Számos kutatás bizonyítja ugyanis, hogy a sokszínű cégek, a valóban befogadó cégek üzleti eredménye jelentős mértékben meghaladja a többi vállalatét. Tudj meg többet! BEFOGADÁS A sokszínűségi célkitűzés önmagában azonban nem elég. A befogadásról nem elég beszélni, nem elég számokat kitűzni, azt művelni kell, tenni kell érte. Ebben tud segíteni a cégeknek a Salva Vita Alapítvány tanácsadással, szolgáltatásokkal, tréningekkel, vállalati rendezvényekkel, munkaerő közvetítésével, kiadványokkal. Mi azért dolgozunk, közel 30 éve, hogy segítsük a cégeket egy befogadó munkakörnyezet kialakításában. Keressen minket! Együtt. Működünk. MEGTARTÁS A megváltozott munkaképességű munkatársak egy megbízható és lojális munkavállalói kört alkotnak, akik produktivitása – az általános vélekedésekkel ellentétben – az átlagostól nem tér el, és hozzáállásukat tekintve elkötelezettebbek, lojálisabbak a munkáltatójuk irányába. Az ő munkájuk a mi küldetésünk! A hozzánk forduló fogyatékkal élő embereknek személyre szabott segítséget nyújtunk.
Juhász Csongor szerint fontos eloszlatni a tévhiteket, mert a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása nem jótékonykodás, hanem racionális gazdasági döntés, miközben természetesen számos pozitív társadalmi hatással is bír. A munkavállalás a legtöbb esetben az érintett emberek életminőségére is kedvező hatással van. Fontos lenne ezen a területen fejlődni. Az előbbre lépés egyik feltétele pedig az lehet, ha a cégvezetők több információval rendelkeznének, ismernék a jó példákat, lehetőségeket és előnyöket. Évről évre nő az ebbe a körbe tartozó kiközvetített dolgozók száma a fővárosban és vidéken egyaránt, például könnyű fizikai munkás, varrodai dolgozó, futár, masszőr, pénzügyi asszisztens és on-site projektvezetői munkakörben is dolgoznak kollégák – részletezte az ügyvezető. 6 fontos tudnivaló a munkaadók számára 1. Állami támogatás igényelhető a bérre: amennyiben a megváltozott munkaképességű dolgozók létszáma eléri a 30 főt, vagy arányuk az összes alkalmazotthoz viszonyítva meghaladja a 25%-ot, illetve megfelelnek az egyéb feltételeknek, akkor a cég kérheti akkreditációját.
Ha ezt a kereseti korlátot a munkavállaló három egymást követő hónapban túllépi, a jelenlegi szabályozás szerint teljes mértékben elesik az átlagosan 73 ezer forint értékű ellátástól. A szakember szerint ezt a problémát orvosolhatná egy sávosan bevezetett kereseti korlát, amely egy, a jelenlegi korlát feletti sávban csupán az ellátás egy részét vonná el, növelve a megváltozott munkaképességűek munkavállalási kedvét. További ösztönzőkre azért is szükség van, mert bár az elmúlt nyolc évben látványosan, 18-ról 35 százalék körüli szintre nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, ez az érték még mindig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, amelynek átlaga 50 százalék körül mozog. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Kérdés Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása? Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. október 15-én (366. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6216 […] esetben tehát az érintett a vállalkozásában havi rendszerességgel maximum 223 500-120 000 = 103 500 forintot sadózó vállalkozás esetén járulékalapot képező jövedelemként a havonta fizetendő adóhoz, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójához kapcsolódó ellátási alapot kell érteni. Ez a Kata-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében havi 50 ezer forintos tételes adó esetén havi 98 100 forintot, havi 75 000 forintos tételes adó fizetése esetén 164 000 forintot jelent.
