Az, hogy ez a hatás mekkora, a betegség súlyosságától függ. A súlyos depresszió, az ún. major depresszió (MDD) mintegy 40 millió embert érint Európában – ez hozzávetőlegesen Spanyolország lakosságának felel meg. Az Európai Gazdasági Térség országaiban a mentális egészségügyi ellátás krónikusan alulfinanszírozott, azaz nemcsak a társadalom, hanem az egészségügy sem kezeli megfelelő helyen. A major depresszióban szenvedő betegnek nem elég megküzdeni a társadalom meg nem értésével, a megbélyegzéssel, hanem a szakember segítsége is lassan vagy akár már későn érkezik. A depressziós betegeknek csupán 25 százaléka, sőt még a súlyos mentális zavarban szenvedőknek is csupán a fele kapja meg időben a megfelelő tanácsadást és/vagy gyógyszeres kezelést. A betegek fele három hónapot, 10 százalékuk pedig több mint egy évet vár a vizsgálatra. Több országban a pszichoterápia és a tanácsadás költségét nem feltétlenül fedezi a társadalombiztosítás, de a hosszú várólisták miatt még akkor is nehezen hozzáférhető a megfelelő ellátás, ha a társadalombiztosítás állja a kezelést.
Az idősebbek és a fiatalok kötözködőknek tartják őket, míg – hasonló általánosítással élve – az X-ek inkább pragmatikusnak címkézik magukat. Elnevezésük Douglas Coupland 1991-es novellájából ered, és az anti-establishment szemléletből (is) fakadó cinizmussal írták le őket jó sokáig. Valami olyasmivel, ami a legtöbb fiatal sajátja. Időközben viszont ez a nemzedék is felnőtt, gyereket nevel, gondoskodik a szüleiről, és sajátos, felelősségteljes hidat képez a baby boomerek és az Y digitális nemzedéke között – ahogy a negyvenet betöltő nemzedékről könyvet író Tiffanie Darke fogalmazta meg a BBC -nek 2017-ben. Coupland ugyanebben a cikkben arra a kérdésre, hogy mit lát az X-ek jövőjében, azt mondta: "Egy üveg jó Pinot Gris, kényelmes ágy, jó wifi, és senki sincs körülöttük, aki idegesíti őket. 2010 után született generatio...ite. " A virtuális valóság alfái tényleg magányosak lesznek? A digitális kor gyermekei, a 2010 után született alfák még nagyon kicsik ugyan, de már komoly prognózisok születnek arról, milyen nemzedékre készüljön fel a világ – és a piac.
Az eddig készült kutatások alapján az Alfa generációra sokkal jobban fog hatni majd a szüleik véleménye, mint a barátaiké, ismerőseiké, jobban befolyásolják majd őket a szülők, mint az eddigi generációknál megfigyelhető volt. 2010 után született generáció használt. Önellátóbbak, képzettebbek, és felkészültebbek, mint az elődeik Az Alfák egy olyan világba születnek, amelynek olyan hatalmas kihívásokkal kell megküzdenie, mint például a globális felmelegedés. Az iskolai oktatáson kívül élethosszig tartó online oktatásban is részesülhetnek majd, aminek köszönhetően egy nagyobb tudás birtokában, sokkal felkészültebben állhatnak szembe a kihívásokkal, mint az őket megelőző generációk. Kapcsolódó írásaink:
Arról, hogy a folyamatos nethasználat micsoda személyiségformáló erővel hathat a korosztályra, Jeane M. Twenge amerikai pszichológus átfogó kutatásai óta vannak fogalmaink. Szerencsére a szülőnek is vannak eszközei, ha szeretné biztonságosabb hellyé tenni gyermeke számára az internetet, és ahhoz is kaphat iránymutatást, hogy hogyan érdemes a digitális eszközöket bevezetni a gyermeke életébe. A digitális eszközök miatt másra figyelnek a kisgyerekek - Blikk. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
"A teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például a fenti összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Az alfa generációs gyerekek fókusza eltér a megszokottól - Hamu és Gyémánt. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan" - magyarázza a közleményben Konok Veronika, a kutatás első szerzője. A kutatók szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél. Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet. "Az eredmények alapján a felnőttekhez vagy a digitális eszközöket nem használó gyerekekhez képest gyorsabban reagálnak akkor, ha a célábra a részletek szintjén van" - írják a beszámolóban.
