Ide került az 1935-ös Lázadás a Bountyn c. film, és az 1962-ben készült film is, aminek a tartalma lejjebb olvasható. Az 1935-ben készült film amerikai kalandfilm, 120 perc -Feliratos- és utólag szinezett. "A film története 1787-ben kezdődik, amikor Őfelsége kitűnő hajója, a Bounty elindul Tahiti felé, a tudományos expedícióra: Blight kapitány remekül érti a mesterségét, és iszonyatos fegyelmet követel a fedélzeten... A legfontosabb amerikai filmek közé tartozik Lloyd mozija. És nem elsősorban azért, mert a kalandfilm műfajának egyik nehezen felülmúlható darabja. Inkább azért, mert az amerikai demokrácia műhelytitkairól, ébredező ellentmondásairól kevés műalkotás beszél ilyen árulkodó öntudattal és önigazoló szándékkal... A film kitűnő szórakozás, és elegendő gondolkodni való egyszerre. Aki csak az előbbit választja, az kielégül. Aki az utóbbira is hajlandó - élményben lesz része. " (Bányai Gábor) rendező: Frank Lloyd szereplők: Charles Laughton William Bligh Clark Gable Fletcher Christian Franchot Tone Roger Byam Herbert Mundin Smith Eddie Quillan Thomas Ellison Dudley Digges Dr. Bacchus Az 1962-ben készült film színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm, 169 perc, 1787-ben járunk, a Bounty hadihajó a déli tengereket szeli.
Bevétel 4 460 000 $ További információk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Lázadás a Bountyn témájú médiaállományokat. A Lázadás a Bountyn (eredeti cím: Mutiny on the Bounty) 1935 -ben bemutatott fekete-fehér amerikai történelmi kalandfilm Frank Lloyd rendezésében, mely az 1789-ben a Bounty hadihajón lezajlott lázadás eseményeit mutatja be. A film az egyik legnagyobb kasszasiker volt a maga idejében. Habár a történelmi hűségét többen is megkérdőjelezték – a film egy a lázadásról írt regényen alapszik – a kritikusok elismerik, hogy Lloyd filmje minden idők legjobb mozis feldolgozása [ forrás? ] a Bounty hajón történt lázadásnak. A produkció elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, emellett még további hét aranyszoborra jelölték. Történet [ szerkesztés] A film a Bounty hajón 1789 -ben lezajlott zendülést meséli el, amit Fletcher Christian ( Clark Gable) vezet a kegyetlen kapitány, William Bligh ( Charles Laughton) ellen. Ahogy a regény, a film is egy kötekedő gazembernek ábrázolja Blight, akinek a kegyetlensége miatt a matrózok és a legtöbb tiszt fellázad.
Noha az eseményeket feldolgozó könyvek és filmek többsége kegyetlen, érzéketlen figurának festi le a kapitányt, Bligh valószínűleg nem volt kirívóan durva felettes, bár hajlamos volt akár tisztjeivel is, ráadásul a legénység füle hallatára is megalázó hangnemben beszélni. Valószínűleg azonban nem is szigorúsága, hanem pont a visszafordulás, és az 1788 októberétől a következő év áprilisáig tartó Tahiti "üdülés" hozta meg a legénység és az első tiszt, Christian Fletcher kedvét a lázadáshoz. A zendülők 225 éve, 1789. április 28-án, álmában támadtak a kapitányra, akit néhány hívével együtt egy csónakban tettek ki a nyílt tengerre, gyakorlatilag a biztos halálra ítélve. Akármilyen ember is volt, Bligh mindenesetre bebizonyította, hogy kiváló hajós, ugyanis navigációs eszközök nélkül, 47 nap alatt Timor szigetére vezette a csónakot, majd visszatért Londonba. Jelentése alapján expedíció indult a lázadók felkutatására és megbüntetésére, a Tahitin maradtakat 1791-ben meg is találták, hármat közülük fel is kötöttek.
A karakter jellemét állítólag Marlon Brando adta vissza a legjobban. A történelmileg leghitelesebbnek tartott, 1984-es alkotásban Daniel Day-Lewis -t is láthatták a nézők, John Fryer szerepében. Bogár Erika Források:,,,,,,, A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.
Ebben a harcban Fletcher is életét vesztette. Úgy tudjuk, hogy 1800-ban az eredeti lázadók közül már csak egy, Adams volt életben, akinek sikerült keresztény közösséget szerveznie. A szigetet ezután több hajó is megközelítette, de nem találtak megfelelő kikötőhelyet. Végül 1808-ban egy amerikai kereskedelmi hajó, a Topáz kikötött. A hajó kapitánya, Folger beszámolója szerint ekkor Adams volt az egyedüli férfi Pitcairn szigetén, több tahiti nő és gyerek társaságában. Adams 1825-ben amnesztiát kapott, és nevét a sziget fővárosa, Adamstown őrzi. John Adams sírja 1838-ban Pitcairn hivatalosan is a Brit Birodalom része lett. Lakossága 1937-ben kb. 240 volt, de ezután az elvándorlás miatt egyre fogyatkozni kezdett (lakói főleg Új-Zélandra költöztek). Ma 48-an élnek a szigeten a hajdani lázadók leszármazottai közül, és még mindig őrzik a legendás Bounty nevű hajó harangját. Weninger Endre