Filmkritika siz kritikája 2005. augusztus 20. 20:44 Összetett mondanivaló egy egyszerű filmről. De az is lehet, hogy egyszerű mondanivaló egy összetett filmről. Igazából már nem vagyok benne biztos. Csak abban, hogy én újra nem fogom megnézni, ezért (durcásságból vagy makacsságból) azt és úgy írom, amit és ahogyan az én szájam íze diktál. Pont. Mert bár elfogultan mondhatom, hogy nekem ez a film kevés, azonban van a dolgoknak egy olyan olvasata is, hogy én vagyok kevés a Sky kapitány és a Holnap világához. Nem bánom, legyen így! Mert ha én kevés vagyok, a nézők többsége is elmondhatja magáról ugyanezt, ergo a film saját maga alatt fűrészeli a fejszét. Izé a fát. Valahogyan tényleg önmagát oltja ki, s hogy ezt szándéktalanul vagy szándékosan teszi, az már száradjon az ő lelkiismeretén (lelkicelluloidján, esetleg celluloidismeretén). Az bizonyos, hogy a retro-atmoszféra nagyon ül, s bár nekem mindez semmit nem mond utalás gyanánt (olvastam, Orson Welles nyomdokain halad, H. G. Wells világát idézi), azért nagyon is tartózkodom magammal együtt a mélybe rántani a film egészét.
A történet a Philip K. Dick Az ember a Fellegvárban alternatív történelmi regénye óta közkedvelt motívumra épül: a szövetségesek nem győzik le a Harmadik Birodalmat. Sky kapitány világában a németek valószínűleg katonai-politikai szövetségben élnek az angolszász hatalmakkal, a kronológiai utalások azonban meglehetősen zavarosak, hiszen míg az Empire State Buildinghez a Hindenburg III léghajó dokkol, a filmszínházban a mi világunkban 1939-ben bemutatott Óz, a csodák csodájá t adják, mégis utalás esik az "első" világháborúra. Bárhogy is legyen, a középpontba amúgy sem a "mi lett volna ha" érzés került, hanem egy kifogyhatatlan fantáziáról árulkodó képregényvilág. Egy képregényvilág, amely a médium szinte minden sablonját magában hordozza a Totenkopf nevű őrült és gonosz tudóstól, aki a világ elpusztítására készül, a rettenthetetlen hősön át, aki végül megmenti a világot, egészen az őt kockázatos útjára elkísérő, gyönyörű, ámde kissé együgyű újságírónőig, aki nyomozóként is megállná a helyét.
A New York ellen intézett robottámadással indító cselekmény kibontakozásakor a legendabeli Shangri-lába is eljutnak hőseink, hogy onnan továbbindulva megküzdhessenek a titokzatos világrombolóval. Angelina Jolie mégsem Lara Croftként lép elő, mintegy a Tomb Raider mozikból, hanem szupertitkos bevetések félszemű parancsnokaként segíti Sky kapitányt és társnőjét. És, akárcsak az Indiana Jones-történetekben, a szerelmi szál sem maradhat el, mi több, épp az előbb említett Franky kapitány miatti féltékenység bonyolítja a természetesen újbóli egymásra találással végződő civakodást. A Polly Perkins zsurnalisztát alakító Gwyneth Paltrow újfent bizonyítja, hogy bármiféle stílusban, bármiféle szerepet hibátlanul képes megformálni – nem véletlenül ő a kedvenc színésznőm. Utánozhatatlan arcjátéka és nüánsznyi érzelmi változásokat is kifejezni képes hanglejtése egyedivé teszik őt a fősodor üdvöskéi közt, ám a tudományos fantasztikumban jártas Jude Law kiváló partnere a látvány mellett elsődlegesen a kettejük játékára épülő alkotásban.
A film megdöbbentő hírrel kezdődik: híres tudósok tűnnek el titokzatos módon, szerte a világon. Hamarosan halálosan félelmetes, óriási robotok jelennek meg s tipornak szét mindent New York utcáin, autókat hajigálva és épületeket zúzva pozdorjává, kisvártatva pedig a Hindenburg III nevű, gigantikus léghajó landol az Empire State Building tetején. E sorozatos rejtélynek ügyében kezd el nyomozni Polly Perkins ( Gwyneth Paltrow), a Chronicle riportere, aki régi szerelmét, a Sky kapitánynak nevezett, bravúros képességű és vakmerő Joseph Sullivant ( Jude Law) is megnyeri az ügynek. Polly és Sky Kapitány útjuk során a Himalája hegyláncai között egy robbanószerekkel behálózott, óriási jégbarlang csapdájába esnek, később Shangri-La csendes és nyugodalmas völgyébe vetődnek, majd rémisztő repülő szerkezetekkel keverednek harcba, utóbb sikeresen landolnak a több ezer méter magasságban lebegő, mozgó léghajóra, és részük van a víz alatti repülés csodálatos élményében is. Céljuk Dr. Totenkopf hollétének felkutatása, mert ez az ördögi elme az értelmi szerzője a világ elpusztítását célzó őrült tervnek.
