a második szomszédig Alig hogy küldjük életünk neszét. S saját testvérink, kik reánk készítik A gyász s gyalázat fekete mezét. S arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Holott máshol már a nap úgy ragyog. De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szűlőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet! (Pest, 1847. február. A HÉT VERSE – Petőfi Sándor: Magyar vagyok | Magyar Kurír - katolikus hírportál. ) Mit gondolsz erről az írásról? A szerzőről Erdélyben születtem, egy olyan mesés környezetben, ahol elengedhetetlenül kifejlődött a kreativitásom és a természet iránti szeretetem. Mióta a betűket ismerem, mindig szerettem írni, elsősorban magam és gyermekeim örömére. Az idő bebizonyította számomra, hogy ha az ember szívvel alkot, az előbb- utóbb mások örömére is szolgál. Olvasóim biztatására jelent meg első felnőtteknek szóló verseskötetem 2019 májusában "Sosem késő! " címmel. Azon dolgozom, hogy a meséim is egyre ismertebbé váljanak. A weboldalamon nem csak elolvasni, de meghallgatni is van mód a meséimet.
2020. augusztus 20. csütörtök 665 találat Kép: Petőfi Sándor: Magyar vagyok Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy terűletén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Büszkén tekintek át A multnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Ugy rettegé a föld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek. Mi mostan a magyar? Ajánljuk! Petőfi Sándor: Magyar vagyok. Holt dicsőség halvány kisértete; Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar – Ha vert az óra – odva mélyibe. Hogy hallgatunk!
Oh szabadságunk, édes kedves ujszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy magyar; ha nemzetünk utolsó fia meghal, borulj rá szemfedő gyanánt … s ha előbb jön rád a halál, rántsd magaddal sírodba az egész nemzetet, mert tovább élnie nélküled gyalázat lesz, veled halnia pedig dicsőség! Ezzel köszöntlek, ez legyen útravalód az életben. Élj boldogul! nem kívánom, hogy ne találkozzál vészekkel pályádon, mert az örökké nyugodt élet félhalál, de legyen mindig férfierőd a vészeken diadalmaskodni! Késő éj van. Jó éjszakát szép csecsemő … szép vagy te, szebb minden országbéli testvéreidnél, mert nem fürödtél vérben, mint azok, téged tiszta örömkönnyek mostak; és bölcsőd párnái nem hideg, merev holttestek, hanem forró, dobogó szívek. Magyar vagyok – Petrovicsból Petőfi - Petőfi 200. Jó éjszakát! … ha elalszom, jelenj meg álmamban úgy, a milyen nagynak, ragyogónak, a világtól tiszteltnek én reméllek! " – írja P etőfi Sándor, a forradalom költője naplójában 1848. március 15-én.
Európa színpadán mi is játszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Ugy rettegé a föld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek. Magyar vagyok. Mi mostan a magyar? Holt dicsőség halvány kisértete; Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar – Ha vert az óra – odva mélyibe. Hogy hallgatunk! a második szomszédig Alig hogy küldjük életünk neszét. S saját testvérink, kik reánk készítik A gyász s gyalázat fekete mezét. Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Holott máshol már a nap úgy ragyog. De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szűlőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet! A vers agitatív jellegű, célja a meggyőzés, és hogy eszméket népszerűsítsen, ugyanakkor a költő vallomásos, szenvedélyes, szubjektív hangon nyilatkozik meg, mintha személyes ügyről volna szó. A nemzet képviselőjének tekinti magát, magáévá teszi a közösség ügyét, mely közösséget (a magyarságot) az erkölcsi és társadalmi eszmények csúcspontján szeretne látni.
Ez okozta azt a csalódást Petőfinek, ami annyira kicseng a versből. A Magyar vagyok feszültséggel teli lírai vallomás és egyben hazafias programvers, amely a költő forradalmi nézeteit, újfajta nemzetszemléletét hirdeti és amelynek egyes sorai szállóigévé váltak: Magyar vagyok Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy terűletén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A multnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Ugy rettegé a föld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek.
