• A számítástechnikában adatnak nevezzük a számokkal leírható dolgokat, melyek számítástechnikai eszközökkel rögzíthetők, feldolgozhatóak, és megjeleníthetőek., azaz az információ konkrét megjelenési formája • Az információ fogalma • felvilágosítás, tájékoztatás, hír, értesülés, adat, valamire vonatkozó rendszerezett ismeret, új ismeret, újdonság jellegű hír. • A vevő számára fontos, érthető, új ismeret.
Szokásos egysége a bit, amely egy darab bináris jel adatmennyisége. Az informatikában használt mértékegységek és ezek jellemzői: Az információtartalom egysége a bit. Az információ két féle lehet (0, 1/HAMIS, IGAZ). Ez önmagában kevés, többszörösét használjuk. Nyolc bit alkot egy byte-ot. A byte többszörösei: kiB, MiB, GiB, TiB, PiB (peta-), EiB(exa-). Váltoszám: 1024 A bináris számábrázolás módszere és jelentősége: Fixpontos számábrázolás: Egész számok ábrázolása. Jelátalakítás és kódolás - erettsegik.hu. Egy byte-on, azon belül 8 biten ábrázoljuk kettes számrendszerben a számot. Egy bájton 0-tól 255-ig ábrázolhatók a számok. Előjeles szám esetében az első tag jelenti az előjelet, 0 a pozitívot, 1 a negatívot jelenti, ekkor -127 és 127 közötti értékek adhatóak meg. Lebegőpontos számábrázolás: Valósz számok. A matetatikában is használt normálalak elven alapul. Minden tizedes törtet fel írunk "egy nulla" egész alakú szám és 10 valamelyik hatványának szorzataként. 32 biten ábárzoljuk. A számítógép minden műveletet számokkal végez.
A CMY szín elegendő lenne a fekete szín előállításához, de sosem tökéletes. Ehhez a színkeveréshez 32 biten tároljuk a színeket. Pixel, felbontás, színmélység(Ezek definiálását beírtam a fenti szövegbe is) Pixel: Nem osztható képpont, egy pixel elhelyezkedését(koordináta) és információ tartalmát(szín) határozza meg. Felbontás: A képet alkotó pontoszlopok és pontsorok száma (pl. 640x360). Mértékegysége a képpont/hüvelyk. Mintavételezésnél ez jelenti a gyakoriságot. Színmélység: a pontok színét leíró bitsorozat hossza, azaz a képernyőn megjeleníthető színek száma Digitális képek formátuma és jellemzői: Rraszteres (bitképes): egyes képpontok információit tároljuk, és nem figyeljük, mit ábrázol a kép. Nagyobb kép nagyobb file méretet eredményez. A képet pontonként tároljuk. Nagyításkor romlik a minőség. Pl. :,, Vektoros: Matematikai formulákkal írjuk le a kép tartalmát/amit a kép ábrázol. Nagyobb kép nem jelent nagyobb file méretet, a kép csak geometrikus alakzatokból épül fel, függvényekkel leírható.
Kvantálás: Az értékkészlet megadása, amelyből a digitális jel megadott, az eredeti jel értékét megközelítő értéket vesz fel. Kódolás: A mintavételezett jelet a kódoló egységgel a kvantálással kapott értékhez bináris jelsorozatot rendelünk. PCM - minden kvantáláshoz egyedi kód DPCM - a megelőző mintához viszonyítótt eltéréshez rendelünk kódot Előrejelzéses DPCM - a megelőző mintasorozat alapján várható értéktéől való eltérést írja le. Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában. A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE). Az adat és adatmennyiség fogalma: Adat: Egy objektum egy meghatározott változojánának értéke; számmal leírható, számítástechnikai eszközzel rögzíthető, feldolgozható, megjeleníthető. Adatmennyiség: Az a mennyiség, mérőszám és mértékegység, amely a jelek számát méri egy választott jelrendszerben.
Az irharéteg fő feladatai: a mechanikai védelem, a szervezet immunrendszerének és a só-vízháztartásnak a szabályozása. Az irhában vannak a bőrt ellátó a szőrtüszők és a faggyúmirigyek. Ha a bőr sérülése az irharétegig ér, akkor maradandó nyommal, heggel gyógyul. A bőr felépítése - Ismerjük meg jobban a bőrünket! A bőralja A bőr aljának fő feladatai a hőszigetelés, az energiatermelés szabályozása és a mechanikai behatolások tompítása. A bőralja viszonylag nagy kötőszövetes rostokkal kapcsolódik a fölötte lévő irhához, alul pedig az izomrostok határolják. Laza kötőszövetes rétegében találhatók azok az egyetlen nagy zsírcseppet tartalmazó zsírsejtek, melyek kerek egységekbe tömörülve cellulitiszként mutatkozhatnak meg. Ez a réteg főleg zsírszövetekből áll, így a szervezet energiaraktára, ami szükség esetén felhasználható. Fogyáskor ez a zsírréteg tűnik el először. Sérülése ugyancsak hegszövet-képződéssel jár. Szőrök és körmök A tenyér és a talp kivételével a bőr majdnem teljes felületét szőrzet fedi, melynek feladata a védelem, a szőrbunda szálai közötti levegő az állatoknál szigetelőréteget képez.
