A Kodály Iskolát ekkor a jelenlegi épületben, az egykori Ferencz József laktanyában helyezték el. A Kodály Iskola jelenlegi épülete (Fotó: Banczik Róbert) Az időközben Magyar Örökség-díjjal kitüntetett intézmény az új évezred első éveiben több átszervezésen ment keresztül. 2013 szeptembere óta az M. Bodon Pál Zeneiskolával és a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban működő táncművészeti iskolával összevonva működik. Hivatalos neve: Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola. 2016-ban az intézmény Európa Gyermekeinek Jövőjéért Díjban részesült. 2017. szeptember 1-jétől az intézményből kiválik az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola, de a Kodályról elnevezett iskola továbbra is többcélú intézmény: Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola néven. Az iskolát 1995-től, immár közel húsz esztendeje Dobozi Eszter vezeti. Rozgonyi Éva, Liszt-díjas karnagy, az intézmény korábbi igazgatója az Ének-zenei Általános Iskola 50. évfordulóján így emlékezett: "Mit írhatnék röviden arról a közel tíz esztendőről, amit a világ legjobb iskolájában tölthettem el?
Már ezekben az években is gyakran koncertezett, míg 1880 augusztusában, alig 17 évesen, Kecskeméten is bemutatkozott. Európába visszatérve életre szóló barátságot kötött Pablo Casalsszal, és sokat zenéltek együtt. 1889-ben találkozott Brahmsszal, akinek stílusa mélyen hatott rá. Az I. világháborút követően érdeklődése a hangszerkonstrukció felé fordult, újításokat vezetett be vonós hangszereken, és az ő nevéhez fűződik a Pleyel-Moór zongora (az ún. "Duplex-Coupler Grand Pianoforte") megszerkesztése, amelynek két, egymás feletti klaviatúrája fokozza a zongora dinamikai skáláját. A hangszert Moór és felesége, Winifred Christie zongoraművésznő Budapesten is bemutatták 1928-ban. világháború kitörésekor visszavonult Svájcba. Ott hunyt el 1931. október 20-án. Az est második felében Szokolay Sándor Kecskeméti magyar miséjének két tételét a Kodály Leánykar szólaltatta meg. Művét a a 20. századi magyar zene meghatározó egyénisége 1997-ben, Kodály Zoltán halálának 30. évfordulójára írta, és a Kodály Iskola gimnáziumi leánykarának és annak karnagyának, a kórus munkáját azóta is irányító Antoni Andreának ajánlotta.
(Forrás:) Nemesszeghyné Szentkirályi Mártával és kisdiákokkal az ötvenes évek elején a régi "kultúrpajtában" (Forrás: Heltai, 2008. ) Fasang Árpád, Nemesszeghyné Szentkirályi Márta, Nemesszeghy Lajos Kodály páholyában az 1957-es színházi ünnepségen (Forrás: Heltai, 2008. ) 1956-ban – miniszteri engedéllyel – további ének-zenei iskolák jöhettek létre országszerte. Egy alkalommal Kodály Zoltánt a Magyar Televízió munkatársai kérdezték az emelt számú ének-zene órák pozitív hatásairól. "Kísérletképpen az oktatásügyi miniszter engedélyezte valami tíz szkolába, hogy heti hat óra legyen az énekből. Még nem sok tapasztalat van erről, de máris meglepő eredmény mutatkozik: ezekben az iskolákban minden tárgyból jobban haladnak. Jobban beszélnek, jobban írnak, jobban olvasnak, hamarabb tanulnak meg folyamatosan olvasni. Mindez a zenére megy vissza, mert az írásban például a kottaírás az olyan pontosságra kényszerít: egy kicsit feljebb vagy lejjebb van egy pont, már más hangot jelent. Ha ezt megtanulják, átviszik ezt a rendes írásra is.
Ezek a "sütik" nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott. Célzott vagy reklám "sütik": Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól. 5. Tartalmaznak a "sütik" személyes adatokat? A legtöbb "süti" nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk. 6. Miért fontosak a "sütik" az interneten? A "sütik" szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A "sütik" letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz.
Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: "Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk". A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.
A tanulói létszám meghaladta a 900-at. Az igazgatónő beszámolt arról, hogyan emlékeztek meg az elmúlt napokban az évfordulóról, és köszönetet mondott azoknak a támogatóknak, akik segítik az iskolában folyó magas szintű oktatást. A jeles alkalomra különleges műsort állítottak össze ( ITT tekinthetik meg), hogy a jelenlévők keresztmetszetet kapjanak az intézményben folyó művészeti munkáról. A Kodály kórusainak, tehetséges zenész és néptánc szakos növendékeinek előadása nagy sikert aratott. Nézze meg ITT a hí képgalériáját az eseményről.