(Acta Technica, 1960) Szilárd testek alapvető reológiai tulajdonságairól. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1961) Foundations with Small Settlement. (Acta Technica, 1961) Vasbetonszerkezetek. Csarnokok. (Bp., 1962 Egy. tankönyv. Tassi Gézával. 1966 2. kiad. 1970) Vasbetonépítéstan. Hídszerkezetek. Egy. jegyz. (Bp., 1962) Szerkezetépítés. Juhász Bertalannal. (Bp., 1965 2. 1966) Vasbetonszerkezetek. Orosz Árpáddal. (Bp., 1965–1967 2. 1968–1970 új kiad. Részletes adatok_Péter Katalin. 1981) Vasbeton adótornyok. (Bp., 1966) A bauxitcementről és a bauxitbetonról általában. (Bp., 1966) Hídépítéstan. 1–2. Klatsmányi Tiborral, Szépe Ferenccel. (Bp., 1966–1967) Építményeink biztonsága. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1968. nov. 29. megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1968 kivonatosan: Műszaki Tudomány, 1968) Beton-, vasbeton- és feszítettbeton hidak. (Bp., 1968 2. 1973) Vasbetonszerkezetek. Feszített tartók. (Bp., 1970 2. jav. 1973 3. 1980) A bauxitbeton szerkezeti elemek erőtani számítása. segédkönyv.
Főbb művei F. m. : Előrefeszített betonhidak. (Bp., 1952) Előregyártott vasbeton hídszerkezetek. (Bp., 1953) Die Stabilität des an zwei Punkten aufgehängten geraden Balkens. (Acta Technica, 1954) An Aluminium Bridge in Hungary. Haviár Győzővel. (Light Metals, 1955) Nyomott rudak határteherbírásának meghatározása elméleti úton. Kand. értek. (Bp., 1955) Limit Load Capacity of the Compressor Bar. (Acta Technica, 1956) Hídszerkezetek. (Bp., 1956) High-Tensile Steel Cable Tie-Rods. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1957) New-Type Abutments of Bridges. (Acta Technica, 1958) Vasbetonhidak. Csaba Lászlóval, Láng-Miticzky Tiborral. Ill. Félix Vilmos. (Bp., 1959) Faszerkezetek. (Bp., 1959) Hajlított héjak általános elmélete. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1959 németül: Zürich, 1960) Vasbeton hídszerkezetek. (Mérnöki kézikönyv. Gottwald péter mta. 1–3. Bp., 1959) Faszerkezetek. (Bp., 1960) Lapos héjak elmélete és gyakorlati alkalmazása. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1960) Application of Shell Structures for Foundations.
Komjáth Péter: Végtelen gráfok problémái - székfoglaló előadás Székfoglaló előadás Időpont 2016. október 19. 10. Gottwald Péter könyvei - lira.hu online könyváruház. 30-11. 30 óra között Helyszín MTA Székház, Nagyterem 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. Részletek Összefoglalás: "Néhány, véges gráfok esetén jólismert fogalommal (kromatikus szám, topologikus részgráf, kordális gráf) kapcsolatos problémát oldunk meg végtelen gráfokra. " A meghívó megtekintéséhez kérjük kattintson ide. Előadó Komjáth Péter (MTA rendes tagja) Szervező MTA Matematikai Tudományok Osztálya
1912. május 26. Szerző: Tarján M. Tamás 1912. május 26-án született Fiume városában Kádár János kommunista politikus, az 1956 utáni szocialista Magyarország vezetője, a 20. század egyik meghatározó politikusa. Belföld: Kádár János és a rózsatövisek - NOL.hu. Kádár eredetileg – anyja neve után – Czermanek János (Csermanek) néven látta meg a napvilágot, miután apja, egy zalai kisbirtokos katonatiszt még születése előtt elhagyta hajadon édesanyját, Borbálát. Kádár gyermekkora viszontagságos volt, Kapolyon majd Budapesten élt nevelőszülőknél, kosztos diákként végezte elemi iskoláit, majd 1927-ben letette az iparostanonci vizsgát. A későbbi politikus eredeti szakmája írógépműszerész volt, de azt 1929-től mindössze pár hónapig gyakorolta, mert 1930. szeptember 1-jén belépett az illegális kommunista mozgalomba. Kádár már ebben az évben, majd 1933-ban is börtönbe került mozgalmi tevékenysége miatt, utóbbi alkalommal két évnyi fogházra ítélték, egy éhségsztrájk miatt azonban Kőbányáról a szegedi Csillagbörtönbe vitték. Itt ismerkedett meg Rákosi Mátyással.
1941-től a KMP Bp. -i Területi Bizottságának tagja. 1942. -ban a letartóztatás elkerülése végett illegalitásba vonult. -tól a KMP Központi Bizottságának szervezési ügyekkel megbízott tagja, szept. -től a máj. - jún. -i nagy lebukások után a ker. -i bizottságok és sejtek újjászervezését irányította, ill. ezeket vezette, dec. -től a Központi Bizottság Titkárságának tagja. 1943-febr. -tól a KMP vezető titkára, ápr. -ban részt vett a pártprogram kidolgozásában. 1943. -tól a feloszlatott KMP utódjaként létrejött Békepárt vezetője. Mo. német megszállása (1944- márc. 19. ) után az általa vezetett Központi Bizottság kezdeményezte a Magyar Front létrehozását és vezető szerepet játszott a KMP háromtagú katonai bizottságának megalakításában. 1944. ápr. -ban pártutasításra Jugoszláviába indult, hogy az itthon működő párt és az emigráns kommunisták között több éve szünetelő kapcsolatot megteremtse, de a határon mint katonaszökevényt letartóztatták. Kádár Szabolcs János hivatalos oldala. Kilétét sikerült eltitkolnia ezért szökési kísérletért csak kétévi börtönbüntetésre ítélték.