Az eladóhoz intézett kérdések Még nem érkezett kérdés. Kérdezni a vásárlás előtt a legjobb. További termékek az eladó kínálatából 1. oldal / 29 összesen Kapcsolódó top 10 keresés és márka
A teljes egészében kék háttérrel (blue screen) forgatott film minden egyes képkockáját utólag töltöttek ki digitális módszerrel. A film hangulatában legalább annyira jár Orson Welles nyomdokain, mint amennyire idézi H. G. Wells világát is, miközben tele van provokatív paradoxonokkal. Egy csodálatos kézműves alkotás, amely teljes mértékben gépen készült. Egy soha nem létezett régi-új világ víziójával kápráztat el bennünket, egy olyan képzeletbeli, elvarázsolt világgal, mint Óz birodalma, ahol semmi sem egészen az, aminek látszik. Ezt a tartalmat mi írtuk, így ebben a formában és magyarul csak nálunk olvashatod! Szerző: tufee Rendezte: Kerry Conran Forgatókönyv: Kerry Conran Operatőr: Eric Adkins Vágó: Sabrina Plisco Zene: Edward Shearmur Szereplők: Jude Law, Gwyneth Paltrow, Giovanni Ribisi, Bai Ling, Angelina Jolie, Michael Gambon, Trevor Baxter, Julian Curry Műfaj: sci-fi, kaland Játékidő: 106 perc Ország: USA Gyártó: Paramount Hazai moziforgalmazó: SPI International Kritikánk a filmről siz kritikája 2005. augusztus 20.
Vita 1999/24. [antikvár] Bocsi Kincső Boglárka, Filippov Gábor, Horváth "Hypo" Péter, Horváth Tamás, Illúziók, Jáki Borbála, Jáki Gábor, Kaboldy Tamás, Lakatos Gábor, Lantos Adriána, Nagy Jenő, Nemesházi Ádám, Perlay Péter, Seprős Bolgárka, Szathmáry Melinda, Szuchacsev Dávid, Temleitner Tímea, Tényi István, Titta, Ujvári Attila, Váczy Balázs Szállítás: 3-7 munkanap Antikvár Részlet:"November elseje, halottak napja. Ilyenkor sok kérdés jut az ember eszébe az élet fontosságairól, szeretetről, összetartozásról és régen elfeledett, agyunk mély zugainkban élő emlékekrő helyes-e, hogy amikor kialszik egy emberi élet, rögtön azt mondjuk: felejtsd...
Most hangfelvételekkel próbálják bizonyítani, hogy a CEU nem tartja be a törvényeket. Csak az a baj, hogy rossz embert hívtak fel. A korábban liberális demokráciaként megismert politikai rendszer jó darabig nem tér vissza Magyarországra: Orbán Ráhel eldobott pelenkájától a liberális demokrácia önellentmondásain és Szabó Tünde államtitkár magániskolába járatott gyermekein keresztül eljutunk a politikai képzelet szülte hibrid demokráciáig. Filippov Gábor felvetéseit gondolja tovább a szociológus az Orbán-rendszer természetéről. Filippov gábor wikipédia kezdőlapműhely a nap. Semmi idézőjel, semmi kvázi. Jelenleg az ellenzéknek már a szimpla parlamenti többség elérése is tudományos-fantasztikus regénybe illő álom - írja a közíró Filippov Gábor tanulmányára válaszoló cikkében. Elemzés Orbán Viktor politikai építményéről, arról, hogyan írható le és érthető meg a rendszer, mik az ellenzék lehetőségei egy ilyen konstrukcióban. Három szakértő, három vélemény. Van, aki szerint az, van, aki szerint nem, és van, aki szerint nem ez a fontos. Ceglédi Zoltánnal, Filippov Gáborral és Tóth Csabával beszélgettünk a sci-fi politikájáról, fantasztikumról, robotjogokról, Máyás királyról és Batmanről.
Sorakoztatás Sorrend