Változás a megváltozott munkaképességű személyek felülvizsgálatával kapcsolatban Két fontos módosítás lépett életbe 2020. január 1-jétől: Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam a 10 évet nem haladja meg. Ez azt jelenti, hogy akik rokkantsági ellátásban részesülnek és 10 éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, azokat nem fogják behívni orvosi vizsgálatra, ha a komplex minősítésnek lejár az érvényessége. Állapotrosszabbodás esetén azonban lehet kérelmezni az érintett személynek felülvizsgálatot. Rehabilitációs ellátásban részesülő személyeknek kötelező az együttműködés a rehabilitációs hatósággal, kötelesek a rehabilitációs hatóságnál megjelenni. Ha valaki rehabilitációs ellátásban részesül és elmulasztja megjelenését, akkor felfüggeszthetik vagy megszüntethetik az ellátását. További információt találtok itt: Fontos szabály volt eddig is, hogy felülvizsgálatra csak azokat a megváltozott munkaképességű személyeket hívja be a hatóság, akik ellátásban részesülnek.
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. november 12-én (368. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6247 […] érvényesí a kereseti korlátot érintő problémát illeti: a 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenységből származó (egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme) három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. Ebből következően a kereseti korlátba csak a kifizetőtől származó és járulékalapot képező jövedelem jöhet számításba. Az adószámos magánszemély re - mint egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban munkát végzőre - a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottak szerint terjed ki a biztosítás. Ez azt jelenti, hogy a megbízónak a kapott számla ellenére a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban munkát végzőkre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vállalkozási díjból származó jövedelem alapulvételével, el kell bírálnia a biztosítási kötelezettséget.
Segítünk a hivatalos iratok intézésében, a számukra elérhető ellátások megszerzésében, és természetesen a munkavállalásban. Egy hosszabb beszélgetést és felmérést követően közösen vitatjuk meg, hogy milyen irányba induljunk el az álláskeresés során. Tudunk segítni önéletrajz írásban és az állásinterjúra való felkészülésben, próbainterjú szervezésében, de akár az alapvető word és excel ismeretek elsajátításában is. Akiknek szüksége van, azoknak a munkahelyi beilleszkedésben és betanulásban is segítünk. Minden ügyfelünket – igény szerinti intenzitással – utókövetjük, hogy biztosak legyünk benne, hogy megtalálta a helyét és minden rendben van vele. Hozzánk bármikor, akár hónapokkal, évekkel később is fordulhatnak ügyfeleink, ha segítségre van szükségük egy munkahelyi probléma megoldásában, vagy ha munkahelyet szeretnének váltani. Egyik ügyfelünk esetében a Morgan Stanley-vel való sikeres együttműködés tette lehetővé, hogy személyre szabott megoldásokat találjunk. Közösen határoztuk meg a munkavégzés körülményeit, az elvégzendő feladatokból kiválasztottuk a számára megfelelő részfeladatokat, és meghatároztuk a csapattagokkal történő kommunikáció módját.
A Krisztus Király templom (kápolna) jelenleg az Országúti Szent István vértanú plébániához (a budai ferencesekhez) tartozik. Galéria [ szerkesztés] Díszes kapu Szentély Mennyezet Források [ szerkesztés] Rózsadombi Krisztus Király templomigazgatóság, Rákóczi Gimnázium és Krisztus király templom, Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Érdekes, hogy az építés tempójával épp az akkori kommunista legfelső vezetés egyik tagja, Vass Zoltán, a Tervhivatal elnöke volt elégedetlen. A közelben lakott, és egyszer megszólította a munkásokat. Azt kérdezte, miért szakaszosan dolgoznak, miért nem folyamatosan. A válasz az volt, hogy nincs pénz; anyagot csak akkor tudnak venni, ha a hívektől újabb adományok érkeznek. A legközelebbi alkalommal, amikor hazafelé tartott, az építkezésen tartózkodott a Margit körúti plébános, Gábris Grácián ferences is. Vass Zoltán a kezébe nyomott húszezer forintot, és azt mondta: fejezzék be gyorsan. Rozsadomb krisztus király templom budapest. Ő már tudott valamit… Jóindulatának oka pedig: a Horthy-korszakban a váci börtönben raboskodott, ahol a börtönlelkész a szintén ferences Riba Hugó volt, akit emberségessége miatt még a kommunisták is szerettek. A Tövis utcai templom védőszentjéül a (mindenkori) pogányság elleni harc nagy hősét és szimbolikus alakját, Kapisztrán Szent Jánost választották. Néhány hónap múlva feloszlatták a rendeket, és a ferencesek sem szolgálhattak e templomban hivatalosan.