"A tipikustól eltérő figyelmi stílus nem feltétlenül rossz, de az biztos, hogy más, mint amit eddig tapasztaltunk, és ezt fontos figyelembe venni többek közt az oktatási módszerek kialakításakor" - összegzi a beszámolóban Liszkai-Peres Krisztina, a kutatócsoport munkatársa, a cikk második szerzője. Tehát lehetséges, hogy a jövőben ezek a gyerekek másfajta tanítási módszert, illetve tananyagot igényelnek majd. "Az eddigi kutatások szerint azok az emberek, akik inkább a részletekre fókuszálnak, jobbak az analitikus gondolkodásban, de kevésbé kreatívak és szociális téren is lehetnek hiányosságaik. Alfa generáció: Így változtatja meg a gyerek gondolkodását,.... Hacsak nem változtatunk ezen a trenden, elképzelhető, hogy az újabb generáció tagjai közül több tudományos/műszaki gondolkodású felnőtt kerül majd ki, és kevesebben mennek művészeti vagy emberekkel foglalkozó pályára, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világunkat" - összegzik a kutatás eredményeit az ELTE kutatói. A közlemény szerint a figyelmi fókusz megváltozott működése autizmussal és ADHD-val érintett gyerekeknél is tapasztalható a digitális eszközhasználati szokásoktól függetlenül.
Steigervald Krisztián: A Baby boomer generáció a szüleinél (és még a gyerekeiknél is) nyugodtabb társadalmi-gazdasági helyzetbe csöppent. Számura kiszámítható volt minden: a munkaidő eleje és vége, kis túlzással mindenki ismert mindenkit és a kollégák beszélgettek egymással. Az egyre lazuló szocialista rendszerben viszonylag szabadon tudtak élni, és még a vasfüggöny se tudta előlük elzárni a világban történő radikális változásokat. Talán ez az utolsó generáció, amelynél a hierarchia határozza meg a működési elveket. Az ötvenes évek nyomora után lassanként elindult a fellendülés, elkezdődött a "szocialista fogyasztói társadalom". A családok beszélgetés helyett a TV elé ültek, igaz hétfőnként, az adásszünet miatt, a gyerekeknek még előkerült a diavetítő. Megjelentek a mosógépek, a hűtők, az autók. 2010 után született generáció sorozat. Egyre több minden segítette a generáció életét, és ha valaki elfogadta a rendszert, egyfajta biztos, kiszámítható életet vizionálhatott magának. Mindez a biztonság egy csapásra szertefoszlott a rendszerváltással: a Baby boomerek egy olyan világban találták magukat, amire a többség nem készült fel.
"Az eddigi kutatások szerint azok az emberek, akik inkább a részletekre fókuszálnak, jobbak az analitikus gondolkodásban, de kevésbé kreatívak és szociális téren is lehetnek hiányosságaik. Hacsak nem változtatunk ezen a trenden, elképzelhető, hogy az újabb generáció tagjai közül több tudományos/műszaki gondolkodású felnőtt kerül majd ki, és kevesebben mennek művészeti vagy emberekkel foglalkozó pályára, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világunkat" - összegzik a kutatás eredményeit az ELTE kutatói. Tovább folynak a kutatások A közlemény szerint a figyelmi fókusz megváltozott működése autizmussal és ADHD-val érintett gyerekeknél is tapasztalható a digitális eszközhasználati szokásoktól függetlenül. Az Alfa Generáció Labor egy jelenleg is zajló kutatásában a figyelmi működésen túl, most a mozgás terén is keresi azokat a jellemzőket, amelyek kapcsolatba hozhatók az említett fejlődési zavarokkal. Továbbá a gyermekkori digitális eszközhasználat felmérése is folyamatban van, ahol egy online, otthonról végezhető kutatásban vizsgálják, hogy mennyit is "kütyüznek" a magyar gyerekek.