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Petőfi Sándor 1847 MAGYAR VAGYOK Teljes szövegű keresés Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy terűletén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A multnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Ugy rettegé a föld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek. Magyar vagyok. Mi mostan a magyar? Holt dicsőség halvány kísértete; Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar - Ha vert az óra - odva mélyibe.
– Magunknak csináljuk az ünnepet – hangsúlyozta az erdélyi Kézdialmásra (Kelemen Didák szülőhelyére) zarándokló miskolci csoport vezetője, Várhelyi Krisztina, s végigkísérték a négynapos utat a tiszteletadásról szóló megható pillanatok: Segesváron Petőfi Sándort, Kézdivásárhelyen Gábor Áront, Gelencén Szent Imrét, Sepsiszentgyörgyön Szent Istvánt, Farkaslakán Tamás Áront köszöntötte ének és vers, Csíksomlyón pedig imádsággal tértünk be a Szűzanyához… Ünnepeljenek velünk Önök is! Kisvideónkban a Petőfi-verset Hortai Rita szavalja el. Kapcsolódó videók: Kelemen Didák lemhényi emlékhelyén ITT – Petőfi, papírhuszárok, kokárdák… IDE KATTINTVA – Reményik Sándor: Akarom (Hortai Rita előadásában) ITT Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
Megpróbálom nektek lépésről- lépésre bemutatni, hogy én hogyan készítem a kovászos kenyeremet. De igazából mindenkinek meg- és ki kell ismernie a saját tésztáját, mindenkinél egyedi módon érik a tészta, ami a TE liszteddel, városod csapvizével, szobád páratartalmával és hőmérsékletével együtt alkot egy teljes egészet, karöltve a felhasznált kovászod hidratáltságával, a lisztek fajtájával, márkájával és a többi ….. KOVÁSZOS KENYÉRSÜTÉS LÉPÉSEI 1. KOVÁSZETETÉS: kenyeret sütni mindig aktív kovásszal szoktam. A hűtőben tartott anyakovászomból kiveszek 5 g-ot, megetetem 10 ml vízzel, és 10 g liszttel (8 g BL80 búzakenyérliszt + 2 g teljes kiőrlésű rozsliszt). 12 óra múlva lesz 25 g kovászunk, ezt újra megetetjük. Limara péksége: Kenyér öregtésztával és kovásszal. Ehhez a 25 g kovászhoz adunk 100 ml vizet és 100 g lisztet (80 g BL80 búzakenyérliszt + 20 g teljes kiőrlésű liszt). Alapvetően a lisztek bárhogy variálhatóak, én a gyorsabb erjedés miatt használok minimális rozslisztet. Kb. 6-8 óra alatt ez szépen meg fog írni ahhoz, hogy kenyeret süssünk belőle.
Így szép formás lesz. Beleteszem a jénaiba, amit előtte melegvízzel, vagy a sütőben kissé átlangyosítok, de ne legyen meleg. Ha lágyabb a tészta kitámasztom, ha elég kemény, nem. Ez látszik, mikor beteszed a jénaiba, ha oldalra terül, akkor kell kitámasztás, ha megtartja a formáját, megáll magában, akkor nem. Azonnal lespriccelem langyos vízzel, ráteszem a tetejét, és bedugom a sütőbe, hogy egyenletesen meleg helyen legyen. Kb. 30-40 perc múlva bevágom, megint lespriccelem. Még visszateszem kb. 10-15 percre, de ez nagyon függ ugye attól, hogy mennyire meleg helyen van, ez akár még fél óra is lehet. Én úgy ellenőrzöm, hogy megkelt-e a tészta, hogy ujjam hegyével óvatosan megnyomom, ha mélyedés marad, akkor még nem jó, ha rugalmasan visszaugrik, mikor elveszem a kezemet, akkor már jó a tészta. Támasztékot elvenni, konyharuha nem süthető!, de ilyenkor már a gázoktól biztosan megáll a tészta, nem esik össze. Még egyszer lespriccelem vízzel, és rákapcsolom a sütőt 200 fokra, nekem alsó-felső sütéses villanytűzhelyem van, légkeverés nélkül.
Sükő. Hargita megye.