A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt: "Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak. Mit kíván a magyar nemzet? | Kárpátalja. Egyenlőség, szabadság, testvériség! " Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait.
A válaszadók 42 százaléka az elmúlt egy évben legalább két alkalommal vásárolt az interneten, egyharmada ugyanakkor tavaly nem használta erre a világhálót, annak ellenére sem, hogy korábban próbálta már az online rendelést. Mit kíván a Magyar Nemzet! - OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár. "Az online piac szereplőinek bíztató lehet, hogy a tavalyi eredményekhez hasonlóan a megkérdezettek túlnyomó többsége (84%) nem zárkózik el az e-shopping lehetőségétől" – hangsúlyozta a szakember. Ráadásul ezeknek a válaszadóknak több mint egyharmada úgy nyilatkozott, hogy a következő 12 hónapban biztosan fog a neten vásárolni. A világnak könyv, nekünk tévé kell a netről Míg globális szinten a legtöbben könyvet, ruházati cikkeket és videót, DVD-t, illetve játékot vásárolnak a weben (forrás: Nielsen, 2010), addig hazánkban a megelőző évekhez hasonlóan az elektronikai cikkek a legkeresettebbek, megelőzve a könyveket, valamint a ruhaneműket. A hagyományos vásárlási szokásoknak megfelelően a férfiak interneten is elsősorban elektronikai cikkeket szereznek be, míg a nők leginkább könyveket és ruhaneműket keresnek.
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Mit kíván a magyar nemzet? | Demokrata. a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja március 5-én aláírásgyűjtő mozgalmat indított a pozsonyi diétán Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására. Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte. Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat is, amelyet Irinyi József öntött formába. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.
"Kerüljünk mindent, mi szakadást okozhat; most egyek vagyunk, s párt közöttünk nincs" – mondta Deák Ferenc 1848. március 30-án a pozsonyi országgyűlésben, 15 nappal azután, hogy a márciusi ifjak Kossuth Lajos felirati javaslata nyomán kidolgozták és 12 pontban terjeszteni kezdték a reformköveteléseiket, kiállva a nemzeti szuverenitás mellett, a Habsburg -elnyomás ellen. Március 15-e a magyar nemzet számára a szabadság iránti vágy soha feledésbe nem merülő hagyományáról, a nemzeti önrendelkezés védelmezéséről, a magyar jövő biztonságának megőrzéséről is szól. Sokat hangoztatjuk, de rég nem volt olyan aktuális nemzeti ünnepünk mondanivalója, mint most, 174 esztendővel később. Az egymásra licitálás jelensége nem új keletű a modern politikában. Mit kíván a magyar nemzeti. Legyen szó az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztási kampányáról vagy a német szövetségi választásokról, mindenhol megfigyelhető, hogy éppen az a választás a sorsdöntő jelentőségű, amely az adott nemzet előtt áll. Emiatt a kijelentés, hogy Magyarország is egy ilyen, soha nem látott fontosságú voksolás előtt áll, gyorsan inflálódhatna az olvasó szemében, hisz oly sokszor hallotta már korábban.
A húszezres tömegtől és a bécsi forradalomtól megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél 6 körül engedett a követeléseknek. Megtiltatott minden katonai beavatkozás, eltörölték a cenzúrát és Táncsics Mihály börtönajtaja is megnyílt. 1848. április 11-én, az utolsó magyar rendi országgyűlésen V. Ferdinánd király elfogadta az úgynevezett "áprilisi törvényeket". A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, amely biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését, és Magyarországot lényegében rendi államból parlamentáris állammá alakította. Noha az április törvényeket a forradalom leverését követően az új, neoabszolutista kormányzati rendszer eltörölte, azok a magyar politika viszonyítási alapjává váltak, és részint megvalósultak az 1867-es kiegyezéssel, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia idején végbement közjogi fejlődéssel. Mit kíván a magyar nemzet 12 pont. Forrás:
Leegyszerűsítve a végtelenségig: a magyarság megmaradásának és felemelkedésének ideája attól a pillanattól elválaszthatatlanná vált a demokráciától, a legmodernebb elvektől és intézményektől, amelyeket az átalakulóban lévő Európa akkor fel tudott mutatni. Kárpátaljai békaperspektívánkból is felmutathatunk példákat arra, miként fonódik össze a magyarság és a demokrácia fogalma. Eszünkbe juthat például a 80–90-es évek fordulója, a rendszerváltás korszaka, amikor a kárpátaljai magyarság, s annak érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egyszerre lépett fel a magyarság jogaiért és a társadalom demokratizálódásáért. Sokan éreztük úgy akkoriban, hogy a magyar szónak, kultúrának, hagyománynak és közösségnek csak akkor van jövője e tájon, ha lerázzuk a szovjet bilincseket, s visszatérünk a demokrácia valódi értékeihez; azokhoz egyébként, amelyeken az 1848-as Tizenkét pont is nyugodott. A narancsos forradalom idején, 2004 és 2005 emlékezetes fordulóján ismét a több demokrácia mellett foglalt állást a kárpátaljai magyarság – kár, hogy Ukrajna az újabb lehetőséggel sem tudott élni annak érdekében, hogy valóban jogállammá váljon.