Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (elemzés) - YouTube
A 3. mondat múlt ideje távolabbra utal vissza. A 4. mondat a jelenig megtett életút történeteit szimbolikus-allegorikus általánosságokban idézi meg. A 3-4. versszakban a mondatok meghosszabbodnak, bonyolultabbá válnak. Itt megengedő alárendelő összetett mondattal fejezi ki Berzsenyi az értékkülönbséget saját kiábrándító élete és az ókori görög tájak között. Az 5-6. versszakban a strófán belüli mondathatárok erősebbek, mint a strófaköziek. Berzsenyi: Osztályrészem by Daniel Keppel. Motívumok: hajó képe: Horatiustól való ( Licinius Murenához c. verséből), Berzsenyinél a magánéletre vonatkozik (életút – hajó): az életen való biztonságos átjutás toposza. – Horatiusnál a hajó képe a folyton változó külső körülményeket kiegyenlítő, a lélek belső egyensúlyára törekvő magatartást jelképezte, Berzsenyinél a megállapodás, a révbe érés metaforája. – Az okosan kormányzott hajó az arany középutat választja: se a part közvetlen közelébe, se a mély tengerre nem megy (horatiusi "arany középszer"! )
- U - - - U U - U UU U Itt is áldást hint kezed életemre, - U - - - U U - U - U S a vadon tájék kiderűlt virány lesz U U - - - U U - U - - Gyenge dalodra. - U U - U Essem a Grönland örökös havára, - U - - - U U - U - U Essem a forró szerecsen homokra: - U U - - U U - U - U Ott meleg kebled fedez, ó Camoena, - U - - - U U - U UU U Itt hives ernyőd. - U U - -
Partra szállottam. Levonom vitorlám. - U - - - U U - U - - A szelek mérgét nemesen kiálltam. U U - - - U U - U- - Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben - - - - U U - U - U Izzada orcám. - U U - - Béke már részem: lekötöm hajómat, - U - - - U U - U - - Semmi tündérkép soha fel nem oldja. - U - - - U U - U - U Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe - U - - - U U - U - U A heves ifjút! U U U - - Bár nem olly gazdag mezeim határa, - U - - - U U- U - U Mint Tarentum vagy gyönyörű Larissa, - U - - - U U - U - U S nem ragyog szentelt ligetek homályin - U - - - U U - U - - Tíburi forrás: - U U - - Van kies szőlőm, van arany kalásszal - U- - - U U - U - - Bíztató földem: szeretett Szabadság - U - - - U U - U - - Lakja hajlékom. Kegyes istenimtől - U - - - U U - U - - Kérjek-e többet? Berzsenyi Dániel: Osztályrészem (verselemzés) - Oldal 4 a 6-ből - verselemzes.hu. - U U - U Vessen a Végzet, valamerre tetszik, - U U - - U U - U - - Csak nehéz szükség ne zavarja kedvem: - U - - - U U - U - - Mindenütt boldog megelégedéssel - U - - - U U - U - - Nézek az égre! - U U - U Csak te légy vélem, te szelíd Camoena!
Itt egy megszorítással él a költő, amely átértékeli a 3-4. strófa tartalmát: csak akkor teljes a megelégedettsége, ha a Múzsa vele van. Tehát újraértelmezi saját korábbi állításait, hiszen a " kies szőlő " és a " bíztató föld " csupán " vadon tájék " akkor, ha a költészet csodája nem varázsolja " kiderült viránnyá ". Értékszembesítés történik, melynek végeredménye: a költészet magasabb rendű az anyagi jólétnél. (Ez a vers elsőként kínálkozó értelmezése is. ) Míg a "heves ifjú" még az életben akarta álmait megvalósítani, a felnőtt férfi már a költészet magasabb rendű, emelkedettebb szférájában éli újra álmait és próbálja őket beteljesíteni. Aronnax1870: Verselemzés esszé. A költészet, a fantázia olyan eszményi világ, amely megfelel a lélek legbensőbb vágyainak, így a lírai ént megóvja az állandó és kényszerű lemondásoktól. A 7. strófa a zárlat, horatiusi lezárás, mely meghatott emelkedettséggel, őszinte rajongással zengi a költészetnek a legválságosabb helyzetekben is minden bajtól mentesítő csodáját. Berzsenyi a Múzsához menekül mint egyetlen oltalomhoz.
A művészet magasabb rendű az anyagi jólétnél, még mindig tartalmassá teheti a létet. Ugyanakkor az életre alkalmatlan helyek (Grönland, forró szerecsen homok) említése arra utal, hogy a költészetben megtalált eszményi világ ellentétes a lírai én valós körülményeivel. Lelki életét veszélyezteti a valóság, ennek metaforája Grönland és a sivatag. Berzsenyi daniel osztályrészem elemzés . Míg Horatius életbölcsessége (arany középút) még képes volt kiegyenlíteni a külső és belső világból érkező hatásokat, Berzsenyinél az egyensúly csak látszólag jön létre. Az eszmények ugyanis nem felelnek meg a való világ kínálta lehetőségeknek, az ideálok nem találhatók meg a való életben. Ez a széttartás eredményezi az óda műfajtól való eltávolodást és az elégiához való közeledést (elégico-óda). Az Osztályrészem verselése időmértékes, versformája ókori példát követve szapphói strófaszerkezet (3 szapphói és 1 adoniszi sorból áll: a szapphói sorban a 3. versláb daktilus, a többé 4 trocheus, az adoniszi sor pedig egy daktilus és egy spondeus kapcsolata).
Bármilyen élethelyzetbe kerül is, rosszban és jóban, balsorsban és szerencsében egyaránt meg fogja őrizni nyugalmát. Mit mond ezzel Berzsenyi? Hogy belenyugszik sorsába, bármi is történjen vele. Egy filozofikus lélek lemondó kijelentése ez. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!