napi erdészeti munkavégzés, • Kíméleti területek, búvóhelyek, vadlegelők, erdei tisztások, nyiladékok, cserjések, stb. kialakítása (Erdőtervezés! A vaddisznó zárttéri tartása Palkovics Büki Egyed [1988] Mezőgazdaság Állattartás DEDIKÁLT - Jelenlegi ára: 4 990 Ft. ), • Vadgazdálkodási elsődleges rendeltetés növelése(Cél ~ 5%! ), • Az ésszerű erdőrészlet kialakítása (2 ha, 10 ha), • Tarvágásos gazdálkodás mellett - sarj, vagy mesterséges felújítás, egy makktermésre alapozott természetes mag felújítás - a folyamatos készlet okszerű időtartamú bekerítése!
enyhe telek) a kondíciótól részben függő szaporodási rátát növeli, - táplálékhiány a túlszaporodást nem korlátozza (az erdő- és mezőgazdasági területek táplálékbősége), - a fokozott emberi jelenlét, mindenekelőtt a nagyragadozók kiirtása és az állati járványügyi veszélyhelyzet felszámolása a természetes egyensúly kialakulását megakadályozza, - egyetlen regulációs szereplő a vadgazda, aki az erdőgazdától eltérő érdekeltségű, mert: Az erdők 60%-a állami tulajdonban van. Az állam megfoghatatlan tulajdonos, a vadgazdálkodást egyéb szempontok(pl. annak kapcsolati tőkéje) a logikus és ésszerű fenntartható létszámtól eltérítik. A magánerdőben a vad- és erdőgazdálkodó még elvétve sem azonos természetes, vagy jogi személy. A tulajdonosi érzésnek és a gazdaságosságnak számottevő szerepe nincs. Az erdőben jellemző a hrsz. -en belül a nagyszámú tulajdonos, az elaprózódó tulajdon, társult és jelentősen a cégszerű erdőgazdálkodás. Az erdészeti átlagos magán üzemméret a Nyugat-magyarországi Régióban 12 ha, a minimális vadgazdálkodási üzemméret 3 000 ha!