A gyerek nehezen szokta meg a sose látott, könnyen felfortyanó, indulatos, bár őt nagyon szerető anyát. "Anya és fia nehezen barátkozott meg egymással. Nemcsak azért, mert a gyerek nagyon ragaszkodott Sándor bácsiékhoz, őket érezte az igazi szüleinek, s nem az anyját, akit csak hébe-hóba látott. Csermanek Borbála nehéz természetű asszony volt. Kiegyensúlyozatlan, hamar felfortyanó és hamar ellágyuló. – Sorsverte teremtés – mondja róla Kádár. Annyira rövidlátó, hogy csak két osztályt járt ki az elemi iskolában, aztán kimaradt, mert a betűk összefolytak előtte. Hányatott, keserves életét aligha tette könnyebbé, hogy a világot mindig fátyolosan látta, mindig bizonytalanul botorkált, tapogatódzott az emberek között" -írja Gyurkó. Huszár Tibor: Kádár János I-II. - politikai életrajz (*22). Kádár is visszaemlékezett az első idők konfliktusaira: lógott az iskolából, azért az anyja verte, imádkozni kényszeríttette, amire nem volt hajlandó. Budapest is idegen volt neki, az iskola polgári hátterű diákjai csúfolták öltözete, tájszólása miatt, nehezen szokta meg a nagyvárost.
Öt éven keresztül szerkesztette a világgazdasági magazint, és a demokratikus intézmények működését elemző "Nyugati Úton" c. programot. 1989. februárjában a Szabad Európa és a Szabadság Rádió elnöke a "Superior Performance Award" kitüntetésben részesítette az 1988-ban nyújtott teljesítményéért, elsősorban az amerikai alkotmányról készült 32 részes sorozatáért. 1983-tól aktívan részvett a müncheni Széchenyi Kör tevékenységében, ahol több előadást is tartott. 1993-1998-ig a Széchenyi Kör titkára volt. Rendszeresen írt a Münchenben megjelenő Nemzetőr c. lapba, és más magyarországi napi- és hetilapokba. Tanulmányait több folyóirat is közölte. Az 1999-ben megindult Leleplező c. könyvújság főmunkatársa, jelenleg a folyóirat főszerkesztő-helyettese. Rendszeresen tart előadásokat az emberközpontú társadalom, a demokrácia és a pénzrendszer összefüggéseiről. Süli János tárca nélküli miniszter Személyes adatok: Születési hely, idő: Békéscsaba, 1956. január 26. Családi állapot: nős, felesége Süliné Goda Edit Felnőtt gyermekeik: Süli Anikó és Süli Balázs Végzettség: 1975–1980 Budapesti Műszaki Egyetem, Villamos Mérnöki Kar, Erősáramú Szak, Villamos Ágazat Szakmai pálya: 2017 a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter 2014–2017 Paks város polgármestere 2011–2014 ügyvezető, EMI–DUNA Energetikai Mérnöki Iroda Kft.
Bp. -re történt visszaérkezése után, 1944szept. -ben a Központi Bizottság vezető titkára lett. -ben a Németországba való kiszállításakor Nyergesújfalunál sikerült megszöknie. Visszatért Bp. -re, ahol újra átvette a párt irányítását és vezető szerepet játszott az ellenállási mozgalom szervezésében. Miután a szovjet csapatok a németek kiűzése után elfoglalták Bp. - et, a főváros helyettes rendőrfőkapitánya 1945. -ig. 1945. jan. -ban az MKP vezető titkári tisztségéről leváltották és az 1943. évi pártfeloszlatás miatt Gerő Ernő likvidátorsággal vádolta meg. 1945-47-ben ogy. -i képviselő, 1045. -tól az MKP Központi Vezetősége titkárságának tagja, 1945-47-ben Kiss Károllyal együtt a káderosztály vezetője, 1945. -máj. -ban az MKP Bp. -i Területi Bizottságának titkára, 1945. -tól a Politikai Bizottság és az MKP Nagybp. -i Bizottságának titkára, 1946-48-ban az MKP Központi vezetőségének főtitkárh. -e. 1947-51-ben ogy. -i képviselő. 1948. márc. -jún. -ban az MKP-SZDP közös nagybp. -i egységbizottságának elnöke.
Annak megítélése, hogy államférfi volt-e, mindenki értékrendjétől, meggyőződésétől, politikai beállítottságától, de életútjától vagy akár az életkorától és számos más tényezőtől is függ. Majdnem annyi Kádár-kép létezik, ahány ember. Véleményem szerint azért nevezhető államférfinak, mert a politika határai között megtette, amire lehetőség adódott. Nem volt teoretikus, de politikai ösztönei a kritikus helyzetek többségében is jól működtek. Nem a nagy nyugati államférfiakkal - Bruno Kreiskyvel, Willy Brandttal, Francois Mitterand-nal - kell összemérni, hanem táborbeli társaival, Erich Honeckerrel, Zsivkovval, Gomulkával - hogy Nicolae Ceausescut ne is említsük -, akik a birodalom szabta kereteken belül működtek. Közülük Kádár mindig elment a falig, a lehetőségek határáig. Rajknak és Nagy Imrének a bíróság szolgáltatott igazságot, Kádárnak a ravatalánál két napig sorban állók, az őt elsiratók. Ha valami véletlen folytán előkerülne a 2007 májusában a sírjának meggyalázásakor ellopott koponyája és a csontjai, vajon rendeznének-e neki is újratemetést, hiszen nálunk egy politikusnak ez szinte kijár.