Immár ötödszörre válogatott be a Nemzeti Filmintézet által restaurált magyar filmklasszikust a Cannes-i Filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja, amelybe ezúttal Sára Sándor önéletrajzi klasszikusa, a Feldobott kő kapott meghívást. Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem, Fábri Zoltán Körhinta, Bacsó Péter A tanú című alkotásait követően idén Sára Sándor Feldobott kő című filmje került be a Cannes Classics programjába, amelyben olyan jelentős és népszerű alkotások is szerepelnek, mint Wong Kar-wai Szerelemre hangolva című filmje – közölte a Nemzeti Filmintézet. "Mindegyik, a Cannes-i Filmfesztiválra kiküldött film egy-egy felénk dobott kő. A szóban forgó kis kavics nem más, mint Sára Sándor Feldobott kő című filmje, egy remekül fényképezett, fegyelmezett szerkezetű fikciós dokumentumfilm, amely eltökélt, mint a filmben a szabad ég alatti vetítésén részt vevő szereplők. A film által felvetett politikai kérdések, és az általa közvetített intenzív, közös filmművészeti élmény sarkalltak minket arra, hogy a Cannes Classics szekcióba beválogassuk a múlt e kovakövét, amely bár távoli, mégis oly közelinek hat, mint egy zsebre tett kavics" – idézi a közlemény Gérald Duchaussoy-t, a Cannes Classics program igazgatóját.
Édesapját internálták az 1950-es években, s emiatt Sára Sándort nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, majd elment figuránsnak, s mint fizikai munkás már bekerülhetett. Sára Sándor föl-földobott kő volt, aki a világhír csúcsán is visszajárt Turára, ahol mindig is otthon érezte magát – mutatott rá Kovács Géza. Sára Sándor Kossuth Nagydíjas, Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, Kiváló és Érdemes művész, a Duna Televízió volt elnöke a köszöntésén a Magyar Rádió Márványteremében 2018. március 26-án. A Duna Médiaszolgáltató, az MTVA és a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány rendezésében a közmédia köszöntötte a március 15-én Kossuth Nagydíjjal kitüntetett Sára Sándort. MTI Fotó: Bruzák Noémi Visszagondolva nehéz gyermek- és fiatalkorára, valamint tudva, hogy a Galga-mente milyen jelentőségű, hiszen ott kezdte Bartók Béla is a népzenei gyűjtését, Sára Sándor arra gondolt, hogy létrehozza az alapítványt azon fiatalok segítésére, akik onnan kerültek ki vagy ez a kutatási területük – fejtette ki a kuratórium elnöke.
Közreműködik: Réz András - házigazda Alkotó: Sára Sándor - rendező A Tűréshatár '70 sorozat öt magyar filmet mutat be a hatvanas-hetvenes évek fordulójáról. Öt meghatározó rendező elmélkedik bennük a szabadság természetéről. Ez ebben a korban talán nem is volt olyan egyszerű, hiszen minden egyes film tesztelte a hatalom tűréshatárát. (Bacsó Péter 1989-ben készült filmje, A tanú sikeresen át is lépte ezt a határt. ) A nyitófilm Sára Sándor alkotása, a Feldobott kő. Sára ebben a munkájában először jegyez egész estés játékfilmet rendezőként - és operatőrként. Operatőrként ugyan már tucatnyi film áll a háta mögött, de ez az első alkalom, amikor rendkívül személyesen elmondja, mit gondol a sorsról, a szabadságról. Arról, milyen is az a rezsim, amelyben a sorsod a hatalom írja. A filmben ott bujkál Sára személyes története, de átjárja szociális érzékenysége is, s ez már-már provokációnak számít abban a rendszerben, amely minden világok legjobbikának szeretné mutatni magát. A Feldobott kő bátorsága azonban nem csupán ebben lelhető fel.
Sára Sándor munkája lakkozás és szépítgetés nélkül eleveníti meg a magyar félmúltat, az erőszakos tsz-esítést, a padlássepréseket. A film - gondolati-eszmei novuma révén - ugyanabba a családba tartozik, amelyikbe az Angi vera, A ménesgazda, vagy a Tízezer nap. Súlyos és jelentékeny alkotás, amely atmoszférikus hitelességgel dolgozza fel a tájat és benne az embert. Sára mindég nagy figyelmet fordított a helyszínekre, a cselekmény hátterének, környezetének életszerüségére. A hajdúsági tájak szinte lélegeznek a Feldobott kő kockáin. A rendező Sára a színészvezetésben is erényeket csillogtat. Balázsovits Lajos egyéniségéhez pontosan illik Balázs meditatív alkata. Bihari József nagyszerű, kemény öreg parasztot formál, a zene pedig Szőllősy András avatott munkája. A Feldobott kő művészi nyelvének kifejező ereje és következtetéseinek időszerűsége révén a később kiszélesedő, az ötvenes éveket leleplező filmek nyitányának fontos darabjává vált. A szuggesztív film mottója lehetne két - egyébként belső monológban - elhangzó mondat: "Számon kérik tőled a történelmet, s igazuk van.
Azon az ösvényen jár, melyet Szőts István Emberek a havason című filmje jelölt ki, s melynek hatvanas évekbeli kulcsdarabjában, Kósa Ferenc Tízezer nap című filmjében Sára operatőrként dolgozott. A tradicionális paraszti világ ábrázolásának keretét ugyanakkor a hatvanas évek filmi modernizmusát idéző önreflexív forma adja: a film azzal zárul, hogy Balázs filmrendezőként, saját élményeiből a Feldobott kő című filmet rendezi. " 2014. január 21.
A paraszti Magyarországnak. Feldobott kő (Todor Todorov, Balázsovits Lajos és Nagyezsda Kazassian) Forrás: Filmarchívum A cselekmény 1949-ben játszódik ugyan, de rímel elkészültének idejére, a "kádári konszolidáció" időszakára is. Sőt. Sára összecsengeti a Horthy-korszakot és a Rákosi-diktatúrát, legalábbis ami a vidék sorsát illeti: a főszereplő Pásztor Balázs (Balázsovits Lajos) és görög kommunista barátja, Iliasz (Todor Todorov) a tanyaközpont ötletétől berzenkedő embereknek Bán Frigyes Talpalatnyi föld (1948) című filmjét vetítik le. A tanyasiak nézik, ahogy az 1930-ban játszódó paraszti drámában a csendőrök elhurcolják a házához ragaszkodó Juhos Andrást. Aztán a vetítés utáni éjszakán a kommunista karhatalom viszi el a földjükhöz ragaszkodó férfiakat, az asszonyok haragjukban földdel dobálják meg a "hittérítőket", az asszonyokat lovas rendőrök büntetik meg. Ez a logikai ív hasonló Kósa Ferenc Tízezer nap című, 1965-ös, elkészülte után két évre betiltott (1967-ben Cannes-ban rendezői díjjal kitüntetett) drámájához.