A falon egy szoborfülke, benne egy bájos, kellemesen giccses Mária-szoborral, amit földön túli csendbe, saját térbe, gyönyörű áhítatba emel a fény, amit a mögötte megbújó ablak vet rá. A ferde üveglemezeken a kintről és fentről érkező fény távoli és alulról világító, szétsugárzó dicsfénnyé alakul - ezen keresztül pedig a mélyen átlényegített tér vissza is kapcsolódik a mindennapi valóságba. A nyersességig egyszerű gesztus, nyers anyagokkal, szinte láthatatlan, kintről nézve egészen az. Csak hát éppen egész más a tér, egész más az üldögélés vagy a készülődés, minthogy a műleírásban a lépcsőház előkészületi térként említődik. Bármi is legyen ez - mintha mindig ott lett volna, egy szelete a városnak, ahol a készülődőket vagy lépcsőzőket csend várja, és egy ablak. szerző: Szemerey Samu (szöveg+kép) Megjelent az Alaprajz 2005/1. Nem történt semmi. Rózsadombi Krisztus király templom hozzáépítés, szoborfülke, 2004. számában. építész tervezők: Fejérdy Péter, Bujdosó Ildikó szoborfülke: Baróthy Anna, Kelner Krisztián
Ez utóbbi művész szentendrei ferences diák volt, nyolcgyermekes családból származik, vagyis jól ismeri a ferences szellemiséget – mondta a Ferences Sajtóközpontnak Frajka Félix templomigazgató. A kommunista hatalomátvétel előtti utolsó pillanatban, 1949-ben épült a templom. Előzménye a Margit körúti templomtól a Rózsadombra felvezető keresztúti stációk végénél emelkedő 17. századi Veronika-kápolna volt, amely az ostrom alatt elpusztult. A misézőhely nélkül maradt rózsadombi hívek és a ferences atyák alkalmas helyszínt keresve a Törökvész út és a Tövis utca sarkán szép fekvésű telekre bukkantak, amelynek tulajdonosa Herczeg Ferenc volt. Mikor a hívek közül valaki felkereste, a nagy író kijelentette, hogy magánszemélynek nem adja el, de az egyháznak szívesen. Rozsadomb krisztus király templom 1. Négyszögölenként 80 forintot kért, de amikor megtudta, hogy templomot akarnak rajta építeni, húsz forintot engedett az árból. A templom Say-Halász Antal tervei alapján villámgyorsan, nyolc hónap alatt szerkezetkészre megépült, mert félő volt, hogy a hatalom bármelyik pillanatban leállíthatja a munkálatokat.
A nehéz idők ellenére a kortárs egyházművészet legjelesebb alkotóinak (Molnár C. Rózsadombi Krisztus Király Templom – Spice Prete. Pál, Pleidell János, Jeges Ernő, Metky Ödön, Búza Barna, Kontuly Béla, Fuchs Hajnalka) freskói, szobrai és üvegablakai ékesítik az istenházat. A szentélyben látható hatalmas Kapisztrán-freskót azért is érdekes, mert Kontuly Béla 1950-ben oly vakmerő volt, hogy a védőszent mögött látható nándorfehérvári erődítmény egyik bástyájára kicsiny akasztófát festett, mintegy jelezve, hogy a várvédők nem kegyelmeznek az árulóknak. És az akasztófán lóg is valaki... A művész megsúgta a ferenceseknek, hogy a szabad szemmel alig látható hulla nem más, mint Rákosi Mátyás.