A hámréteg A bőr hámrétege vékony, átlátszó, többrétegű elszarusodó laphámból áll, és folyamatosan regenerálódik. A felhám legalsó rétegét egy 1-2 µm vékonyságú sejtsor képezi, az új sejtek állandó utánpótlását biztosító alapréteg. A legalsó, osztódó és legfiatalabb hámsejtek az úgynevezett alaphártyán helyezkednek el, és ezen keresztül veszik fel az irhában futó apró vérerek által odaszállított táplálékukat. Ez történik, ha megsérül a bőr A bőr állományát három fontos réteg alkotja: a hám, az irha és a bőralja. A hámréteg kizárólag csak sejtekből, a speciális laphámsejtekből áll, amelyek érési folyamatuk során további öt rétegre tagolódnak. De mi történik, amikor a bőr megsérül? Fontos tudnunk, hogyan épül fel a bőrünk. Fotó: Getty Images A hámsejtek az alaphártyánál folyamatosan osztódnak, majd onnan elszakadva az újak folyamatosan a test felszínére nyomják őket. Egy hámsejt a hám aljáról mintegy 28 nap alatt jut ki a legkülső hámsorba. A szaruréteg vastagsága testtájanként változik, a hajlatokban a legvékonyabb.
A mi dolgunk, hogy megvédjük bőrünket a külső hatásoktól, belülről pedig a megfelelő vitaminfelvétellel, folyadékbevitellel, tudatos táplálkozással tehetünk bőrünk egészségéért. Nézzük meg rétegekre bontva, hogy pontosan mit tehetünk bőrünkért! A hámréteg fő funkciója az, hogy védőréteget képezzen a nap káros sugaraival, a külvilág vírusaival és baktériumaival, valamint a külső mechanikai hatásokkal szemben. A hámréteg legalsó rétege a bazális réteg, itt történik a hámsejtek képződése. Az új hámsejtek folyamatosan kifelé nyomják a felettük lévő hámsejteket, melyek végül lehullanak a bőrfelszínről. Ez a folyamat garantálja a bőr folyamatos megújulását. A bazális réteget három réteg követi, ezek a rétegek általában néhány sejtsorból állnak, leszámítva a szaruréteget, melyet akár 30 sejtsor is képezhet. Azonban ennek ellenére a bőr legvékonyabb rétege a hámréteg, néhány milliméter a vastagsága. Amennyire kicsi ez a réteg, annál nagyobb a jelentősége. Ugyanis általában itt szívódnak fel és itt hasznosulnak a hatóanyagok.
Általában 20 sejtsor, 50-200 mikrométer vastagságú. A talpon a legvastagabb, itt akár 1 mm-es is lehet, a bőrkeményedéseknél 2 mm-esre vastagodhat. A hám legfelső rétegében a sejtek már teljesen elszarusodtak, elhaltak, és folyamatosan kopnak, lehámlanak. Vagyis, ha így vesszük, akkor nem az irhánkat "hordjuk el", hanem a hámot. Arctisztítás! Az arctisztítás fontos, sőt elengedhetetlen lépés a bőr ápolásában: nemcsak a port, a szennyeződéseket távolítjuk el az arcunkról, de a felesleges faggyút, az elhalt hámsejteket és a baktériumokat is. Olvassa el az Arctisztítási egyszeregy minden nőnek c. cikkünket Érdemes még szót ejteni a kozmetikusok és bőrgyógyászok által oly sokat emlegetett pórusokról. Milyen lyukak ezek a bőrön? Lényegében a hámrétegben fedezhetők fel ezek az apró nyílások, amelyeken keresztül a mélyebben fekvő irhából jövő anyagok kerülnek a bőrfelszínre. Az arcon nagyobbak, más területeken rendszerint nem is látszanak. Pórusoknak hívjuk az izzadság és faggyúmirigyek nyílásait is.
Az elszarusodott sejtek között az epidermális lipidek a "maltert" alkotják, azaz a szaruréteg sejtjeinek cementjét, ami összetartja a szarusejteket. A szaruréteg védi a bőr mélyebb rétegeit a külső behatásoktól. A bőrt folyamatosan érik a külső környezeti hatások melyek gyakran károsítják a bőr felszínét, de akár a mélyebb rétegeit is. A belgyógyászati betegségek szintén sok esetben látható elváltozásokat okoznak a bőrön vagy a bőr szerkezeti felépítésében. Baktériumok, vírusok, gombák fertőzéseket okoznak a bőrön, melyek orvosi kezelést igényelnek. Szépítészeti szolgáltatást csak egészséges bőrön szabad végezni.
A bőralja a legalsó rétege a bőrnek, itt találhatóak a zsírsejtek, melyek feladata a test, a csontok védelme a külső hatásoktól. De a hormontermelésben és a hőszigetelésben is szerepe van. Az itt található zsírsejteket kollagénrostok kötik össze, és vérerek hálózzák be. A zsírszövetek csökkenésének hatására veszíthetünk bőrünk teltségéből. Hogyan kezeljük? A bőraljának bőrápolás tekintetében nincsen szerepe, mert a felszívódó krémek idáig nem jutnak el. Tehát szépségápolási szempontból a bőr legfelső és középső rétege az, melyekre érdemes és kell is hatnunk. Ezeknek a rétegeknek a megfelelő ápolásával meg tudod őrizni a bőr védelmi funkcióját, illetve megelőzheted az arcbőr idő előtti öregedését. Hiszen friss, üde bőrt teremthetsz ha tudod, hogy mit és hogyan használj az arcápolás során.